Történelem vásárlás

Tudom, hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták. Ennyit eddig is tudtunk - mondogatják - sőt ennél többet is. Nem fogok csodálkozni az efajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat. Előző íróink művei nyomán némely, szent István királyról eddig hirdetett, tudományos tételek történeti igazságokként vannak elterjedve művelt közönségünk körében s így számosan bizonyos hiányt éreznek, ha e r

Mindszenty József nem forradalomnak tartotta 1956-ot, hanem kizárólag szabadságharcnak, amely utólag metahistorikus kijelentésnek tűnik. Jelen kötet ezt alátámasztva részletesen ismertet több évtizednyi, Mindszenty 1956-os szerepével kapcsolatos szakirodalmat és forrást. Mindszenty 1956-os tevékenységét a börtönben, majd internálásban, magánfogságban eltöltött időszakának bemutatásával kezdi a szerző, aztán részletesen kitér arra a folyamatra, ahogy az idős, d

"A magyar olvasók előtt is ismert brit történész új munkájában leírja a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási jelentőséggel bírtak. Míg a 18. századi misztikus illuminátusok meglepően hatástalan hálózatot építettek ki - bár az azóta is az összeesküvés-elméletek középpontjában áll -, addig a 20. században a Cambridge Egyetemen döbbenetesen hatékon

Tomás Forró szlovák újságírónak, haditudósítónak sikerült elérnie, amit kevés kollégájának - elnyerte a konfliktus mindkét oldalán álló és élő emberek bizalmát, civilekét és nem civilekét egyaránt. Beengedték a lakásukba, az életükbe, a lövészárkokba és a bunkerekbe, megosztották vele a történeteiket, személyes, gyakran szó szerint húsba vágó tapasztalataikat. Forró emellett megpróbál utánajárni, hogyan, miből fakadt ez a konfliktus, miből faka

Előítéletekkel és ellenségképekkel, félreértésekkel és fenntartásokkal terhelt közös múltunkról ma is nehéz értelmes párbeszédet folytatni. Márpedig egymás történelmének ismerete nélkül aligha lehet az egymásrautaltságot megélhető sors- és feladatközösséggé átalakítani. Napjaink legismertebb és legtöbbet publikáló szlovák történésze, Roman Holec Trianonról először szlovákul megjelent könyve megpróbálja kikerülni a történelmi sorsfordulók

A történetírásban vannak egyes, valósággal beleszikkadt nézetek, melyek onnan származnak, hogy az általános nagy kérdések fejtegetésében csak kevesen mennek vissza a forrásokig s így csupán a feldolgozók állításait visszhangoztatják. Különösen megszokott jelenség ez a kisebb népeknél, melyeknek az egyetemes történelemben nincs elsőrendű szerepük s így el sem akarják hinni, hogy nekik, bizonyos általánosságok ismeretén túl, az egyetemes történelem tanulm

Varga Zsigmond (Marosdécse, 1886. február 5. – Debrecen, 1956. április 18.) teológus, szumirológus, bölcsészprofesszor. Dr. Varga Zsigmond sokoldalú tudós volt. Nem csak mint teológus, de a magyar nyelvrokonság és népünk eredete is foglalkoztatta. Így a kötetben található három fő rész is arról árulkodik, hogy igyekszik a szumir-altáji ősrokonság kérdését tisztázni és tisztán tudományos alapon bemutatni.

Kötetünkben a rendszerváltoztatás mérföldköveit, vagyis kulcskérdéseit járjuk körül levéltári források és a korabeli sajtó segítségével. Ezen kérdések teljeskörű bemutatása több könyvespolcnyi terjedelmet igényelne, ezért úgy döntöttünk, hogy kiválasztunk tizenöt olyan témát, melyek a rendszerváltoztatás során a figyelem középpontjába kerültek. Ezek érintették és mozgatták meg a legtöbb embert, és ezáltal a mindennapi élet beszédtémáivá is

A magazin tartalmából: Vikingek, a vizek nomádjai Az ukrán nemzet születése Jeruzsálem elfoglalása Tudományos világforradalom Reformkori magyar színház Angol hazaárulók Gorbacsov megítélése

Indítván tollamat, hogy megírjam hazám ifjúságának a magyar nemzet ezer éves történetét, lelkemben egy régi könyvecskének emléke elevenedik meg. A velem egykorúak talán még emlékeznek rája: Erdély versekbe szedett históriája volt e könyvecske, ezt szavaltuk végig, felváltva egymást, a kis székely falu rozoga iskolájában. Ennek a verses históriának négy első sora megmaradt emlékezetemben. Így szólt: Ki s mi laká Erdélyt A dák nemzet előtt: Sötét homály

