Történelem vásárlás

1950. július 28-án minden kártérítés nélkül állami tulajdonba vették Magyarországon a gyógyszertárakat. Az egy nap alatt végrehajtott államosítást - teljes joggal - napjainkig gyásznapként tartják számon a hazai gyógyszerészek. Kevéssé közismert azonban,

Elöljáróban le kell szögezni, hogy munkám konkrét tárgya nem Fiume - amely fogalom alatt Fiume városát, alközségeit (Cosala, Drenova, Plasse), valamint a kikötőjét értem - politika- vagy társadalomtörténete, hanem a magyar állam hatalomgyakorlási stratégi

A magyar történelmi emlékezetben kiemelt helyen szerepel a székelység, ugyanakkor a székely történelem számos fontos és izgalmas vonatkozása mára teljesen a feledés homályába merült. Így például szélesebb körben nagyon kevéssé ismert a székelység - a maga

Kiss Gy. Csaba 75. születésnapjára! Egy szálloda étterme vagy kávéháza egy nagyvárosban. Tele vendéggel. Teát, kávét fogyasztanak, konyakot isznak. Mint rendesen. Egy kisebb társaság hangosabb a többinél, randalírozni kezd. A személyzet kihívja a rendőrsé

Kiadványunk abból a célból készült, hogy segítsen a történelem követelményrendszerben található fontos személyek, fogalmak, évszámok, helyszínek témakörönkénti és azon belül kronologikus sorrendű megismerésében és áttekintésében. Az adattárat ajánljuk a k

Csíksomlyói Csiky Gergely (Pankota, 1842. december 8. - Budapest, 1891. november 19.) magyar drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevét viseli a kaposvári Csiky Gergely Színház, a temesvári C

Az érettségire való felkészülést segítő, számos általános összefoglaló munkával szemben ez a kiadvány nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem a Belügyminisztérium által 2024 decemberében nyilvánosságra hozott, 2025-ös emelt szi

Az 1934-ben kiadott a Vitézi Rend kis kátéja című kiadvány tartalmazza a Vitézi eskü szövegét, a Rend eszmeiségét, szervezeti felépítését, a vitézek kötelességeit, etikai normáit és nem utolsó sorban a Vitézi Rendbe való felvétel feltételeit.

A magyar kelet-népe, eredetét és szülőföldjét Ázsiában csak keleti kútfők segítségével lehet felderíteni; a nyugati kútfők, az eddig tett kísérletek után ítélve egymaguk erre elégtelenek. A belőlük nyert történeti adatok a keleti kútfők világánál nyertek fényt, határozottságot, és válnak alkalmas anyagokká a feldolgozásra. A tudósítások, melyeket a magyar faj különböző törzseiről, a hunokról, kunokról, úzokról, avarokról, chazarokról és bese

Kiváltságok, elit és luxus a szocializmusban Hol lakott és hogyan élt Rákosi Mátyás, Nagy Imre vagy Kádár János? Milyen autókkal jártak a kommunista funkcionáriusok? Melyikük lőtte a legtöbb fácánt, és ki zsákmányolt közülük elefántot? Mely tájakra, országokba utaztak szívesen? Hogyan éreztek és gondolkodtak a letűnt kor politikusai? Majtényi György műve lebilincselő olvasmány, ám nem anekdotagyűjtemény, hanem hiánypótló társadalomtörténeti munka. Hu

A második kötet érzékelteti, hogy mit jelentett a szovjet állambiztonsági főtisztek segítsége. Szól a „vádak”-ról, betekintést nyújt a horthysta rendőrök „vallomásai”-ba és Rajk megtörésének kezdetébe (s ennek utóéletébe). Ír a távollévő J. B. Tito* személyét helyettesítő, mondhatni a büntetőeljárás során őt megszemélyesítő Brankov szerepéről, Moszkvában készült jegyzőkönyveiről, hazaszállításáról, szökési kísérletéről, a kohol

Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. – Budapest, 1906. augusztus 19.) középiskolai tanár, író. A Korona és koronázás című tanulmánya a koronázás lényegét, a koronázási jelvények mibenlétét és azok fontosságát taglalja az olvasók számára. Véleménye szerint az alkotmányos királyság intézménye teszi jobbá a nemzetet és az egyéni ember gondolkodását.

