Történelem vásárlás

• Magyar történelem
A kötet a fennállásának 160 évfordulóját ünneplő Magyar Honvédség „emlékkönyve”. A közreadott félszáz tanulmány áttekinti a honvédség történetét 1848-tól napjainkig. Sorra veszi a honvédség anyagi eszközeit, tárgyalja a katonai járműgyártást és a térképészet állomásait, a lelki gondozást, megismertet a magyar haderő kitüntetéseivel, jelvényeivel, zászlóival. Számtalan színes és fekete-fehér fotóval illusztrálva.

Minden idők egyik legnépszerűbb magyar riportere, Kulcsár István történelmi regénnyel lepte meg rajongóit. Velkó Péter, egy tizenhét esztendős kölyök, 1947 nyarán azzal a kéréssel állít be a Szabad Nép szerkesztőségébe, hogy vegyék fel gyakornoknak. Ígéretet is kap erre, de azzal a feltétellel, hogy az érettségiig lejegyez mindent, ami vele és körülötte történt és történik. Így kezdődik egy élményekben és eseményekben kivételesen gazdag történet, m

Łukasz Kobeszko (1975-) filozófus és újságíró. Érdeklődési területe a kortárs politikai filozófia, az egyház, a nemzetközi kérdések (különös tekintettel Közép- és Kelet-Európára, a Balkánra és a harmadik világ országaira), valamint az etnográfia és a kultúra. A Nowa Konfederacja állandó munkatársa. Dolgozik többek között a Rzeczpospolita, a Laboratorium WIĘZI, a Magazyn Kontakt, a Wiez.pl, az Aleteia.pl és a Polskie Radio 24 számára. A kötet a Lengyelor

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága által 2017. március 13-án Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia szerkesztett előadásai. Tartalom: Ötvös István: Szervezés - újjászervezés. Hadsereg és fegyveres erők a kommunista Magyarországon, 1945-1958 Okváth Imre: A párt- és a politikai tiszti apparátus újjászervezése a Magyar Néphadseregben, 1956-1958 Trieber Péter: A Magyar Néphadsereg újjászervezése 1957-ben Maruzs Roland: Különleges feladatok a karhatalomban. A ko

Krahulcsán Zsolt tizennégy, az 1956-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlás lebonyolításában aktívan közreműködött állambiztonsági főtiszt pályaképét tárja az olvasó elé. Néhányan közülük fegyvert ragadva, közvetlenül is részt vettek az "ellenforradalmárok " elleni harcban, de a többség az íróasztal mögött ülve irányította a diktatúra bosszúhadjáratát. A megtorlások lezárulta után feladatuk nem változott: továbbra is szervezték é

A rendszerváltozás magyar valóságát, társadalmának jövőjét meghatározták a demokratikus átmenet során létrejött politikai szervezetek, amelyek közül az 1990-es, első szabad választásokon győztes Magyar Demokrata Fórum kialakulását és korai időszakát dolgozza fel a kötet, amelyet az olvasó a kezében tart. Szécsi Árpád arra kereste a választ, hogyan határozták meg mozgalmi előzményei és jellemzői az MDF történetének első két évét

Jelen kézikönyv nem klasszikus hadtörténeti feldolgozás, nem az 1951-ben néphadseregre átkeresztelt honvédség történetét mutatja be a Rákosi-korban, hanem egy mindenre kiterjedo szervezettörténeti összefoglaló az 1945–1956 közötti idoszak magyar hadseregérol. A szerzo – évenkénti bontásban – minden önálló állománytáblával rendelkezo katonai szervezet létrejöttével és megszunésével, elnevezési, elhelyezési, átszervezési változásaival kapcsolatos ada

Babucs Zoltán tősgyökeres jászkun család sarja, 1974-ben született Jászberényben, felesége, a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. Hadtörténész-muzeológus, felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársaként dolgozott - kisebb megszakításokkal - közel két évtizedig, 2017 óta a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője, 2019 nyarától p

A budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet együttműködésének eredményeként megszületett kötet célja, hogy a kutatás mai állása szerint a lehető legteljesebb módon bemutassa a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek mint földalatti szervezetnek a szlovákiai magyar közösség érdekében kifejtett jogvédő tevékenységét, leírja a köré szerveződött értelmiségiek kiállását, az 1949-es koncepciós per el

Erdélyi Gyula (Nagyganna, 1892. február 16. - Budapest, 1949. február 25.): hadtörténész, ezredes. Katonanemzet voltunk mindig. Vér volt a tintánk, kard a tollunk... így írtuk a magyar történelmet. Nem kerestük erővel a harcot, de ha a körülmények úgy kívánták, vitéz nép módjára álltunk elébe. Győzelmeinkkel sohasem hivalkodtunk, ha meg vereség ért, nem estünk kétségbe, újra nekigyürkőztünk s kiköszörültük a csorbát. Voltak századaink, amikor átlag

