Történelem vásárlás

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójának alkalmából azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a 2020-ban útjára indított, rendszerváltással foglalkozó online kronológiáját bővítve bemutassa 1956 változó értékelését-értelmezését. Nem csupán a politikai indíttatású interpretációkat kívántuk ismertetni, de igyekeztünk kitérni arra is, hogy a változó recepció hogyan jelent

„Az együtt az ár ellen önzetlen, bátor, az egyenlőtlen küzdelmet is vállaló embereket mutat be. Áldozatkész fiatalok elkötelezett seregét, akikről ritkán olvashatunk. Pedig sokat tettek, a második világháború idején nem törődtek bele a nemzetiszocialista fajgyűlölet európai áradásába, a legkülönbözőbb eszközökkel harcoltak ellene.” (Prof. Dr. Szita Szabolcs)

A Magyar Művészeti Akadémia a pesti Vigadó megnyitásának alkalmából új könyvvel tiszteleg a nagy múltra visszatekintő épület előtt. A 18. század második felében bontották el az akkori Pest határát jelző nagyrondellát, és helyére a pesti publikum régóta áhított városi táncterme épült fel. Talán kevesen tudják, hogy a Vigadó elődje, az Aman, később Pollack nevéhez köthető Redoute már 1833-ben állt. Az 1848-49-es szabadságharcnak azonban a klasszicista

Horthy Miklós személyéről és tevékenységéről számtalan könyv, tanulmány és cikk született az utóbbi években, de életének és karrierjének egy kevéssé feldolgozott szakaszát az utókor eddig csak nagy vonalakban ismerhette. Turbucz Dávid vállalkozott elsőként arra, hogy Horthy 1882 és 1918 közötti haditengerészeti karrierjét a magyar és osztrák közgyűjteményekben fellelhető anyagokra támaszkodva, tudományos alapossággal és részletességgel, de egyútta

Ezt a kötetet nem emlékkönyvnek terveztük, hanem tisztelgő, születésnapi ajándéknak. A kötet szerzőit eredetileg tehát arra kértük föl, hogy saját kutatási területükről hozzanak valami ajándékot tiszteletük kifejezéseként. Már a tartalomjegyzékből is kiderül, hogy az itt közölt tanulmányok az irodalomtudomány legkülönfélébb területeiről származnak. Az egyetlen dolog, ami összefűzi az írásokat, az Rohonyi Zoltán személye, illetőleg, sajnos, má

1956. december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? – vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? – teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: j

Gróf Futaki Hadik András tábornagyról, a hosszú életű és sikeres hadvezérről nem sok mű szól, pedig ő az a vakmerő lovastiszt, aki példátlan módon megsarcolta Berlint Nagy Frigyes háta mögött. Ő az a magyar hadvezér, aki Mária Terézia és II. József császár idején a legmagasabb katonai rangra jutott a birodalomban. Nyolcvan évet élt, ebből ötvennyolcat töltött egyenruhában. Ordas Iván regénye sokat elárul arról a korszakról is, amikor a törökkel sem vo

Hatvan éve megtörtént a legnagyobb történelmi igazságtétel. A modern Izrael azonban csak néhány óráig ünnepelhetett. Ellenségei még születése napján el akarták törölni az új államot a föld színéről. A zsidók tengerbe szorításának a terve sem 1948–49-ben, sem azóta nem sikerült. Hol hősi áldozatokkal, hol szenzációs megelőző csapásokkal mindig megtalálták a menekülés útját – ám a harcnak ma sincs vége. A háborúk, merényletek és rendkívüli k

Bárczay Oszkár ma is időtálló alapvető kézikönyve a heraldika, vagyis a címertan tudományába kalauzolja olvasóját. Igazi kézikönyv, hiszen a címerek felépítését, fejlődését számtalan példán és képi ábrák százain keresztül mutatja be. A könyv egy szakszótárral záródik, melyben a címertan szakkifejezéseit találjuk egybegyűjtve, magyarázattal.

„ Kevés népnek vannak olyan zavaros fogalmai az eredetéről, mint a magyarnak”, írta egykor Lauri Kettunen finn tudós. A magyarságnak az ősi kezdetektől az államalapításig terjedő korai történelmével sokan és sokféleképpen foglalkoztak belföldön és külföldön egyaránt. A közös bennük, hogy lényegében ugyanazokat a forrásokat, nyelvészeti-, régészeti-, újabban genetikai kutatási eredményeket dolgozták fel és mégsem jutottak közös nevezőre: ma sincs eg

A gyógyítás-orvoslás legsötétebb korszakaiba nyerhetünk betekintést a kötet oldalain. A nagy járványok pusztító útját követve bizonyítást nyer, hogy a mikrobák és a vírusok az emberi történelem nagy alakítói: királyságok, birodalmak, népek sorsát, hadjáratokat, háborúkat befolyásoló lények. Diadalmenetüket felfakadó gennyhólyagok, üszkös végtagok és borzalmas sebek kísérték. A betegek évszázadokon, évezredeken át hiába várták kínjaik enyhí

