Történelem vásárlás

Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. - Budapest, 1906. augusztus 19.) középiskolai tanár, író. A Korona és koronázás című tanulmánya a koronázás lényegét, a koronázási jelvények mibenlétét és azok fontosságát taglalja az olvasók számára. Véleménye szerint az alkotmányos királyság intézménye teszi jobbá a nemzetet és az egyéni ember gondolkodását.

A Trianont követően Csehszlovákiába került magyarság önmeghatározásában, valamint az új - immár kisebbségi - helyzet feldolgozásában fontos szerepe volt annak az első értelmiségi nemzedéknek, amelynek tagjai a csehszlovákiai egyetemek cserkészköreiben találtak egymásra, s akiknek egyik legerősebb csoportja 1928-ban Sarló név alatt szerveződött mozgalommá. Ez az 1900-as évek elején született, kisgyerekként még a Monarchiában szocializálódó, de már jórészt

Latinovits, Ruttkai, Törőcsik, Sinkovits, Garas, Psota... sokáig sorolhatnánk a huszadik századi magyar színjátszás felejthetetlen alakjait. Könnyedén fel tudjuk idézni csodálatos alakításaikat, még mindig fülünkbe cseng a hangjuk. De kik voltak ők valójában a színfalakon kívül? Mit éltek meg ezek a tehetséggel és érzékenységgel megáldott emberek mielőtt felgördült volna a függöny? Mennyit tettek hozzá a személyes kudarcok, örömök, bánatok a művészi tel

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejmán szultán sokat vitatott szándékait is. A kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad

A polgári Magyarország kialakulásának kezdetén, az 1848-as első népképviseleti országgyűlést követően a magyar politikai rendszer egyik legfontosabb tisztsége a képviselők által választott házelnök volt. A házelnök fontos szerepet játszott az országgyűlés működésében, a törvényalkotás folyamatában és a parlamenti közélet alakításában. Ő képviselte az Országgyűlést a hazai állami és társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi partnerekkel val

Paul Martelli, egy tizenöt éves német-olasz származású fiatalember lebilincselő, igaz történetét tartja kezében az olvasó, aki 1945-ben a 33. Charlemagne Waffen-SS gránátos hadosztály katonájaként Pomerániában, a keleti fronton, majd a francia haderő állományában három éven át, 1951-től 1954-ig Vietnámban, Tonkin térségében harcolt. A szerző felidézi a sennheimi [Cernay, Franciaország] kiképzőközpontban töltött időket, ahol testben és lélekben is megedze

Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, és melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket? Ez a könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Ám ezek a leckék sem szolgálnak egyszerű válaszokkal. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek,

Pontosan 111 évvel ezelőtt az oroszországi Jasznaja Poljanában olyasmi történt, ami a maga módján már akkor megrengette az egész világot. Lev Nyikolajevics Tolsztoj gróf, a nyolcvankét esztendős, sztarecként, azaz lelki vezetőként tisztelt, világhírű író titokban elhagyta otthonát és ismeretlen helyre távozott. A nagy öreg távozásának és pár nappal később bekövetkezett halálának körülményei azóta is legendák és mítoszok sokaságát hívták életre... A

Az iparosodás előtti Európában és Magyarországon a családi élet nem a szülők és gyermekeik stabil együttélését jelentette, hanem a család folyamatos átalakulását. A magas halandóság következtében az özvegy- és árvalét sokak számára mindennapos tapasztalat volt, akárcsak az egyszülős vagy a mozaikcsaládban nevelkedés. De vajon kit tekintettek árvának a hatóságok és milyen tapasztalatokkal járt az árvaság a gyermekek számára? A mostohaszülő vajon támo

A két partot - vagy tágabb megközelítésben két világot - összekötő híd az emberiség és a magyarság művelődésének egyik legrégebbi és legmélyebb szimbóluma. Az igény, hogy el lehessen jutni rejtett, tőlünk távol álló, akár veszedelmes tájékokra is, az ősi mítoszok világában gyökeredzik. A híd fogalma gazdag tartalommal, képi erővel bír, s ezért is választották jelen kötet szerkesztői a szerteágazó témák összekötő elemének. A címben foglalt "ti

Ezen kötet fő célja a mai Veszprém vármegye területén jelenleg megtalálható armálisok és az ezekben szereplő adományos családok rövid történetének bemutatása. A hat évszázadot felölelő 82 oklevél és a hozzájuk tartozó családtörténetek mellett könyvünket kiegészíti néhány kisebb, heraldikával és genealógiával foglalkozó írás, illetve az egykor veszprém vármegyében kihirdetésre került nemesek listája.

Budapest Magyar Történelmi Társulat, 1917 - Hasonmás kiadás

László Zoltán komoly újságírói, szépírói és némi tudományos karriert futott be 1914 előtt. Évekig hivatalnokoskodott Bosznia-Hercegovinában, ahol a helyi muszlimok pénzügyeivel foglalkozott. A két világháború között azonban nem a letűnt osztrák-magyar világ hivatalnoki tapasztalatait és polgári újságírói ismereteit tudta elsősorban kamatoztatni, hanem azokat a propagandatechnikákat, amelyeket az első világháború idején a bécsi sajtóhadiszállás tisztvis

Első királyunk szentéletű fiának, a tragikus halálú Szent Imre herceg életrajza.

William Wilberforce (1759-1833) nevét a 18. és 19. századi Nagy-Britannia határain túl is nagyon sokan és nagyon jól ismerték, sőt tisztelték és ünnepelték. Csodálatosan színes és vívódásokkal teljes életműve ellenére - amit legtöbben a rabszolga-kereskedelem eltörléséért és egyáltalán a rabszolgaság megszüntetéséért vívott heroikus küzdelmével kapcsolnak össze - ismertsége a 20. századra az Egyesült Államokban és Európában is jelentősen megkopott.

Két, nemzetközi hírű női szent: Erzsébet, Wartburg őrgrófnője, a szegények jótevője és a domonkos apáca Margit, aki egész életét "Magyarországért hozott engesztelő áldozatnak" tekintette. Szó lesz még néhány olyan, középkori hercegnőről, akiket - ha nem is avattak szentté - itthon "boldog"-nak tekintettek és tiszteltek. A Magyar királynék és nagyasszonyok 2. kötete.

Csoma József heraldikus, történész a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Régi nemesi családból származott. A könyv 1900-ban jelent meg annak reprint kiadása.

"Katasztrófa. Az értelmező szótár meghatározása szerint hirtelen bekövetkező szerencsétlenség, sorscsapás. Nem véletlen, hogy a 2021-ben ötödik alkalommal megrendezett Dimenziók konferencia éppen a katasztrófák nyomában járt. Ugyanakkor tematikájából – Katasztrófák után… – már a reménykedés felhangjai szóltak. Annak reménye, hogy a COVID-19 világjárvány által előidézett krízishelyzetet a múlt részeként értelmezhetjük, a történelem narratíváin

Definíciók és értelmezések 1910-től a második világháborúig "Turánizmus, azaz turáni mozgalom, a turáni népek, államok és területek kulturális, gazdasági és politikai együttműködésének és haladásának megalapozása és fejlesztése" A szerző elemzi az ún. "turáni gondolat" keletkezését, fejlődését és elhalását a 20. század első felében. Korabeli folyóiratok, konferenciák, politikai és irodalmi megnyilvánulások alapján mutatja be a kötet ezt a s

A barbárság kora. Kezdettől I. István királyig.