Történelem vásárlás

A könyv az állambiztonsági szervek operatív munkamódszereinek az emberközelibb formáját tárja az olvasó elé – a titkosszolgálati tevékenység valódi drámája ugyanis csakis a magánember, nem pedig az intézmények és a turizmus egészének szintjén érhető tetten. A száraz adatok helyett inkább a tevékenységet a maga folyamatában mutatja be, a forrást a Stasi, illetve a magyar Belügyminisztérium által hátrahagyott akták szolgáltatták.

Kádár János 1969-ben, országgyűlési képviselői beszámolója során, a Láng Gépgyárban rendezett gyűlésen a következőket mondta: "Meg kell értetni mindenkivel - különösen a fiatalokkal -, hogy a legszebb emberi cél a szocializmus, a kommunizmus." Kijelentése voltaképpen nemcsak a "kiteljesedett" kádárizmus, hanem az egész kommunista diktatúra időszakának mottójául szolgálhatna, ami a hatalomgyakorlás "másodlagos" területeit illeti. A magyar emberek ugyanakkor ne

Mit tehet az ember, ha úgy érzi, a családja és a városa, az egész környezete fojtogató, mintha falakkal lenne körülvéve? És ha ez az ember történetesen egy nő, aki a középkorban él? Margery Kempe, aki negyvenéves koráig a kötelességtudó kisvárosi asszonyok életét élte, és tizennégy gyermeket szült, végül engedett az Úr hívásának, és zarándokútra indult, hogy bejárja az akkori ismert világ szent helyeit. Egészen Jeruzsálemig eljutott, és útja végér

I. (Nagy) Lajos magyar király Szent László sírjánál esküt tett arra, hogy az elődei által vérrel és fegyverrel szerzett területeket - amelyekre Velence és mások rátették a kezüket - bármi áron visszaszerzi. Ám a győztes velencei hadjáratot követő békeszerződést a dózse folytonosan kijátszotta, ráadásul ismételten megjelent a politika színterén Johanna nápolyi királynő is, aki szintén számos módon igyekezett gátolni Lajos itáliai hatalmi törekvéseit. L

A második világháború és a holokauszt borzalmait túlélt zsidók közül voltak, akiket nemcsak az új élet lehetősége várta Magyarországon, hanem gyanúsítgatások, vádak és koncepciós jegyeket mutató perek is. A náci koncentrációs táborokban kápóknak nevezték azokat a foglyokat, akik valamilyen funkciót töltöttek be, és ezért bizonyos előnyöket élvezhettek. A kommunizmusba való átmenet éveiben zsidó kápók tucatjait jelentették fel, és rángatták népbír

A második világháború keleti frontján 1943 végére - már túl Sztálingrádon, a doni hadműveleteken, Kurszkon és Harkov másodszori visszafoglalásán - a szovjet hadseregnek az addig elvesztett területek felét sikerült újra az ellenőrzése alá vonnia, és a déli frontvonal Ukrajna közepén, nagyjából a Dnyeper folyó vonalánál húzódott. Az újabb nagy szovjet támadás délen 1943 decemberének végén indult meg. E hadműveletek során vetettek be a németek egy külön

A Helyszínelés elbeszélőjét az 1970-es évek derekán egy barátnője meghívja alkalmi szállására a budai Normafához. A hangszigetelt ajtók és az elfalazott bejáratok láttán, a vendégszobába lépve azonosítja a helyszínt: abban a hatszögletű toronyszobában állnak, ahol az ÁVH és az NKVD tisztjei az első nagy magyar koncepciós per vádlottjait vallatták és kínozták, közöttük Szász Bélát. Az ő emlékiratának sorait felidézve, fényképek és tanúvallomások

• A II. világháború története

1940. szeptember 5-én reggel a második bécsi döntés értelmében a magyar honvédség átlépte a trianoni békeszerződésben megállapított magyar-román határt, és ezzel Észak-Erdély 50 hónapra ismét Magyarország része lett. Ablonczy Balázs könyve e bő négy év krónikája: bemutatja, miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, milyen eszközökkel próbálta a magyar kormányzat átformálni magyar nemzeti térré, hogyan igyekezett megtartani, és végül miként veszett e

A keleti szertartású katolikus egyház a XX. század közepére ezer szállal kötődött Kárpátalja soknemzetiségű társadalmához. A területet 1944 őszén megszálló, majd bekebelező Szovjetunió a Rómához (azaz a Nyugathoz) az 1646-os ungvári unió óta hű görögkatolikus egyház helyi közösségekben betöltött meghatározó szerepét állambiztonsági kockázatként értékelte. A szovjet fennhatósággal kezdetét vette az állami egyházüldözés, állan­dósultak a gö

