Társadalom- és humántudomány vásárlás

Michael Lewis segítségével bepillantást nyerünk az amerikai kormányzat kulisszái mögé, amely ellen saját vezetői indítottak támadást. A Mezőgazdasági Minisztériumban olyan létfontosságú programokat vágnak meg, mint az élelmiszerjegyek és az iskolaebédek. A Kereskedelmi Minisztériumnak nem lesz elég munkatársa, hogy megfelelően levezényelje a 2020-as népszámlálást. Az Energiaminisztériumban, ahol a nemzetközi nukleáris kockázattal foglalkoznak, nem világos,

A magyar kelet-népe, eredetét és szülőföldjét Ázsiában csak keleti kútfők segítségével lehet felderíteni; a nyugati kútfők, az eddig tett kísérletek után ítélve egymaguk erre elégtelenek. A belőlük nyert történeti adatok a keleti kútfők világánál nyertek fényt, határozottságot, és válnak alkalmas anyagokká a feldolgozásra.A tudósítások, melyeket a magyar faj különböző törzseiről, a hunokról, kunokról, úzokról, avarokról, chazarokról és besen

Napjaink egyik vezető kritikusának, az Élet és Irodalom kritikarovat-szerkesztőjének mindennapi tevékenységéből összeáll az elmúlt évek magyar prózájának képe. Személyes, mozaikos kép ez, de mégis: tekintélyes és pályakezdő alkotók, regények és novelláskötetek, elődök és viták közt segít eligazodni a kötet, amelynek szerzője nemcsak az irodalmat szereti, de annak mindenkori olvasóját is, hiszen úgy ír neki, mintha beszélne hozzá. Szakszerűen, mégis k

HENRI-LOUIS BERGSON (1859-1941) a XX. század első harmadának egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású filozófusa volt, akinek legtöbb művét minden világnyelvre lefordították. Nézetei, tanai Franciaországban nagy megbecsülést hoztak számára, és 1914-ben a Francia Akadémia a tagjai közé fogadta, miközben a Vatikán ugyanebben az évben indexre tette Bergson írásait. Munkásságának egyetemes értékét 1927-ben az irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.A nevetés 1900-ban

Tiszafüred alföldi jellegű nagyközség az Alföld északi peremén, a Tisza bal partján, Heves megyében. A tiszafüredi edények közül a legjellegzetesebbek az italtartó s egyúttal ivóedények: miskák, orrosok, butykosok, kulacsok, amelyek nagyobbrészt megrendelésre készültek s ezért sokszor rajta van tulajdonosuk neve is. A tiszafüredi fazekasság, mint általában az alföldi, néprajzi, népművészeti tekintetben azért különösen figyelemre méltó, mert történeti

A hatalom ködében könnyű szem elől téveszteni az igazságot. De talán az sem biztos, hogy van kiút a ködből. Mióta kiderült, hogy a történelem vége csak egy illúzió volt, s biztonságosnak hitt világunk újabb és újabb fenyegetésekkel szembesül, a politikai realizmus régi kérdései újra aktuálissá váltak. Bízhatunk-e abban, hogy az igazság végül győzedelmeskedik? Létrehozható-e egy olyan politikai rendszer, amely képes önmagát fenn- tartani és megvédeni mi

A könyv alapkérdése: miként lesz az emlékezetkultúrából emlékezetpolitika.Három kulcsfogalom viszonyrendszere végig jelen van a tanulmányokban, ezek az intézményesülés, az átpolitizálódás mint emlékezetpolitika, és az identitáspolitika. A szerzők megközelítése konstruktivista, az emlékezet kultúráját társadalmilag megteremtett jelenségnek tekintik. A kutató számára így alapkérdés, hogy miből lesz a konstrukció, milyen történeteket mozgatnak meg az emlé

Boncz Ödön (Komárom, 1858. december 19. – Budapest, 1928. április 17.) jogtudós, történész, művelődéstörténész, régészeti, genealógiai és heraldikai író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos. A hazai művelődéstörténet jeles kutatójaként tartják nyilván. Az 1870-es évektől utazásokat tett Magyarországon, az osztrák örökös tartományokban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában. Nagyobb értekezései jelent

A „Magyar nemes családok” című 11 kötetes gyűjtemény ma könyv formában már szinte fellelhetetlen. A hatalmas családtörténeti gyűjtemény több mint 40.000 családot és 120.000 nevet sorakoztat fel. A szerző véleménye szerint: „Egy ilyen gyűjteményes munka sohasem lehet teljes és minden adatában feltétlenül hiteles. Szerzője rá van kényszerítve az előzőleg már megjelent hasonló tárgyú munkákra, amelyek szintén korábbi munkákra támaszkodnak.” De ezid

A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta lehetősége

Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább

A két tanulmány Kalotaszeg babonás hitrendszerét mutatja be. A két kiváló néprajztudós: Dr. Jankó János és Dr. Wlislocki Henrik gyűjtéséből és kutatómunkájából több tanulmány is született, ezekből mutat be egy-egy tanulmányt a kötetünk.

