Az emberiség célja a megismerés, az egyedüli eszme, melyet a kelet filozófiája nekünk javasol. Az ember célja nem az élvezet, hanem a megismerés. Az élvezet, az öröm, véges dolgok; tévedés lenne feltételezni tehát, hogy az élvezet lenne a célunk. Minden, bennünket itt a földön megszomorító bajnak oka, hogy az emberek értelmetlen-ostobán az élvezetekben látják a követendő célt. Bizonyos idő elmúltával az embernek rá kell jönnie, hogy nem a szerencse felé kel Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés?
Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?
Ezekre a kérdésekre is keresi a választ új könyvében Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, a döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.
Barabási Albert-László az erdélyi Karcfalván született 1967-ben. A világhírű tudós jelenleg Bostonban, a Northeastern Egyetemen és a Harvardon dolgozik. A komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei hozták meg számára a tudományos elismertséget. Írásait olyan jelentős lapok közölték, mint a The New York Times, a Nature, a Science, a Scientific American és a Die Zeit.