A kultúra még a hidegháború éveiben is képes volt arra, hogy hidat képezzen két ellentétes berendezkedésű állam között, miközben azt is lehetővé tehette, hogy a szembenálló felek különböző kulturális, nem kis részben propa­gandacélokat szolgáló eszközök és intézmények segítségével feltérképezzék, és ha kell, befolyásolják a másik ország polgárainak gondolkodását. A kultúra, a kultúrdiplomácia és a propaganda tehát szerves egységet alkotnak. A

"Megindító történet szeretetről, veszteségről és áldozatról." - Booklist Brooklyn, 1947. december. A hóvihar kellős közepén egy kétlakásos házban két baba jön világra néhány percnyi különbséggel. Az anyák egymás sógornői. A csendes és kötelességtudó Rose, aki nem akar mást, mint nehéz természetű férje kedvében járni, és a melegszívű, nagylelkű Helen, négy rakoncátlan fiú kimerült édesanyja. Egymás mellett, egymást támogatva, kikezdhetetlenn

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara által 2018. szeptember 19-20-án Magyarország külkapcsolatai, lehetőségei, diplomatái 1945 után címmel megrendezett konferencia szerkesztett előadásai.

A szerző időrendi sorrendben haladva, 1919-től 2002-ig, Huszár Károlytól Pokorni Zoltán munkásságáig bezárólag tesz közzé válogatást a század jelentős oktatáspolitikusainak beszédeiből, írásaiból. A kötet három nagyobb egységre tagolódik: a két világhábor

A Moszádot napjainkban a világ legjobb és egyben legrejtélyesebb titkosszolgálatai között tartják számon. Ez a könyv bemutatja az ügynökség hatvanéves történetének legmeghatározóbb és legtitkosabb akcióit, melyek hatással voltak Izrael és az egész világ sorsára, így például Eichmann elfogását, a Fekete szeptember felszámolását, az etióp zsidók legendás kimenekítését, a szíriai atomreaktor megsemmisítését vagy éppen a legfontosabb iráni atomtudósok l

"Erdély és a békeszerződések a román sztártörténész szemével Világháború, Trianon, országvesztés. A történéseket saját nézőpontunkból sokszor és sokféleképpen értelmeztük már. De hogy látja ugyanezt a másik fél? Mit gondol a neves román történész, aki nem a győzelmi mámortól elvakultan közelít a kérdéshez? Lucian Boia első világháborúról szóló könyve Erdély és Románia egyesülésének mítoszait is feszegeti. A mű megjelenésekor Romániába

Giuliano da Empoli izgalmas esszéfüzére lélegzetelállító és hátborzongató beszámoló a legkülönbözőbb frontokon zajló hatalomátvételről New Yorktól Rijádig, az ENSZ-től Mohamed bin Szalmán Ritz-Carltonjáig. Bemutatja azokat a gátlástalan autokrata vezetőket, akik a hatalmat meggondolatlan és hivalkodó akciókkal kaparintották meg, és érdekük a káosz növelése. Megismerjük a körülöttük tevékenykedő techhercegeket és hatalomtechnikusokat, akik felelőtlen

A történettudományban mára elfogadottá vált, hogy a korábban kissé lebecsült jelentőségű elbeszélt történelem az írottakkal egyenértékű forrás. Ebből kiindulva a kötet az angol nyelvű Oral Historynak nagyrészt a szerző által újonnan felkutatott és egyúttal magyar nyelven első alkalommal közreadott forrásanyagára támaszkodik, és veti össze az új információkat a Mindszenty-irodalom eddigi amerikai és magyar forrásaival. A következtetések levonása a már

Az ún. rokonlátogatók, azaz a második világháború után Magyarországról kitelepített németek és itthon maradt rokonaik kapcsolattartására, a svábok utazásaira a magyar állambiztonság is felfigyelt. A magyarországi németek elleni állam(biztonság)i intézkedéssorozatok második hulláma az 1956-os forradalmat követő megtorlások során, illetve azok lezárulta után kezdődött meg. Az 1960-as évek elejétől egyre nyitottabb utazási lehetőségek révén az elűzött va

A magyar holokausztkutatás a Délvidékre vonatkozóan máig főként az 1944 márciusa utáni gettósítások és deportálások történetét tárta fel. Margittai Linda munkája az ezt megelőző, jóval tágabb időszakot átfogóan, 1941 áprilisától 1944 tavaszáig elemzi a délvidéki "zsidókérdést", a magyar hatóságok délvidéki zsidópolitikáját. Hazai és délvidéki levéltári kutatásai alapján szemlélteti, hogy Magyarország többi revíziós határrégiójához hasonl