Történelem vásárlás

Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót. Esettanulmányok sorozata világ

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza ebben a könyvben visszatekint 1944-es embermentő tevékenységére: a református Jó Pásztor Bizottság tagjaként a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával a nyilas uralom és Budapest ostroma idején csaknem 2000 ü

A szétszórt, ám fontos eredményeket hozó hazai történeti kultuszkutatás eredményeire építve kezdődött három évvel ezelőtt, 2021 elején a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársainak közös diskurzusra is épített munkája, melynek vizsgálati tár

Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csa

Hosszú életem során sikeres, megosztó és bukott politikusokkal, kiváló tudósokkal, befolyásos publicistákkal és nagy művészekkel találkozhattam. Ezekre az izgalmas találkozásokra visszatekintve alkalmam nyílik rá, hogy a legkülönfélébb témák széles spektr

A Magyar vidék a 20. században sorozat 6. részeként jelent meg Káli Csaba: Zala megye szovjetizálása 1945-1950 című munkája. A szerző Zala megye történetét elemezve a megszállástól az első tanácsválasztásokig lépésről lépésre mutatja be azt a folyamatot,

2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt. Az ellenségeskedés megszűnésével párhuzamosan f

A főleg magyarországi németek által lakott Pusztavámon 1944. október 16-án a falu határában több mint 200 zsidó munkaszolgálatost gyilkoltak meg. A tragédia felderítése és a tömeggyilkosság emlékezete a mai napig vitatott és manipulált. Az esemény transzn

Milyen nyelven beszéltek egymással a két világháború közt született pozsonyiak? Hogyan kommunikáltak otthon, a piacon, a hivatalban vagy a gyógyszertárban? Kik voltak ők egyáltalán: németek, magyarok, szlovákok, zsidók, vagy egyszerűen csak prešpurákok? J

„A kommunista történetírás hazugság-hínárjától megtisztítani a múlt valóságát, és bemutatni azt – ez a nemzetük iránt felelős magyar történészek legfontosabb hivatása, amelyet csak erős és bátor írástudói jellemmel és ellenfeleik által sem vitatható szaké

Utódok kötelessége megóvni a jeles ősök emlékezetét. Hanyatló kor epigonja gyűjtse össze és őrizze meg azoknak a családoknak a történetét, melyek szinte egykorúak nemzetünk európai életével. Ősi címerük őrzi az átöröklött dicsőség nagy emlékezetét, jeles elődök méltó utódaiban pedig a régi nagyság hív és méltó bizományosait szemléljük. Ilyen családainknak egyik legnevezetesebbje az Andrássy család.

"A titok - tekintsük most az elhallgatás, a ki nem mondás, ha úgy tetszik, a passzív hazugság egyik szinonimájának! -, ami az egymást személyesen még csak nem is ismerő Színésznő, a Mézes Mackó és az Ügyvéd sorsát, mint valami kétbalkezes - vagy rosszindulatú? - párka összecsomózta, a szocializmus létezését megelőzően is létező kultúrtörténeti paradigma." (Pethő Sándor) A könyv borítóján: Esküvő a Kender- és Jutagyárban az üzemi KISZ- és pártszer

Az emberek egy része nem tűr el zsarnokságokat, nem képes sokáig elviselni, hogy egy-egy diktátor uralkodjon fölötte. Az az akarat, amely egész emzeteket és/vagy országokat képes végveszélybe sodorni, nemegyszer arra ösztönöz egyeseket, hogy egy bizonyos ponton azt mondják: elég volt! Akkor a saját kezükbe veszik a sorsot, és ezzel mások – százezrek, sőt milliók – sorsát is. Akikről a következő lapokon szó lesz, mindahányan a magyar történelem ismert alakja

A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei – és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok – a magyar közemlékezetben is kitör

830-ban járunk, amikor a Chazár Kaganátus határán lévő Sarkel várát fenyegetik a türkként emlegetett barbár magyar hordák. Megerit és Nekét, a két magyar nemzetség hőstettekről híres vezetőjét olyan barátság köti össze, amelyet mindhalálig összekovácsoltak a közösen vívott portyák és csaták. Vajon kibontakozhat-e a barbár Megeri és Sarkel urának leánya, az erényes chazár Seliának a szerelme? Képes lesz-e Neké tragédiák sorozatában megtört szíve is

Kötetünkben a rendszerváltás politikatörténetének egy belső színterébe, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének 1989. évi üléseibe kaphatunk betekintést. Nem a nyilvánosságban vagy hivatalos közegekben tetten érhető politikai megnyilvánulásokat, hanem azok formálásában, kimunkálásában részt vevő vezető személyiségek diskurzusait, egyeztetéseit ismerhetjük meg. Az üléseken felmerülő témák érintették az év szinte minden lényeges eseményét, így a sz

„A végső cél az volt, hogy a más-más témát kutató, eltérő lokális keretek között vizsgálódó, különféle léptékű megközelítést alkalmazó kutatók eredményeiből a háborús kutatások sokszínűségét tudjuk megláttatni. Az olvasókat mint a kötet szerkesztője azzal biztatom e könyv írásainak tanulmányozására, hogy e sokszínűség mögött próbálják megkeresni az egykor élt embert és azt, amilyen hatást rá a háború gyakorolt. Nem poros iratok, hanem

A szerzőnő - több történeti munka írója - olyan férjek portréját rajzolja meg, akiknek felesége örökölte az uralkodói rangot, így ők, a férfiak az - általában - erőteljes személyiségű asszonyok mögött háttérbe szorultak. Gyakran rangban is hitvesük mögött álltak, s az udvari etikett szigorú szabályai miatt sok megaláztatásban volt részük (például nyilvános étkezéseken nem ülhettek feleségük mellett). Legtöbbjük nem tudta kibontakoztatni igazi egyé

• Egyetemes történelem
A monográfia a Hitlerjugend „külpolitikájáról” szól, ennek változásairól a kezdetektől, a tevékenység 1933-1939 közötti kiteljesedésén át egészen a második világháború végéig. Középpontjában a bilaterális ifjúsági kapcsolatok állnak: a) a kiemelt partnerekkel (Olaszország, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország), b) a különböző térségékkel és kontinensekkel (Észak-, Dél-, Kelet- és Nyugat-Európa, az Amerikai Egyesült Államok, Latin-Amerika, a Közel- és a Távol-Kelet, valamint Afrika), Megismerhetőek továbbá a külföldre irányuló tevékenység szellemisége, szervezeti keretei és formái, a Harmadik Birodalom külpolitikai hálózatrendszerének fontosabb elemei, a Hitlerjugend nemzetközi ifjúsági kapcsolatai. A HJ prominensebb vezetőinek karriertörténetébe és a szervezet belső életébe is beleláthat az olvasó. A szervezet életéből, tevékenységéből egy olyan náci jövőkép rajzolódik ki, amelyről 1945-ben – vagy már előbb – eldőlt, hogy sosem fog megvalósulni.

A szabadkőművesség vállalta magára a reformált bölcseletnek propagandát nyitni, az elnyomott néposztályokat méltánytalan és lealázó helyzetőknek ismeretére juttatni és abból kiszabadítani. Csakhogy ezen czéljának elérésére nagyon helytelen módot használt. Miután a népek ezen felszabadulásának természetes akadályai voltak a zsarnok fejedelmi trónok, s a trónoknak hű támasza az egyház, mely engedelmességet parancsol az alattvalóknak s tiltja a lázadást: -