Történelem vásárlás

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt p

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. A magyarság eredetének kutatása még napjainkban is fontos feladata a téma kutatóinak. Gyakran vita tárgyát képezi az, hogy melyik napcsoportból is származik a magyarság. Erre a kérdésre próbál a szerző kielégítő választ adni.

Ki volt a Nyakékek Úrnője? Miért akarták Taorminában tartani Csontváry grandiózus festményét? Milyen szerep hárult az "alagútpatkányokra" a vietnámi háborúban? Pázmány miért került konfliktusba a pápával? A válaszokat keresd a magazinban!

Mindaz, amit Hunyadi Jánosról eddig leírtak, hatalmas "per" anyagává áll össze. Ha ezt megpróbáljuk áttekinteni, a feudális genealógiai szemlélettől fokozatosan eljutunk a faji szemléletig, aztán az internacionalizmusig - és vissza. Könyvünk az eredetvita fordulatait mutatja be, és egyben a vita meghaladására figyelmeztet, miként arra Márton Áron intett, amikor 1956 nyarán az 500 éves Hunyadi-évforduló alkalmával magyar és román kormányküldöttség ment koszor

The detailed survey register of the sanjak of Segedin (Szeged) from 1578 provides us the most comprehensive picture of the area as part of the Ottoman Empire. At the same time, it is a crucial source for the reconstruction both of the medieval and Ottoman settlement network which was only sporadically known after the repulsion of the Turks. Inhabitants recorded in the towns and villages reflect the profound and rapid demographic changes that followed the fall of the medieval Hungarian Kingdom. T

A történeti Magyarország 19. századi történelmének egyik meghatározó problémája a nemzetiségi kérdés volt. A polgári nemzetállam megteremtésének időszakában szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy az ország összlakosságának több mint a fele nem magyar ajkú. A helyzet komolyságára mutattak 1848-49 délvidéki és erdélyi polgárháborús eseményei is. A kiegyezést követő évben a feszítő ellentétek és nemzetiségi törekvések feloldására szavazta meg a

A kötet, valamint az ezek alapjául szolgáló, Szabadság tér '56 című televíziós műsorsorozat közös múltunk, a huszadik századi magyar történelem egyik legdrámaibb fejezetének kíméletlenül őszinte feltárását tűzte zászlajára. S egyben tisztelgés az ismert és az ismeretlen hősök, valamint azon honfitársaink becsülete lőtt, akik az évtizednyi megpróbáltatás és szenvedés dacára sem adták fel elveiket, s akik mindannyiunknak példát mutattak. Isten adjon er

A szerző jó ismerője a brit uralkodócsaládnak, több könyve jelent meg a témában – többek között magyarul is (Diana kis hercegei). Ebből a könyvből Vilmos és Kate életútját ismerhetjük meg, és hosszú kapcsolatuk történetét is, amely korántsem volt zökkenőmentes. Megtudhatjuk, hogy a protokoll szigorú szabályai szerint Kate-nek az eljegyzés nyilvános bejelentéséig láthatatlannak kellett lennie a nagyközönség előtt még akkor is, amikor már bejáratos volt

A szerző hazájának, családjának élő, istenfélő ember volt, bátor, türelemmel megáldott, jellemszilárd és művelt. Rendíthetetlen hittel és bizalommal indult az Istenért, Hazáért és az igazságosabb jövendőért folytatott, újabb és újabb harcokba… Hatalmas lelkierőre vall, ahogy drága hazánk drasztikus amputációját, Trianont megéli. Jól lőtt, rajongásig szerette a lovakat, valamint a vadászkutyákat. A Teremtő által a magyar vadászerények összességével

Ravaszok, csábítóak, rettentőek, erényesek – akár isteni lények, akár halandók, a nők alapjaiban formálják a görög mitológiát, mégis régóta elhomályosítják őket a férfialakok. Ideje, hogy az ő történeteik is napvilágra kerüljenek! Az Olümposzi hősnők a görög mitológia ötven lenyűgöző nőalakjának történetét meséli el, köztük olyan istennőkét és nimfákét, mint a fenséges Athéné, a háború istennője; a bosszúálló Nemeszisz, a megtorl