Deménfalvi Meliórisz Béla (Kissáros, 1875. augusztus 23. - Eperjes, 1901. november 12.) államtudományi doktor, ügyvéd, evangélikus jogakadémiai rendkívüli tanár. Jelen tanulmánya a címertan, azaz heraldika témáját mutatja be. A címerek fejlődésétől a nemesség adományozásig taglalja a témát. A kötet második részében a Sáros vármegyei nemes családok címereinek ismertetését találhatjuk meg. Jelen kiadás az eredeti mű reprint változata.

„Lehetséges-e monolit rendszer? Tudniillik a valóságban. Mert emberek képzeletében igen. Olyanokéban, akik megálmodnak és működtetni próbálnak monolit rendszereket. És olyanokéban, akik azok (szükségszerű) felbomlása után – politikai érdekből – szeretnék annak láttatni – másokkal is. Politikai híveikkel és azzá megnyerni kívánt emberekkel. S főként: az adott korszakokat személyes élmények révén nem ismerő ifjúsággal. Pedig maga a tény, hogy v

Gyilkosság a Habsburg-házban: ez bizony nem ment ritkaságszámba. Az erőszakos halálok története I. Albert XIV. században történt meggyilkolásától a Ferenc Ferdinánd ellen 1914-ben elkövetett szarajevói merényletig tart. A sikeres írónő, Sigrid-Maria Grössing magával ragadó, a detektívregények izgalmával fölérő könyvében a legnagyobb vihart kavart gyilkosságok krónikáját adja, amelyek a Habsburg-családban estek meg.

A szerző egyetemi tanár, az MTA doktora, a magyar felvilágosodás irodalmának elismert kutatója. Új könyve hét fejezetben tárgyalja a ,,herderi jóslatként" ismert problémát. Az értelmezés a nemzetfogalom átalakulásának, az értelmiség meghatározó társadalmi és szellemi tényezővé válásának folyamatába helyeződik. Ennek keretében a monográfia alaposan elemzi Csokonai Vitéz Mihály, Ányos Pál, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Révai Miklós, Berzeviczy

Rákóczi Vallomások című műve Szent Ágoston 1-2. könyvéhez hasonlóan soliloquium (solus: egyedül loqui: beszélni), belső monológ. Az egyes szám második személy, az isteni Jóság áll a mű középpontjában, és minden történés az Úr akaratából megy végbe, és alakul végtelen kegyelme folytán. Három könyvből áll a mű. Az első Rákóczi születésétől 1703 júniusáig, a szabadságharc megindulásáig tartó életszakaszhoz, a második 1711-1717 közepéig a leng

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a témája Glant Tibor kötetének, de más szemszögből, mint ahogyan azt megszoktuk. Az ’56-os magyar forradalom rendkívül gazdag irodalma elsősorban a magyarországi vonatkozásokra, összefüggésekre figyelt a megjelent memoárokban, történelmi szakmunkákban, politikatörténeti elemzésekben. Glant Tibor viszont olyan témát választott, amely úttörő jellegű, mert magyar nyelven megjelent kötetben ezt még nem dolgozták föl:

A kötet a Kádár-korszak politikai rendőrségének belső világát mutatja be: az állomány azonosítását követően elsőként elemzi átfogóan a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénél tevékenykedő állambiztonsági tisztek, a "belső ellenséggel" foglalkozó állomány életpályáját és működését, szocializációs közegeit és generációs élményeit, névvel, arccal bemutatva az alezredesi rangig eljutó tiszteket. A kötetben bemutatott tartótisztek az

A Kádár-korszak politikai propagandája a külföldi titkosszolgálatok és a nyugati emigráció beavatkozásával magyarázta az 1956-os forradalom kitörését. A pártállami időszak visszatérő motívuma volt a népi demokrácia ellen harcot hirdető külföldi fegyveres csapatok képe, amelyekben fontos szerepet kaptak az ország eltiprására törő nyugati magyar emigránsok. Vajon volt-e, s ha igen, mi volt az alapja ennek a képnek? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal