Társadalom- és humántudomány vásárlás

Mi a közös egy XI. századi bencés szerzetesben és a XXI. század egyik jellegzetes elektronikai termékében? Hogyan kerülhettek egymás mellé e kötet címében? Úgy, hogy a szerzetes találmánya – a hangjegyek újfajta lejegyzése – és az „öt inches képernyő” is a tanulást segíti, segítheti. De ez csak két témája volt a PPKE BTK Nevelés- és Oktatástörténeti Kutatócsoportja által szervezett oktatás- és neveléstörténeti konferenciának, melyet első ízben

Eredetmondája minden nemzetnek van és azt kegyeletes hagyományként tiszteli. Nem kérdi, mennyi benne a valóság és mennyi az őshomályba vesző képzeleti elem, amilyen formában fennmaradt, olyan ereklyének tekinti változatlanul. Még a mai kijózanult világ, ha talán nem is tudatosan, de kiérzi belőle a benne lappangó összetartó, egybeforrasztó erőt. A mi eredethagyományunk, a Csodaszarvas mondája, egyebekben sem áll mögötte a többi nemzetének, sem formában, sem tar

Hat dunántúli vármegye és egy erdélyi vármegye területén több magyar községben a karácsonyi ünnepek alkalmával nem betlehemesek, hanem, regösöknek nevezett énekmondók járják sorra a házakat. E népszokást az említett vármegyék területein eddig 179 községben figyeltük meg s a lehetőségig pontos följegyzések és fonográffal történt gyűjtések eredményeit a jelen vállalat Regös-énekek IV. kötetében közöltük. Mivel a felhalmozott adalékok tömegéből

Ha a kisgyerek hazudik, a szája elé teszi a kezét, így próbálja megakadályozni a hamis szavak kijövetelét. Ha valamit nem akar hallani, befogja a fülét. Amikor valami nem tetszőt lát, eltakarja a szemét. Ahogy az ember idősebb lesz, ezek a gesztusok kevésbé feltűnővé alakulnak át, de még mindig felfedezhetők. A gesztusok, testünknek ezek a jobbára öntudatlan megnyilvánulásai többet - sőt gyakran igazabbat - mondanak rólunk, mint kimondott szavaink. Egyebek mellett

Mást hibáztatni a sikertelenségeinkért mindig kifizetődőbb, mint szembenézni a saját gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal. Ámde minden igyekezet, amely utólagosan akar bosszút állni a múlton, szükségszerűen könyörtelen és igazságtalan - noha épp azzal indokolja önmaga létezését, hogy egy egykori igazságtalanságot kíván megszüntetni. Csakhogy ez képtelenség: Thomas Sowell amerikai társadalomtudós véleménye szerint aki a múlton változtatni akar, az becsapja

Markó Béla publicisztika- és esszékötete az elmúlt hat év közéleti kérdéseit járja körül kisebbségi perspektívából, de összmagyar érvénnyel - mérlegelő, józan, mégis elkötelezett hangvételű írásokban.

Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra ’másutt megunt ócskasággá’ válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket. Az etnográfusok által az elmúlt évtizedekben készített, lejegyzett, ám többnyire kéziratban maradt interjúkból válogattam, elrendezésük a népraj

Az elmúlt 250 ezer év során mindössze egyszer botlottunk olyan eszmébe, mely kiemelt bennünket a történelmünk túlnyomó részét meghatározó szegénység, éhség és háborúk végeláthatatlan körforgásából - a 18. századi Angliában, amikor véletlenül felfedeztük a liberális demokratikus kapitalizmus csodáját. Az akkor igen radikálisnak számító elképzelések mára társadalmunk alapját képezik. A kormány van értünk, nem pedig mi a kormányért. Az egyén szuve

Temetőink legszembetűnőbb ismertetőjelei a sírhalmok fejéhez tűzött, kiemelkedő fejfák. Nagyobb helyeken ugyan, kivált újabban, a márványból csiszolt obeliszkek, félkörös tetejű kőlapok és kovácsolt lámpástartókkal ékesített kriptaépületek némileg elváltoztatták a temetők rendes képét, szinte megfosztották eredeti idillikus jellegétől. De faluhelyen még két egyszerűbb és általánosabb fejfatípus az uralkodó. Már messziről felismerhető a temetőkön

Jelen kötet a magyar eszmetörténet régi adósságából farag le. Ugyanis Ottlik László (1895–1945) a két világháború közötti magyar politikai gondolkodás és jogbölcselet egyik legfontosabb szerzője. A nyugat-európai kortárs irodalom egyik legjobb ismerője, aki mégis kötésig állt a magyar problémákban. A kötet tartalmazza Ottlik legfontosabb társadalom- és politikaelméleti írásait, valamint sok nehezen hozzáférhető tanulmányát is. Az a célunk, hogy segíts

A több mint 40 éve folytatott kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy az egészségszociológia, a népesedési folyamatok, valamint az éghajlatváltozás területén megjelenő új kihívások egymással összefüggnek, és közös okokra vezethetők vissza. Ma már a társadalmak jövője szempontból egyre fontosabb az a kérdés, hogy a modern társadalmak miért nem tudnak megfelelő válaszokat adni ezekre a kihívásokra, miközben a következményeit pontosan és jól ismerik.