1944 késő tavaszán és nyarán a lomhaságáról és inkompetenciájáról híres magyar bürokrácia mintegy félszáz nap alatt közel félmillió magyar állampolgárt szakított ki otthonából és közösségéből, fosztott meg jogaitól és vagyonától, majd deportált a megszállt Lengyelország területére, hogy ott a nácik gázkamrába terelve meggyilkolják őket. Vajon milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hajlandónak mutatkozott asszisztálni a német

A rövid terjedelmű könyv a teljesség igénye nélkül igyekszik bemutatni a középkori magyar líra fontosabb állomásait, olyan források is megtalálhatóak benne, melyek napjainkban is kuriózumnak számítanak. Geréb László nemcsak válogatta, de fordította is ezeket a műveket, melyek a magyar irodalom és ezzel együtt a magyar szellemtörténet kiemelkedő kordokumentumai is, hiszen a magyar nép önmagáról való gondolkodásának hű tükrei.

1944 nyarán, a normandiai partraszállás után sok ezer fogságba esett német katona kerül a Nagy-Britannia területén gombamód szaporodó hadifogolytáborokba. A legveszedelmesebbnek tartott foglyok "fekete" minősítést kaptak, akik közül a kezelhetetleneket a 21-es táborba szállították. Ők az SS végsőkig küzdő emberei, akik inkább a halált választják, mint a megadást, és harcuknak csak a golyó vethet véget. De mit tehetnek azok, akik a sors kegyetlen fintoraként ker

Szalárdi János (Szatmár vármegye, 1601. július 23. – Fogaras, 1666. szeptember 27. előtt, feltehetőleg augusztus 3-án) 17. századi erdélyi hivatalnok és történetíró. Kéziratban maradt reánk jelen munkája. A mű fontos forrásmű, mely az 1657. évi szerencsétlen végű lengyelországi hadjárat utáni zavaros időszakok mutatja be, egyben az első jelentős kísérlete történetírásunknak. Szalárdi János életében nem jelenhetett meg írása. A kéziratot 1666-tól a

Dán Porat könyve a zsidóság és Izrael történetének egy mindeddig alig vizsgált szeletét tárja az olvasó elé: a zsidó kápók pereit. A problémát a rendkívül különböző egyéni sorsokon keresztül bemutató szerző arra a kérdésre koncentrál, hogyan igyekezett feldolgozni az izraeli társadalom annak a felismerésnek a traumáját, hogy a soá túlélői között voltak olyanok, akik más-más okból vagy megfontolásból tevőlegesen részt vettek zsidók megsemmisítés

A magyarországi közemlékezetben a hatvanas évek egyszerre él az 1956-os forradalom leverésével hatalomra jutott kádári diktatúra megszilárdulásának, illetve a relatív szabadságnak a koraként. Kötetünk szerzői az egyházak, a vallásos közösségek történetei felől vizsgálják az időszakot. A „lelkekért folytatott küzdelem” színtereinek áttekintése kézzelfoghatóvá teszi a diktatórikus rezsim működésének sajátosságait, és nemcsak a tágan értelmezett

A tegnap Olaszországa a 20. századi Itália - Nyugat és Kelet ütközési zónája, ahol merényleteket, közönséges és politikai gyilkosságokat hajtottak végre, véres politikai küzdelmek dúltak. Kiadványunk mégsem bűnügyi jellegű krónika, politikatörténeti mű. A főcím ne tévesszen meg senkit, mindössze el kívánjuk kerülni, hogy a politikától megcsömörlött, egyébként érdeklődő és kíváncsi olvasó unottan félretegye. A kiadvány első könyve a kommunist

1537, Anglia. A szigetország a legnagyobb változások időszakát éli, amire az 1066–1071 közti normann hódítás óta nem volt példa. VIII. Henrik az egyház legfőbb fejének nyilvánította magát, minek hatására mindenki kegyetlen új törvényekre és manipulált perekre ébred. Thomas Cromwell, a király miniszterelnöke különleges megbízottakat küld az ország minden pontjába, hogy vizsgálódjanak a kolostorokban és monostorokban – a cél a szerzetesrendek önmaguk ált

Száll József a magyar diplomáciatörténet különös alakja. Karrierje kezdetén kulcsszerepet játszott abban, hogy a berni magyar követség a Magyar Kommunista Párt befolyása alá került, később pedig nyolc éven keresztül a római magyar diplomáciai képviselet vezetője volt. 1970-ben mégis úgy döntött, hogy családjával együtt elhagyja Magyarországot. Titkosszolgálati kapcsolatai évtizedeken át találgatások tárgyául szolgáltak, személyét a mai napig rejtélyek