Jelen munkám az első Rákóczyak s az őket követő kisebb fejedelmek korában (1630-1662) használt hadieszközök leírását tartalmazza. Nagyobb részletességgel a tűzi-, támadó- és védőfegyvereket tárgyalom, de kiterjeszkedem mindazon eszközökre is, melyek ma hadi élettel kapcsolatban léptek fel. Így sok szó esik a lófelszerelésről-, zászló-, sátor- és tábori hangszerekről. Feldolgozásomban az egyes hadieszközök rövid történeti fejlődése, leírása, fajai

Az 1938. szeptember 29-i müncheni egyezmény nem csak a szudétanémet területek elvesztését jelentette a csehszlovák állam számára, hanem végzetes következményekkel járt az ország politikai berendezkedésére is, s döntő mértékben hozzájárult a demokratikus jogrend leépítéséhez az ún. második Cseh-Szlovák Köztársaságban. Paradox módon ekkor valósult meg Szlovákia és Kárpátalja Prága által közel húsz éven át elutasított autonómiája, s ekkor választott

Az igen nyájas lelkész úr […] nemcsak egy marék különféle éremmel, hanem nehány melegvezető római cserépcsővel – és egy pár csinos olyanféle kőoszloppal ajándékozott meg, milyenekre hajdan a fűtőhely 2 egész 4 lábnyi vastag téglái alkalmaztattak. Ezen érdekes darabok az új iskolaház lapjának ásása alkalmával fedeztettek fel, s bizonyitják, hogy a Balaton partján a Rómaiak épen ugy kedvelék szőleiket, mint mi, s hogy e vidéken – mint már első király

"(...) Ennek a könyvnek megírásánál, mely mindazon tudnivalókat felöleli, melyekre nemesi ügyekben valakinek csak szüksége lehet, két szempont lebegett szemeim előtt: röviden vázolni a nemesség multját, történetének fontosabb eseményeit s kiváltságos köz- és magánjogi helyzetét; a másik: felvilágosítással szolgálni minden előforduló nemesi kérdésben. Az igaz hazafi talán mindkét részében meg fogja találni benne mindazt, mit e két szempontra való tekintet

Várostörténeti esszék, dokumentumleírásokkal és sok képpel.   Belváros és vidéke (Lipótváros) Belvárosi vigasságok A magyarrá vált Belváros Híres belvárosi asszonyok A Tisztelt Ház

John Lukacs (Lukács János, 1924–)  Széchenyi-nagydíjas történészprofesszor 1946 óta az Egyesült Államokban él, műveit angol nyelven írja. A párviadal az egyik legismertebb, számos nyelvre lefordított könyve. Arról a küzdelemről szól, amely Hitler és Churchill között zajlott 1940. május 10. és július 31. között – vagyis attól a naptól fogva, amikor Churchill Nagy-Britannia miniszterelnöke lett, Hitler pedig megkezdte villámháborúját, majd alig ha

A Kárpátok-övezte Dunamedence tökéletes földrajzi és gazdasági egység. Ilyet az Úristen csak keveset teremtett ezen a földön. Minden erővonala és összetevője központkeresően fut össze a Nagy Magyar Alföldön és parancsolóan megköveteli az egységes, központi politikai hatalmat. Csak egységes politikai hatalom, mely a medence központjában székel, teljesítheti ki a földrajzi és gazdasági egység minden erejét. Ezt tanítja és példázza ennek a medencének a

Ha megvizsgáljuk a krónikákat és legendákat, melyek Attiláról szólanak, vajmi sokszor és sokféleképpen találkozunk a romboló, az alapító, a pokoli, a hittudós, az erényes s ki tudja hányféleképpen nevezett Attilával, a keresztény világ lelkében ma is élő "Isten ostorával". De hol van Ő, a hunok közös atyja és dicsősége? Hol bolyong e hős szelleme? Hol síroszlopa, mely megszenteli a tájékot? Erre keresi a választ Réső Ensel Sándor tanulmánya, mely 1864-be

Kézai Simon Magyar krónikája – a Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. A magyar krónikákat, amelyek szinte közös tartalmúak, akármelyiket is vesszük elő. Ezen írásokat úgy tekinthetjük, mint a magyarság történetének fontos dokumentumait. Erdélyi László kutató szemmel veszi górcső alá Kézai művét, valamint azok forrásait, hogy a közös gyökeret megtalálhassa és a különböző krónikások bővítéseit bemutathassa az olvasók szám

Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19. századi nyelvészet vezéralakja. Horvát István családtörténeti kutatásai kiterjedtek a régi magyar nemzetségek bemutatására. Jelen írása, mely 1820-ban jelent meg – kiváló példája és érdekessége a történelmi nemzetségek ismertetésének.