Társadalom- és humántudomány vásárlás

A régmúlt ezredévek embere a fát tartotta őseinek. A fa keletkezése, növése, lekötött helyzete szemléltethetővé teszi a földanyától való eredetet. Az emberi nem keletkezésén tűnődő ősember, földből való eredetét, a fa közvetítésével, könnyen felfoghatónak látta. Ezért van oly nagy szerepe a fának a különböző népek ős mondáiban, az emberi nem keletkezésére vonatkozólag. A klasszikus népeknek a fa-szellemben, a falélekben való hitét ismerjük iro

Boncz Ödön (Komárom, 1858. december 19. – Budapest, 1928. április 17.) jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos. A hazai művelődéstörténet jeles kutatójaként tartják nyilván. Az 1870-es évektől utazásokat tett Magyarországon, az osztrák örökös tartományokban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában. Nagyobb értekezései jelent

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta lehetősége

Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább

A két tanulmány Kalotaszeg babonás hitrendszerét mutatja be. A két kiváló néprajztudós: Dr. Jankó János és Dr. Wlislocki Henrik gyűjtéséből és kutatómunkájából több tanulmány is született, ezekből mutat be egy-egy tanulmányt a kötetünk.

Egyre több betegséget tudunk legyőzni. Nem csak betegségek lefolyásába avatkozunk be: ha kell, császármetszéssel segítjük ki a magzatot a számára már elviselhetetlenül szűk anyaméhből. Akkor hát miért nem tartjuk felelősségünknek, hogy kisegítsük az életből a terhét tovább cipelni – emberi méltóságától megfosztottságát elviselni – már nem képes meghalni vágyót? Ehhez és hasonló alapvető kérdésekhez kell vissza-visszatérnünk, remélhetőleg mindi

Hogyan lehet feldolgozni az addigi élet alapjainak teljes megrendülését? Minek az elvesztése a legfőbb veszteség? Milyen szerepet játszanak a feldolgozási folyamatban az egyént magába foglaló közösségek? Milyen típusú kapcsolatformák vészelik át az alig átvészelhetőt és milyenek szűnnek meg? Hosszasan sorolhatnánk még azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek a 2010-es magyarországi vörösiszap-katasztrófa után azokban, akiket közvetlenül érintett az iszapöml

Példaértékű-e Európa? Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög. Mégis szép számmal akadnak olyan "eurofil" amerikai politikusok, tudósok és újságírók, akik arra biztatják Amerikát, hogy vegyen példát az Atlanti-óceán túloldalán található országok egészségügyéről, jóléti intézkedéseiről, bevándorláspolitikájáról és még sok

A kötetben közölt írások szerzője brit antropológus, a Max Gluckman nevével fémjelzett manchesteri antropológiai iskola képviselője. Tanulmányai, amelyek mindenekelőtt izraeli, walesi és magyarországi zsidó közösségekben végzett terepmunkán alapulnak, négy évtized kutatásaiból nyújtanak keresztmetszetet. A szerző az 1960-as évek végén a Gluckman vezette nagy nemzetközi izraeli szociológiai-szociálantropológiai projekt résztvevője volt; később figyelme szűk

Meghökkentő állítás ez egy olyan közéletben, ami a harcról, az ellenfél állandó lejáratásáról szól. Ez a könyv ugyanakkor azt mutatja be konfliktusról konfliktusra haladva, hogy valójában nem baj, ha nem tudunk megállapodni egy nemzeti alapvetésben. Sokkal nagyobb probléma, ha úgy érezzük, hogy erre kell elfecsérelnünk az időnket. Ez pótcselekvéssé válik, és kiszorítja azt az igényt, hogy új és új megoldásokat találjunk társadalmi problémáinkra.

Szeretnénk változtatni azon, ami rosszul működik az életünkben, ami ismételten fájdalomhoz, kudarchoz vezet - de... valahogy nem megy. Mintha valami nem engedné. Hiába látjuk, hogy így nem jó, hiába próbáljuk akár máshogy csinálni, mindig valami hasonló sül ki a dologból. (Esetleg a szöges ellentéte - de ha a viszonyítási pont ugyanaz, akkor ez még mindig nem szabadság.) Ha ilyesmit tapasztalunk, gyaníthatjuk: valamilyen séma működik bennünk. A maladaptív sémá

A termék, amely nem megy tönkre, a kapitalizmus rémálma. Rontja a kereskedelmi forgalmat. A fogyasztás viszont gazdasági rendszerünk hajtómotorja, s ezért eldobjuk a régit és javítás helyett újat veszünk – kivált, mert manapság ez utóbbi gyakran olcsóbb. Az 1920-as évek izzólámpakartelljét követően sok termék nem tart már annyi ideig, ameddig erre valójában képes lenne: az izzószálak idő előtt kiégnek, a tintasugaras nyomtatók chip-vezérlés parancsára bes

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e

Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű tudósa. A „Magyar néphit és népszokások” című mu...

1. Könyv2. Színes kiemelések (A piros szabálypont-hivatkozások megkönnyítik a keresést. Az átlátható szerkezet könnyebbé teszi a keresést.)3. Internetes hozzáférés4. Internetes szótár 1. Könyv 2. Színes kiemelések (A piros szabálypont-hivatkozások megkönnyítik a keresést. Az átlátható szerkezet könnyebbé teszi a keresést. 3. Internetes hozzáférés 4. Internetes szótár

Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy „jó ember ugyan, de valójában tudatlan”. Ez a tudatlanság azonban – amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára – nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban

A közigazgatási kommunikáció összetett képességeket igénylő, bonyolult feladat, amely komoly szakmai tudást igényel a kommunikátortól. A közigazgatási intézmény nevében kommunikáló szakembernek egyrészt tisztában kell lennie az új információs technológiák

Tisza Kata pszichoprózái (és versei) különös, kagylószerű szövegek. Egyszerre mélyen személyesek, ugyanakkor merítenek a kollektív tudattalanból: mindenki a saját sorsára ismerhet bennük. Olyan vékony mezsgyén járunk, a talajvesztés két iránya, a zuhanás

Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai ró