Történelem vásárlás

Zemplén vármegyét Szent István király alapította. Magyar Királyság északi részének egyik jelentős közigazgatási területeként funkcionált. Zemplén vármegyében is megtalálhatóak azon történelmi családok leszármazottai, akik az ország jelentős részét úgy kulturális, mint gazdasági szempontból is meghatározták.

Harald Roth Erdély történelmét több rendi, illetve etnikai-kulturális közösség alkotásaként ábrázolja, egy hármas osztatú magyar-német-román mezőnyben vizsgálja. Nem azt kívánja bemutatni, hogy kié, hanem azt, hogy egyetlen főörökös nélkül is izgalmas az erdélyi történelem.

"A nyugati világ legnyomasztóbb tényezőinek egyike szinte minden foglalkozásban vagy hivatásban megkívánt elfoglaltság monotóniája és a feszült tempó. Sok esetben, egy munkahelyváltás mélyreható gyógyulást eredményezett az idegi zavarok tekintetében, ez azonban nem mindig lehetséges. Azonban minden, a szellemi és fizikai elfoglaltságban bekövetkező változás – s a változás ugyanúgy szellemi is, mint ahogyan fizikai – alapjában véve hozzáadódnak az idegrends

"Keleti front, 1942/43 szörnyű tele. Sztálingrádnál a körbezárt német 6. hadsereg agonizál, utolsó napjait éli. Vasziljevszkij marsall ekkor terjeszti elő Sztálinnak a vezérkar által kidolgozott, nagyszabású hadműveleti tervet, amely a „Saturnus” fedőnevet viseli. A „Saturnus” tizenhat hadsereg bevetésével egy „szuper-Sztálingrádot” irányoz elő, aminek végrehajtásával bekeríthetik és megsemmisíthetik a déli frontszakasz Kaukázusig előretört német e

A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet–jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája” – a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, a

„És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó–magyar együttélést és a zsidó–magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvény

1947 – a fordulat éve. A háború utáni reményteli többpártrendszert ekkor érte az első látványos támadás: megkezdődött az a koncepciós persorozat, melynek során számos vezető kisgazda politikusra „rábizonyították” a köztársaság megdöntésének vádját. Így sikerült eltávolítani a politikai életből sokak mellett a párt főtitkárát, Kovács Bélát, a miniszterelnök Nagy Ferencet, az országgyűlés elnökét, Varga Bélát, és olyannyira meggyengíteni a

Szőlők koszorúja vette körül Budapestet, a jobbparti városnak azóta sűrűn beépült hegyvonulatait éppen úgy, mint a pesti síkság határát. Egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig, azaz a 19. század végéig éltetve itt a középkor óta virágzó mezőgazdasági kultúrát, amelynek termése, a híres budai vörös hajdan a nemzetközi kereskedelemben is megállta a helyét. A mai főváros volt a központja a pezsgő gyártásának meg a fröccshöz oly nélkülözh

A magyar ősvallásról írásos nyomok nem maradtak hátra, így zömében a XIX. század gyűjtőmunkája és néprajz tudománya volt az (itt meg kell említenünk Ipolyi Arnold, Kandra Kabos, Kállay Ferenc, Kálmány Lajos, Csengery Antal óriási munkáját), ami a népszokások, a mesék, a történelemtudomány és a népi vallásosság elemeiből állította helyre a régi vallás hitvilágát és mitológiáját. Kókai Lajos tanulmánya is egy komoly adalék a magyar ősvallás ismer

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kiv

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836–1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit… Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet, összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.” A közel ötven történet a

Csodálatos, mondhatnám: sajnálatos dolog, hogy a mi történetkutatóink ritka kivétellel, még mindig oly kevés figyelemre méltatják az úgynevezett asszírológiát. Nem vesznek róla tudomást, mintha nem is léteznék. Legföljebb elvétve s akkor is felületesen, ha német, vagy más idegen nyelvű forrásmunkában találkozván vele, ki nem kerülhetik, hogy megemlékezzenek róla is… Elő-Ázsiának a történetét, nép- és földrajzát, folklorisztikáját egészen más és h