"A holnap analfabétája nem az az ember, aki nem tud olvasni, hanem az, aki nem tanult meg tanulni" - rögzíti Herbert Gerjuoy gondolatait Alvin Toffler (1984, o. 414 saját fordítás). A hároméves (2020-2023) kutatási projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs alapból biztosított támogatással, az OTKA-PD (134206) pályázati program finanszírozásában valósult meg. A kutatási terv 2019 decemberében készült, 2020 márciusában pedig a COVID-19 járvány következt

A fiatalabb énemnek azt üzenném: Vesd meg jól a lábadat! Tudod, ez nemcsak arról szól, hogy kit találsz magadnak, hanem arról is, hogy te kivé válsz. A szerelem nem holmi lelkes érzelem, hanem cselevés: tetteket, bizonyítást, rituálékat, gyakorlatokat, kommunikációt, érzelemkifejezést feltételez. Azt jelenti, hogy képesek vagyunk felelősséget vállalni a viselkedésünkért, és ez szabadságot ad. "Hogyan lehet rátalálni a szeretetre? Hogyan lehet megtartani? És ho

Richard Firth-Godbehere sokak számára még ismeretlen területre kalauzolja olvasóit. Az érzelmek története új tudományág, amely a történelem, pszichológia, nyelvészet és futurizmus határmezsgyéjén mozogva vizsgálja, hogyan hatottak az érzelmek az emberi civilizáció történelmére, fejlődésére és jövőjére. A könyv föld körüli időutazásra hívja olvasóit. A szerző a megszokottól eltérő nézőpontból tekinti át az ókori görög filozófia fejlődését, a

A gyerekünk okos, jó képességű, ezt világosan látjuk, és a környezetünk is visszaigazolja. De akkor hogyan lehetséges, hogy annyit küszködik a mindennapi élet feladataival? Miért felejt el és veszít el rendszeresen dolgokat? Miért nem képes tíz másodpercnél tovább nyugton ülni? Miért nem tud rendet tartani a szobájában és a holmijai között? Miért kezeli olyan rosszul a váratlan helyzeteket? Miért borul ki annyira, vagy válik agresszívvé, ha valami nem úgy tö

Társaságban, ha oldottan, jót beszélgetünk, érdekes gondolatok, mondások, szavajárások, furcsa szavak kerülnek elő. Ekkor előkapom a jegyzetfüzetemet: ezt felírom! Lapozzunk bele a nyelvi naplóba! Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi tanára. 1992-ben indult a Magyar Rádióban a Tetten ért szavak című műsora, amelynek 2500. adása 2016-ban hangzott el. Ezt felírom... rovata szállóigévé vált. A szerző magyaro

A modern számítógépes programozási nyelvek egyik klasszikusa a C nyelv. Aki ezt megtanulja, lényegében bármilyen más, manapság elterjedt programozási nyelvvel boldogulni fog. A C nyelv legalább an...

Ez a könyv egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő "arcaira". A "nagy pillanat" 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzen

A Világgazdasági Tudományos Tanács (VTT) újjáalakítását hat évvel ezelőtt ugyanazok az indokok vezérelték, mint annak első megalakulását bő 40 évvel ezelőtt. A világgazdaság komoly turbulenciákon ment keresztül. A változások fontos szerkezeti módosulásokat okoztak és a gazdasági erőviszonyok is megváltoztak. A 40 évvel ezelőtti folyamatok végső soron a bipoláris politikai és gazdasági világrend felbomlását eredményezték. A VTT első működési perió

Bicsérdy Béla a magyar vegetarianizmus atyja életfilozófiáját tárja elénk A halál legyőzése című könyvében. Egy olyan életfilozófiát tár az olvasó elé, mely hosszú évezredek óta létezik és a történelem legjelentősebb spirituális tanítói is ezt az elvet vallották. A halál legyőzése az életnek az évszázadokig terjedő meghosszabbítása. Makrobiotikus táplálkozással és a természet törvényeit mindenben betartó életmód. A bicsérdyzmus elutasítja az