Történelem vásárlás

Nádor Éva Micsoda Évtizedek! Budapesti zsidó polgárok című könyve egyenes folytatása korábbi hasonló témájú köteteinek, a Csillagos házaknak, a Csillagos életeknek és az Öröm fényeinek. Új könyvében a szerző azt mutatja be, milyen kiemelkedő szerepe volt a zsidóságnak abban, hogy az 1873. évi városegyesítés után Budapest rövidesen egy modern világváros lett. Budapest városképének modernizálódása, világvárossá válása nem történhetett volna meg a g

A görögországi Olimpiában/Olümpiában mindmáig megtalálhatók az antik olimpiai versenyek tárgyi emlékei. Ott, az árnyat adó platánok, a buján virágzó leanderek között magasba törő dór oszlopok engednek a képzeletnek tág teret, hogy az épületromok látványától áthatva kedvet kapjunk ókori olimpiai játékok történeteinek megismeréséhez. Hogyan segítette fél tucat végső győzelemhez a birkózó Milónt az általa elfogyasztott kakaszúza? Miképp koszorúzták

Sokcsevits Dénes Mozaikkockák déli szomszédaink történetéből című könyve a szerző több mint három évtizedes munkásságából ad ízelítőt a tisztelt olvasónak. A horvát, szerb és bosnyák történelem viharos és békés korszakai, izgalmas eseményei, összetett és bonyolult nemzetiségi viszonyai, Magyarországhoz és a magyarsághoz fűződő, hol baráti jellegű, hol pedig ellenséges kapcsolatai, érdekes és különleges történelmi személyiségei elevenednek meg e

A magyarországi levéltártörténet két jelentős, 300. és 100. évfordulóját ünnepeljük 2023-ban. Az 1722–1723. évi országgyűlésen fogadták el a rendek több más nevezetes – például a Habsburg-ház nőági örökösödéséről és a helytartótanács felállításáról szóló – törvénycikk mellett a XLV. törvénycikket, amelyben az ország általános levéltárának létre-hozását határozták el. A M. Kir. Országos Levéltár pedig 100 éve, 1923 őszén költö

E könyvben felidéződnek szemünk előtt a hajdanvolt múlt emlékei. Az ókori Görögország huszonhárom káprázatosan rekonstruált - jelent és múltat egyszerre mutató - képe visszaröpít bennünket az időben, hogy megértsük és gyönyörködjünk e gazdag múlt ragyogásában.

"1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a náciellenes értelmiség javarészét letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után - az egyre fokozódó veszélyekkel dacol

Mennyi hihetetlen érdekes lény népesíti be a világ legendáit és mítoszait! A számtalan különleges figura megismeréséhez talán egy élet is kevés, de amennyit csak lehetett, megidéztünk ebben a könyvben. Vannak benne félelmetes szörnyek, amelyek hajókat rántanak a mélybe, gyönyörű hableányok, bölcs kentaurok, nagy tudású varázslók és mi minden még?! Ragadd meg Afrodité fonalát, és indulj a csodavilág labirintusába a rengeteg kép és meglepő tény segítsé

Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekről és szellemiségről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak, a valaha létezett, ám azóta fényes katedrálisként alámerült történeti Magyarország terében és idejében, mi adtuk őket az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően itt őrződtek meg. A könyvben a kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, e

• Magyar történelem
A kötet segítségével bepillanthatunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hétköznapjaiba, és megismerhetjük: - a Magyar Néphadsereg fontosabb feladatait és belső konfliktusait; - a karhatalmi célú alkalmazás intézményrendszerét; - a hadsereg és más erőszakszervezetek közötti „munkamegosztás” jellemzőit; - a szovjet csapatok magyarországi bevetésével kapcsolatos döntések körülményeit; - illetve a felkelő-szabadságharcos és más fegyveres csoportok, valamint a nemzetőrség tevékenységének fontosabb mozzanatait. A kötet egyik legfőbb újdonsága, hogy egyedülálló módon és mélységben mutatja be a forradalom és szabadságharc során alkalmazott fegyverzetet és a fontosabb haditechnikai eszközöket. A legújabb kutatások során feltárt, és ebben a kötetben először publikált források, további lehetőséget nyújtanak a korszakkal kapcsolatos történelmi ismeretink bővítése.

• Magyar történelem
A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban 1989-1993 Miért vitatkoztak annyit a rendszerváltás idejének magyar politikusai Trianonról, a Horthy-rendszer restaurációjának veszélyéről, az 1945-1947-es koalíciós idők aktualitásáról, 1956 üzenetéről? Az 1990-es évek elejének politikai szereplői - beszéljenek bár a köztársasági elnöki intézményről, a címerről, az önkormányzati rendszerről, a vezető kormánypárt belső viszonyairól, a jogállamiságról, a földkérdésről, a szociális ellátórendszerről vagy bármi másról - rendre visszataláltak a történeti vitakérdésekhez. Ez a jelenség régóta foglalkoztatja a politikatudomány művelőit, és visszatérő témája lett a demokratikus átmenet éveiről szóló elemzéseknek is. Mindennek ellenére a mai napig nem született monografikus igényű feldolgozás, amely igyekezett volna a historizáló politika jelenségét a maga komplexitásában értelmezni. Az antalli pillanat ezt a hiányt pótolja, mégpedig rendhagyó módon. A nemzeti történelmet nem a szimbolikus politikai küzdelmek eszközeként, hanem a politikai vitákat strukturáló politikai nyelvként kezeli, olyan más, korabeli nyelvek alternatívájaként, mint a népi mozgalom révén ismerős etnoradikális, a reformközgazdászok, politológusok, szociológusok munkája nyomán kialakult szociologizáló vagy a rendszereket túlélve létező államrezon-nyelv. A miniszterelnök, Antall József pedig azért válhatott e könyv egyik főszereplőjévé, mert ő volt az, aki a leginkább koncepciózus módon igyekezett minden politikai kérdést "lefordítani" a nemzeti történelem nyelvére. SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR (1979) politológus, a ME BTK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanársegédje. Korábban magyar nyelv és irodalmat, esztétikát és összehasonlító irodalomtörténetet is tanult. 2010-ben védte meg disszertációját az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájában. Szerkesztője a Századvég társadalomtudományi folyóiratnak, a Miskolci Politikatudományi Évkönyvnek és a [posztmodern politológiák] könyvsorozatnak. 2009-ben a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségének tagjává választották. Érdeklődési és kutatási területe a diszkurzív politikatudomány, a "hosszú 18. század" politikai eszmetörténete és a rendszerváltás idejének magyar politikája. Több publikációja jelent meg ezekről a témákról.

