Történelem vásárlás

Miért nevezte "arany idők"-nek gyermekéveit gróf Teleki László (1811-1861), kora egyik legismertebb közéleti szereplője? Boldogság és kötelesség, felfedezés és tanulás, szorgalom és szorongás miként jellemezték felnevelődését? - Fábri Anna új könyve a választ a tiszta jellemű, kiemelkedő értelmű és tragikus sorsú politikus gyermekkori naplójából és apjának korábbi nevelési "Tanácsadás"-ából kiindulva keresi. Ismerteti és elemzi e kiváló református

1956 története nem csak a barikádon harcoló hősök és a forradalmi vezetők története. Minden egyes résztvevő sorsa mögött ott találjuk családtagjaikat, azokat az embereket, akik '56-os szerepvállalása miatt meghurcolt szerettük távollétében, a háttérben maradva vitték tovább az élet megannyi terhét. Azokat, akik az első számú családfenntartó szerepébe előlépve, megbélyegezve, nélkülözések közepette nevelték a gyermekeket, és minden erejükkel azon volta

Most, hogy annyi minden változóban van az Egyesült Államokban, az 1861 és 1865 között zajlott amerikai polgárháború eseményei csak egyre közelebb jönnek hozzánk, egyre mélyebb értelmet nyernek, és megértésük segít eligazodni a ma történéseiben is. Emellett ez volt az első modern, vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott háború. Hadtörténete csak a napóleoni háborúkhoz vagy a világhá

Az ifjú Hans Heinz Rehfeldt 18 évesen legénységi állományú gránátosként (közlegény) került a keleti frontra 1941. novemberében az elit Großdeutschland gyalogezred önkénteseként, hogy egy 8 cm-es aknavető kezelőjeként azonnal a Taifun hadművelet harcaiban találja magát Moszkvától délre, Tula térségében. Naplója 1941. október 26-án kezdődik, amikor a neuruppini pótzászlóalj bakái az ezredzenekar vezetésével lelkesen vonultak át a városon, ki a pályaudvar

Ki volt a magyar Rómeó és Júlia? Hogyan buktatta le egy fent felejtett álbajusz a bankrabló banditákat? Milyen szenzációs lélekvándorlás tartotta lázban a ’30-as években a magyarokat? Ki volt a mozi első áldozata? Miféle pofonokat osztogatott Czája József? Az Újságmúzeum és a Mi, magyarok szerzője, Sal Endre ezúttal a századelő Magyarországának izgalmas, elfeledett történeteit gyűjtötte csokorba, amelyek egyszerre egzotikusan távoliak és otthonosan ismerőse

Két, különleges és hazájában kimagaslóan sikeres ember kutat évszázadokra visszanyúló ősi családi kapcsolataik után. Szegedy-Maszák Marianne és Fritz Péter családja a második világháború borzalmait bizarr módon túlélve a kommunizmus elől menekült a világ két távoli pontja, az USA és Ausztrália irányába. Zsidóságuk, arisztokrata gyökereik, maguk mögött hagyott múltjuk azonban végigkísérték útjukat. Ahogy fokozatosan a kötet lapjain kirajzolódik a ké

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. A messzi Nápolyban egyesek ferde szemmel néznek Lajos öccsére, András hercegre. Bátor Szilárd az örökül kapott szlavóniai birtok

A magyar holokausztkutatás a Délvidékre vonatkozóan máig főként az 1944 márciusa utáni gettósítások és deportálások történetét tárta fel. Margittai Linda munkája az ezt megelőző, jóval tágabb időszakot átfogóan, 1941 áprilisától 1944 tavaszáig elemzi a délvidéki "zsidókérdést", a magyar hatóságok délvidéki zsidópolitikáját. Hazai és délvidéki levéltári kutatásai alapján szemlélteti, hogy Magyarország többi revíziós határrégiójához hasonl

"Ez a közel négyszáz oldalas kézirat a keserűség jegyében született. Für Lajossal gyakran találkoztunk, nemcsak az MDF-szervezők közös tanácskozásain, hanem egy pohár bor mellett az Aradi utcai Abasári Borozóban, később a Damjanich utcai Piroska vendéglőben. Külön kis "fórumaink" voltak ezek, politikai helyzetértékelők, tennivalóink számbavételére is alkalmasak. Gyérítette ezeket a találkozásokat előbb természetesen Für Lajos kinevezése honvédelmi miniszt

Csány László a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legszimpatikusabb alakja, akinek emlékét a polgári átalakulásért minden áldozatra kész hazafiként őrizte meg szűkebb pátriája. Komoly szerepe volt Zala vármegye ellenzékének megszervezésében, s Deák Ferenc egyik legmegbízhatóbb munkatársa volt. 1848 tavaszán királyi biztosként őt bízták meg a Dunántúlon kibontakozó mozgalmak leszerelésével és a horvát haderő által fenyegetett Dráva-vonal védelm