Titus Livius 142 könyvből álló történeti művében Róma alapításától egészen saját koráig, a császárkor elejéig írta meg a Római Birodalom történetét. Akár a többi ókori történeti mű, ez is a szépirodalom körébe tartozik, és jóllehet fontos hagyományokat dolgoz fel a maga szempontjai szerint, valójában többet mond el saját koráról, az Augustus-korról, mint a régmúlt időkről. A monumentális műből már az ókorban kivonatok, összegzések készültek

Az Ókori hősök című kötet Kertész István két korábban megjelent kötetének írásaiból válogat: Ókori hősök, ókori csaták; Antik harcmezőkön. Olyan ókori hadvezérekkel, harcosokkal foglalkozik, akik a görög-perzsa háborúk és a hellenizmus kibontakozása, valamint a második pun háború időszakában éltek, továbbá olyan legendás hadvezérek tetteit mutatja be, mint II. Philipposz, Marius vagy Julius Ceasar. Az izgalmas csataleírások, a hadieszközök és felszer

A trianoni békének nevezett, ránk erőszakolt okirat előreláthatólag a közel jövőben életbe lép, s így a becikkelyező törvény minden valószínűség szerint nemsokára ki fog hirdettetni. Bármily erős is a hitünk, hogy a békeszerződés tarthatatlanságát ellenfeleink is csakhamar belátják, s így az mai alakjában hosszú életű nem lehet, mégis számolva az adott helyzettel, saját érdekünkben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a békeszerződést minél sz

Wolfgang Schuller Kleopátra-életrajza a korábbról ismert tények újragondolásával gazdagítja a mitikus fáraónőről írt művek hosszú sorát. A könyv olvasása során kiderül, hogy a görög, a római, az egyiptomi kultúrában otthonosan mozgó királynő mindenekelőtt a 3000 éves egyiptomi birodalomhoz kötődött. Valamennyi politikai és személyes tette csak a különböző kultúrák tükrében értékelhető. Megtudhatjuk, hogy milyen szerepet játszott a királynő élet

Azóta már ebben a megpróbáltatásban is feltűntek a mindennapok hősei és mártírjai: orvosok, ápolónők, biztonsági emberek és önkéntesek. A világjárvány az emberi életért való küzdelemről és az életben maradásról szól: posztmodern világháború. A történelem ismét megtanította az önmagában megátalkodottan bízó emberiséget, hogy bármennyire hirdeti is, nem ura saját világának. (Az volt valaha is?) A társadalmak, a vallási és szellemi mozgalmak, a tör

Minden népnek van eredetmondája, így a magyar népnek is, ami a Hunor és Magor történettel kezdődik. Ez a hun-magyar azonosságra és rokonságra utal, azaz a közös eredetre. Ezek az ősi eredetmondák végigvezetik az „ismert” történelem egy bizonyos korszakán népünk fejlődését. Ezek a mese-rege szerű történetek egy ősi világba, ősi vidékre vezetik a tisztelt Olvasót, hogy megismerje a régmúlt idők emlékeit.

,,Ez a könyv minden bizonnyal nem született volna meg a nélkül a varsói gettóbeli kisfiú nélkül, akinek a fényképe a szenvedés és az együttérzés modern jelképévé vált. Ez a fiú talán a század egyik legnagyobb zenésze lett volna, de nem volt joga az élethez. Neki ajánlom az elmúlt hét év kutatómunkájának eredményét, ezt a könyvet, amelyet a zenének az emberi sorssal, azon belül is ennek a különleges, a világ minden táján szétszórtan és kisebbségben é

"A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítása nem volt eleve elrendelt szükségszerűség. Abban, hogy az 1946-os párizsi békekonferencián végül mégis ez a döntés született, több tényező játszott közre. Meghatározó szerepe - az első világháború utáni helyzethez hasonlóan - ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. Az ő döntésüket viszont nemcsak saját elveik és érdekeik, hanem Magyarország és riválisainak második világháborús szerep