Lázár Balázs kötete elsősorban az 1740 és 1848 közötti Habsburg-korszak hadtörténeti kérdéseit vizsgálja 14 tanulmányban. Ez a periódus sokáig elhanyagolt területe volt a magyar historiográfiának, de az utóbbi években, évtizedekben, nem utolsósorban a szerző munkássága révén, egyre több fontos munka látott napvilágot, amelyek a magyar részvételt tárgyalják a korszak nagyszabású háborúiban és a császári-királyi haderőben. A közölt tanulmányok nagy r

Nem biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. – Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy – nő létére elsőként – Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának e

,,Lakatos Ferenc háborús visszaemlékezései nem hadtörténeti tanulmányok - bár ilyen szempontból is figyelemre méltóak. Lakatos ezredes könyvét nem lehet letenni. Olvastatja magát. Egy hazáját szerető és katonái által szeretett tiszt emlékei az első és második világháborúról." Részlet dr. Bolberitz Pál előszavából Egy ezredes hadinaplója a két világháborúról és a budai ostromról. Hiánypótló visszaemlékezések a két világháború eseményeiről 676

A sárosmegyei Sóváron jártam. Midőn az óvár helyén épült templom udvaráról végigfutott szemem a környéken, nem győztem betelni a körkép egészével s részleteivel. Előttem a Tarca széles völgye Eperjessel. Észak felé jellegzetes kúphegy tetején Sáros várának impozáns romjai. Tőle keletre az ősi tűzhányó, a kopár Strázs hegysziget. Tovább a maglódi hegység végső nyúlványának szélén Kapi vára, mintha csúszna-csúszna lefelé. Majd a sóvár-simonkai

Temesváry János (Szamosújvár, Belső-Szolnok vármegye 1857. február 8. - Budapest, 1936. október 15.) történetíró, bölcseleti doktor, erdélyi egyházmegyei áldozópap és főgimnáziumi tanár, múzeumigazgató. Dr. Temesváry János komoly kutatómunkát végzett a magyarországi örmény családok körében és a nekik adományozott nemesi címek és címerlevelek történetét feldolgozva keletkezett ez a kötet. A könyv az 1896-ban megjelent mű reprint változata.

Amikor a Vitézek Évkönyvének a kiadását elhatároztuk, kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyik célunk volt, hogy még szorosabbra fűzzük a belső összetartást, amely önként adódik azok között, akik a legnagyobb elszántsággal és odaadással teljesítették hazafiúi kötelességüket a világok csatájában, a másik pedig, hogy a magyar közönség minél szélesebb rétegeit vonjuk be abba a kultuszba, amellyel a magyar vitézség kivételességének, mindenek fölött

A politikai karikatúra az elmúlt évtizedekben népszerű sajtóműfaj volt. A karikatúrák szórakoztató, gyakran erősen túlzó - de semmiképpen sem teljes - lenyomatát adják a különböző korok politikai rendszereiről, szereplőiről, vitakultúrájáról alkotott véleményeknek. Hangsúlyozzák a sokszor évtizedeken át jelen lévő problémákat, bemutatják a parlament működését, a válságokat, visszásságokat, botrányokat középpontba helyezve, de egy-egy képpel bete

Kecskés D. Gusztáv a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2003-ban nyerte el a doktori (PhD) címet. Több könyvet és tanulmányt írt a magyar és francia, illetve a magyar és ENSZ kapcsolatokról, valamint az 1956-os magyar menekültek befogadásáról. Az 1956-os forradalom szovjetek általi leverését követően mintegy 200 ezer ember távozott el Magyarországról. E hatalmas menekülttömeg ellátása, befogadási orsz

A magyar Szent Koronával kapcsolatban számos kiadvány látott már napvilágot, ezek jelentős része azonban ma már tartalmilag és formailag is elavultnak számít. A brosúra nem kíván a nagyobb formátumú történelmi-művészeti albumok versenytársa lenni, azonban a jelenleg elérhető, kisebb terjedelmű kiadványoknál jóval több tartalmat nyújt. Ezt elsősorban az Országház saját tudástára, valamint a 2016 februárjában készített új Korona-fotók biztosítják.

Negyedszázadnyi önkényuralom után, 1790-ben a Habsburg uralkodók visszatértek a rendekkel való együttműködés útjára, és a francia háborúk ideje alatt 1790 és 1812, majd 1825 és 1848 között rendszeresen összehívták a magyar rendi országgyűlést. A diétát mellőző közbeeső tizenhárom év ellenére a vizsgált időszak fontos szakasza a magyar parlamentarizmus történetének, a modern alkotmányosság előzményeinek. A két táblában szerveződő országgyűlés, a