• Helytörténet

Jegyzetek a nyelv születéséről

• Magyar történelem
Az Iparkodó Budapest c. sorozatunk első tagja a fővárosban koncentrálódó malomipar történetét, a ma is minőséget jelentő magyar márkákat, cégeket mutatja be, és megemlékezik mindazokról a vállalkozásokról, melyek a saját korukban fogalomnak számítottak. Az olvasók előtt a társadalomtörténeten és szereplőin keresztül kibontakozik a 19. századi üzleti élet és az, hogyan lett az egykor húzóágazatának számító budapesti malomipar a nemzetközi piacon is versenyképes. A malmok napjaink különlegességeinek számítanak, hiszen nemcsak ipari műemlékek, hanem otthont adnak a lakóházaknak vagy az irodaházaknak is.

• Történelmi személyek
Az élete alkonyán járó ember kincsesbánya, és mérhetetlen kincsüket át kell adniuk, mielőtt végleg eltávoznak közülünk. S majd ránk is ez a feladat vár egykoron. Különösen érdekes lehet a magyar múlt nagy alakjainak hagyatéka, ha sikerülne megtalálni őket, s elmondanák mindezt a leszármazottaik. Néhány név a kötetben szereplő családok közül: Apponyi Franciska, Aba-Novák Vilmos, Kő Pál, Erkel Tibor, Nádasdy Ferenc, Mathiász János, az Auguszt cukrászok .

• Magyar történelem

Drámák - Vigalmak - Legendák Ötvenkét fejezet - ötvenkét felvillanása a múltnak, annak a bő száz esztendőnek, amely a reformkortól a második világháború kezdetéig eltelt. Történelmi személyiségek, írók, arisztokraták, festők, politikusok és pénzzsenik, művészek és katonák tűnnek fel e könyv lapjain színes kavalkádban; urak voltak és gavallérok, hétköznapi és nagyszerű helyzetek hősei.

• Egyetemes történelem
A szerző a legkiválóbb, nemzetközi hírű magyar bizantinológus volt, aki középkori bizánci és nyugati források alapján dolgozta fel Erdély népesedési viszonyainak történetét a honfoglaló magyarság színre lépésétől a mohácsi vészig. Egészen új megvilágításba helyezi a román népelem erdélyi megjelenését és a magyarsággal való kapcsolatát. Egy beszerezhetetlen alapmű 70 év óta első megjelenése. Ha a rumuny-oláhok is itt lettek volna a honfoglaláskor, egészen bizonyosan elveszítették volna népi egyéniségüket, felszívódtak volna a magyarságban s ma nem volna dákoromán kérdés, de Nagyrománia sem. Éppen az a körülmény, hogy az oláhok a magyar királyok engedélyével és támogatásával megőrizhették népszervezeti különállásukat és szokásaikat, aminek aztán nemzetiségi fennmaradásukat köszönhették, bizonyítja a legvilágosabban, hogy ők sem lehettek itt a honfoglaláskor, hanem csak századok múlva jöttek be, amidőn telepítési alapelve lett a magyar királyoknak, hogy a betelepített népeket a lehetőség mértékéig meghagyják a maguk speciális szervezetében és szokásaiban.

• Magyar történelem

• Egyetemes történelem
Hogyan született Európa? Mit jelentett Nagy Károly, mit Napóleon korában és az elmúlt száz évben? Milyen a német és milyen a francia út? Hogyan kezelik a kisebbségi kérdést a katalánok és hogyan a baszkok ugyanabban az országban? Milyen Európa a frissen csatlakozó, tegnap még kommunista országokból nézvést, és hogyan látják a Balkánon? Segíthet-e Európának a jugoszláv tapasztalat? Hogyan alakult viszonya az iszlámmal a földrész születése óta? Ilyen kérdésekkel szembesít a jeles szlovén szerző, akinek esszé- és verseskötete is megjelent magyarul. A csatlakozás idején írta Európa-könyvét, mely számos helyén hivatkozik a közép-európai és benne a magyar tapasztalatra. Progresszív szkepticizmussal szemléli Nyugat-Európát, a kiváltságait féltékenyen őrző -ma-gának való családot-, s körüljárja, hogyan határozta meg magát Európa mindig negatíve - az iszlámhoz, a kelethez vagy az utóbbi századokban a Balkánhoz és az utolsó hatvan évben a kommunista országokhoz való viszonyában. A könyv személyes hangon számol be a szerző tapasztalatairól, bővelkedik önéletrajzi elemekben éppúgy, mint a nemzetközi vitákra való hivatkozásokban, tények sokaságában, vala-mint a történelmi áttekintésekben.