A férfi a világ egyik legkegyetlenebb kommunista rezsimjéből szökött meg, majd úgy döntött, hogy egy alagúton keresztül visszatér oda. 1962 nyarán egy Joachim Rudolph nevű nyugatnémet egyetemista nekilátott, hogy alagutat ásson a berlini fal alatt. A túloldalon, Kelet-Berlinben férfiak, nők és gyerekek tucatjai vártak, akik hajlandóak voltak az életüket is kockára tenni a menekülésért. A Tunnel 29 ennek az elképesztő hidegháborús szökésnek az igaz története,

Mi történt a "párisi olympián"? Hogyan lőtte meg Horger Antal tanár urat a felesége? Miért ítélték el az álfőhadnagyot? Hogyan tudósított a magyar sajtó Hitler peréről a sörpuccs után? Miért párbajozott a főispán és az alispán? Hogyan aratott a halál a világháborúból hátramaradt kézigránátokkal? Mi történt a feministák tiltakozó nagygyűlésén? Ilyen és hasonló híreket olvashat 1924-ből. Egy évből, amely olyan sokban hasonlított a mára és amely ol

A Marx és Engels által papírra vetett kommunista eszme vitathatatlanul az elmúlt évszázad egyik legnagyobb hatású politikai ideológiája volt. E több évtizednyi kutatást összegző művében a szerző arra tesz kísérletet, hogy feltárja, miként fejlődött a kommunizmus gondolata időben és térben a kezdetektől egészen a 20. század utolsó évtizedéig, a Szovjetunió felbomlásáig. Ennek érdekében áttekinti, hogy az egyes, sajátos háttérrel rendelkező kommunista, il

A Maderspach család története egy, a 18. század elején Magyarországra telepedett német-osztrák família közel három évszázadon átívelő históriájának tükrében mutatja be a reformkor, az 1848-49-es szabadságharc és az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követő honvédő harcok igaz valóját. A szívvel-lélekkel magyarrá lett, a hazájukká vált országért egymást váltó nemzedékeken át tűzzel-vassal küzdő Maderspachok békeidőben korszakos jelentőségű,

A kötet szerzője, az SZTE professzora, a reneszánsz és a barokk kor kutatója a XIII-XVII. századi olasz művelődés- és irodalomtörténet sajátos szempontú bemutatására vállalkozott húsz fejezetben. A középkor, a reneszánsz és a barokk kor legjelentősebb szerzői és műfajai esetében az állatok szimbolikus jelentésére és a zoomorf interpretáció szerepére összpontosított. Az egyes fejezetekhez tartozó mintegy 150 fekete-fehér és színes állatos illusztráció is

Vajon hogyan lett egy magyar külvárosi gépírólányból Hollywood hőskorának egyik legnagyobb filmcsillaga? Vagy Rákóczi egykori parancsnokából rizsporos parókát viselő, hamisítatlan, francia rokokó főúr? Vagy egy erdélyi grófkisasszonyból az angol királyi család szépanyja? És Petőfi könyvárusából az amerikai polgárháború hős tábornoka? Még folytathatnánk… Megannyi izgalmas kérdés, amelyekre mozgalmas és fordulatos történelmünkből kaphatjuk meg a v

• Magyar történelem
A könyv a XIX. századi nemzetépítési folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélésekkel foglalkozik. Mindezt sajátos nézőpontból teszi, nem e gondolatrendszer alkotói, hanem annak népes befogadó tábora nézőpontjából. A paraszti közösségek zártsága ebben a korszakban kezd oldódni, ennek egyik következménye világképük szélesedése, amelyhez nem kis részben járult hozzá az írásbeliség terjedése és a kifejezetten e réteg számára készülő olvasmányok megjelenése. Ezek egyik kitüntetett célja a tömegek nemzeti öntudatra nevelése volt. A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmaradt nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, a célközönség igényeihez alkalmazkodott. Hatása a jelenben is érvényesül, a nem hivatalos múltértelmezések ugyanis a XIX. századihoz nagyon hasonló eszközökkel beszélik el a magyarság eredetét. Mikos Éva 1976-ban született. 2001-ben végzett a Pécsi Tudományegyetemen, magyar-néprajz szakon. Azóta az MTA Néprajzi Kutatóintézete Népköltészeti Osztályának munkatársa. PhD-fokozatát Pécsen szerezte 2008-ban. Érdeklődési területe a történeti folklorisztika, a szóbeliség írásbeliség kettőssége. Tíz éve kutatja a XVIII-XIX. ponyva- és kalendáriumirodalmat, tanulmányai e kötet témája mellett irodalom- és antropológiatörténeti kérdéseket tárgyalnak.

• Magyar történelem
1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.

• Magyar történelem

Ifj. reszneki Reiszig Ede Alajos Imre Károly Mária Johanna Kornélia (Szombathely, 1873. március 25. - Budapest, 1946. január 14.) magyar történész, genealógus, családtörténeti író, máltai lovag, miniszteri tanácsos, államtitkár. A hazánkban megtelepedett lovagrendek közül, szemben a XIV. század első felében eltörölt s nagyrészt franciának maradt templomosokkal és történelmünkben mindenkor ellenszenves szerepet vitt német lovagrenddel, egyedül a Jeruzsálemi Szen