Az Országház épületét méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. Elhelyezése révén az Országház a budapesti városkép egyik központi eleme. Nem véletlen, hogy ma már nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar főváros jelképét is látjuk benne. A támfalaival és külső lépcsőivel az alsó rakpartból kiemelkedő épületóriás összképe elválaszthatatlan a Dunától, amely

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kötődő helyszíneket mutatja be három kötetes sorozatunk, melynek most jelenik meg az utolsó része. A harmadik kötet a résztvevők és a hozzájuk tartozó emlékhelyek abc-rendbe szedett lexikona. Számtalan képpel, adattal, életrajzzal teljes áttekintés nyújt a hazai és a határon túli területek emlékhelyekről. Az 1848/49-es emlékhelyek bemutatásán dolgozó, kiváló történészek közreműködésével tizennégy

A második világháború egyik utolsó jelentős harcai részben a Vértes hegységet sem kerülték el. Budapest védői 1944 decemberétől 1945 februárjáig komoly szovjet erőket kötöttek le, ugyanakkor a Vörös Hadsereg szintén hatalmas kontingenssel vonult fel a Vértestől délre, hogy megtörje a német és magyar csapatok ellenállását és ezt követően elindíthassa a Bécs irányú támadó offenzíváját. A szovjet hadvezetést ebbéli törekvésében főleg a német seregt

"Harmadéves műegyetemistaként naplót vezettem a szabadságharc alatt. Ez a napló három nyelven napvilágot látott, és bemutatta, hogy mit tett, érzett, gondolt azokban a napokban egy húszéves magyar diák. A hatvan év előtti napok bemutatása mellett szükségét éreztem megfogalmazni, hogy mit is üzen 1956 a jelennek. Ezt azért tettem, mert tudom, hogy aki nem tanul a múltból, megismétli azt. Tudom, látom, hogy újra meg kell fogalmaznunk a 16 pontot, ki kell mondanunk azt,

Pult alatt, okosba' megoldjuk, egy kis figyelmesség... és még temérdek hétköznapi kifejezés létezett arra a gyakorlatra, amelyet a romániai államszocializmus utolsó évtizedeiben mindenki ismert, sokszor alkalmazott, nyilvánosan mégsem beszélt róla. Az úgynevezett intézésnek, elintézésnek valójában nincs etnikai és korszakhatára. Ám ha a Ceausescu-időszak merül fel témaként, ez ma sokakban egyfajta nosztalgikus hangulatot ébreszt, és kiváló történetekkel szipor

A Zrínyi Kiadó a forradalom 50. évfordulóján egyedülálló és várhatóan nagy visszhangot kiváltó kötetet nyújt át az olvasónak. A téma egyik legkiválóbb hazai szakértője, Horváth Miklós és szerzőtársa, Tulipán Éva a még meglévő fehér foltok közül a forradalom és szabadságharc emberveszteségeinek számbavételére vállalkozott. A három nagy szerkezeti egységből álló mű első részében a harccselekmények során elszenvedett veszteségekről, a polgár

Vajon szükség volt az országgyűlésre egy olyan korszakban, amikor teljes számban kormánypárti képviselők ültek a parlament padsoraiban? Volt-e funkciója a törvényhozó hatalomnak az egypártrendszer körülményei között, amikor a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány teljes egészében uralta a hatalmat? Rákosi Mátyás majdnem őszinte választ adott a kérdésre, hiszen pusztán látszatra, reprezentációra használta az országgyűl

" Dr. Horváth Gábor tanár úr a Gál Ferenc Egyetem egyháztörténelmet oktató tanára olyan megközelítésből tekint Szeged nevezetességére, amely még nem fogalmazódott meg egyszer sem a templom több mint 90 évvel ezelőtt történt felépítése óta megjelent írásokban. A bevezetőben mottóként idézett Lukács evangélista által leírt sorok érvényesek Horváth tanár úr művére is, hiszen ő is mindennek utána járt, nem csak a puszta épületet tekinti és magyarázz

"Aki kézbe veszi ezt a vaskos könyvet, válaszút elé kerül. Vagy figyelmesen végig olvassa az öt oldalas tartalomjegyzéket és azonnal rabul ejti a felcsillantott gazdag és izgalmas tartalom, vagy csak átpörgeti a félezer oldalas kötetet, és leteszi, nem kéri. Leteszi, mert tudja ugyan, hogy van Magyarországnak koronája, de nem tudja, hogy az miért szent, mert nem tudja mi a Szent Korona-eszme, és mit jelent a magyarok történeti alkotmánya. Sajnos kevesen vannak, akik minde

A kötet első ízben vizsgálja Magyarország 1999. március 12-én bekövetkezett NATO-csatlakozásának történetét levéltári források, magyar és francia külügyi dokumentumok, magyar kormányzati iratok, továbbá egykori magyar és francia diplomatákkal, valamint magyar katonai vezetőkkel készített interjúk alapján. A könyv részletesen elemzi a Varsói Szerződés megszüntetésének nemzetközileg is kevéssé ismert bonyolult menetét, és bemutatja a mintegy tízéves NATO