Egyre több betegséget tudunk legyőzni. Nem csak betegségek lefolyásába avatkozunk be: ha kell, császármetszéssel segítjük ki a magzatot a számára már elviselhetetlenül szűk anyaméhből. Akkor hát miért nem tartjuk felelősségünknek, hogy kisegítsük az életből a terhét tovább cipelni – emberi méltóságától megfosztottságát elviselni – már nem képes meghalni vágyót? Ehhez és hasonló alapvető kérdésekhez kell vissza-visszatérnünk, remélhetőleg mindi

Hogyan lehet feldolgozni az addigi élet alapjainak teljes megrendülését? Minek az elvesztése a legfőbb veszteség? Milyen szerepet játszanak a feldolgozási folyamatban az egyént magába foglaló közösségek? Milyen típusú kapcsolatformák vészelik át az alig átvészelhetőt és milyenek szűnnek meg? Hosszasan sorolhatnánk még azokat a kérdéseket, amelyek felmerültek a 2010-es magyarországi vörösiszap-katasztrófa után azokban, akiket közvetlenül érintett az iszapöml

Példaértékű-e Európa? Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög. Mégis szép számmal akadnak olyan "eurofil" amerikai politikusok, tudósok és újságírók, akik arra biztatják Amerikát, hogy vegyen példát az Atlanti-óceán túloldalán található országok egészségügyéről, jóléti intézkedéseiről, bevándorláspolitikájáról és még sok

A kötetben közölt írások szerzője brit antropológus, a Max Gluckman nevével fémjelzett manchesteri antropológiai iskola képviselője. Tanulmányai, amelyek mindenekelőtt izraeli, walesi és magyarországi zsidó közösségekben végzett terepmunkán alapulnak, négy évtized kutatásaiból nyújtanak keresztmetszetet. A szerző az 1960-as évek végén a Gluckman vezette nagy nemzetközi izraeli szociológiai-szociálantropológiai projekt résztvevője volt; később figyelme szűk

Meghökkentő állítás ez egy olyan közéletben, ami a harcról, az ellenfél állandó lejáratásáról szól. Ez a könyv ugyanakkor azt mutatja be konfliktusról konfliktusra haladva, hogy valójában nem baj, ha nem tudunk megállapodni egy nemzeti alapvetésben. Sokkal nagyobb probléma, ha úgy érezzük, hogy erre kell elfecsérelnünk az időnket. Ez pótcselekvéssé válik, és kiszorítja azt az igényt, hogy új és új megoldásokat találjunk társadalmi problémáinkra.

Szeretnénk változtatni azon, ami rosszul működik az életünkben, ami ismételten fájdalomhoz, kudarchoz vezet - de... valahogy nem megy. Mintha valami nem engedné. Hiába látjuk, hogy így nem jó, hiába próbáljuk akár máshogy csinálni, mindig valami hasonló sül ki a dologból. (Esetleg a szöges ellentéte - de ha a viszonyítási pont ugyanaz, akkor ez még mindig nem szabadság.) Ha ilyesmit tapasztalunk, gyaníthatjuk: valamilyen séma működik bennünk. A maladaptív sémá

A termék, amely nem megy tönkre, a kapitalizmus rémálma. Rontja a kereskedelmi forgalmat. A fogyasztás viszont gazdasági rendszerünk hajtómotorja, s ezért eldobjuk a régit és javítás helyett újat veszünk – kivált, mert manapság ez utóbbi gyakran olcsóbb. Az 1920-as évek izzólámpakartelljét követően sok termék nem tart már annyi ideig, ameddig erre valójában képes lenne: az izzószálak idő előtt kiégnek, a tintasugaras nyomtatók chip-vezérlés parancsára bes

A kiváló erdélyi néprajz-, népmesekutatót számos hazai kiadású munkájából is (Gyónás, Táltos és Pegazus, Poraiból újraéledő főnix) már jól ismerheti az érdeklődő olvasó. Jelen művében azt kutatta, kereste „milyen rejtetten és álcázva szövi át, sőt kuszálja össze a mítosz az emberiség történelmét; hogyan határozza meg máig, ugyancsak rejtetten és álcázva... sorsunkat, ünnep és hétköznapjainkat, végzetes, gonosz korunkat". De nem szabad, hogy e