Társadalom- és humántudomány vásárlás

Világszerte olvasók egész generációi számára nyújtott megrázó élményt Viktor Frankl pszichiáter klasszikus memoárja, amelyben a náci haláltáborokban zajló mindennapi életről számol be._x000D_ Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek

„Miből áll az univerzum? Mi van közel a Földhöz? És távolabb? Milyen messzire tudunk ellátni? Lehet-e tudni valamit a világegyetem történetéről? Van-e egyáltalán története?” Christophe Galfard nemzetközi hírű francia fizikus csodákban és meglepetésekben b

„Mindenki megtalálhatja a digivilágban azt, ami próbára teszi megfontoltságát és tudatosságát. Talán te is megtapasztaltad, hogy milyen, amikor odatapadsz a világhálóhoz, netán pillanatnyi felindulásból kommentelsz, posztolsz, üzensz vagy kattintasz meggo

Nem baj, ha valaki hülye, idióta, ostoba vagy szemétláda, amíg otthon, a négy fal között „csinálja”. De mit tegyünk akkor, ha nem csak az utcára jön ki, hanem megjelenik a hivatalban, a munkahelyünkön, sőt felbukkan az ismerőseink, barátaink között, ne ad

Múltunk árnyai, negatív gondolataink, függőségeink és rossz szokásaink, ránk zúduló manipulatív üzenetek – ezek azok a sárkányok, amelyek mindannyiunkban ott lakoznak, tüzet okádnak az agyunkra, és amelyekkel meg kell küzdenünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozot

A Habsburg-család és az arisztokrácia 19. századi ünnepeiről mesélnek a budapesti utcák Gondolta volna, hogy Erzsébet királyné családjával két karácsonyt is Budán töltött? Hogy 1892-ben zenélő szobaárnyékszéket ajándékozott kedves felolvasó hölgyének? Ho

„Nagy élvezettel olvastam, tulajdonképpen a nevezetes és benne is hivatkozott Hamvas-féle borbölcselet nagyobb ívű, teljességre törő megfelelője sörben. Talán roppant műveltséganyagra épülő eszmetörténeti capricciónak nevezhetném intuitív módon (mintegy a sör lelkének megfelelően) egyszerre tudományosan értekező és a parodisztikus elemektől sem visszarettenő műfaját. Utóbbiakat – sok más mellett – a Szent Benedek Regulájáról mint voltaképp eminensen

Csurka István sokat vitatott, hol ünnepelt, hol bírált személyisége volt a Kádár-rendszer irodalmi életének, majd a rendszerváltozás közéletének, politikai világának. Sokan a nagy váteszt és az óriási talentumot dicsőítették benne, mások radikális vagy épp szélsőségesnek mondott politikai nézetei miatt bírálták. Csurka saját magát leginkább egy XX. századi "muszáj-Herkulesnek" gondolta, akinek íróként és politikusként is küldetése, hogy felemelje sza

Minden mese, minden mítosz, és általában minden mozzanata a költészetnek és a vallásoknak egy-egy valóság felismerése, egy-egy állásfoglalás a világgal és a világ nagy valóságaival szemben. Emberi állásfoglalás, ami ezért voltaképpen nem is szorul magyarázatra. Csak az szükséges, hogy meg tudjuk ismételni, vagyis hogy meg tudjuk érteni azáltal, hogy felismerjük emberi igaz voltukat a saját "immanens" tapasztalatunkkal, hogy meg tudjuk érteni élet voltukat azzal,

…grafológiai tanulmányaim elém hozták Shakespeare hat aláírását, és hiába igyekeztem összhangot találni az írásképben kódolt személyiség és a művekben kifejezésre jutó képességek között. A kézíráselemzés eredményeként minden érv amellett szólt, hogy az aláírások gazdája analfabéta volt, és semmiképpen nem lehetett a Shakespeare-művek szerzője. Ugyanezt támasztotta alá végrendeletének tartalma és a személyéről hozzáférhető összes egyéb inf

A Konzervatív iskola alaptézise, hogy az elmúlt évtizedekben az angolszász országok oktatással kapcsolatos gondolkodását az uralkodó liberális ideológia kikezdhetetlennek vélt feltevései határozták meg. Az ideológiai főárammal szemben igen kevés hang szólalt fel, ám azok annál erőteljesebbek voltak, és a legkülönfélébb politikai erőktől érkeztek. A szerző e hangok közül négyet emel ki: elsősorban a költő és társadalomkritikus T. S. Eliot, a filozófus Mic

Magyarnak születni, azaz menni vagy maradni? S ha menni, mégis hova, s miért? Mi hajt, mi késztet, hogy elhagyd a hazád? Netán mi az, ami elűz? S mi az, ami esetleg visszahoz? Magyar Föld, vagy külhon? Kinek mi a haza, s vajon mi az otthon? Azt mondják, nem véletlen, hogy hova születünk meg. Mindennek oka van, mint annak is, amiért magyarnak születtünk, legyen az Magyarország államhatárain belül, vagy azon túl. Magyarok, honfitársak! Sokan elhagytátok az óhazát, az anyaf

A jelen munka merőben pszichológiai tanulmány. A magyar nép pszichológiája az esztétikai tevékenység terén. A Magyar nemzeti szép rövid cím tehát a „magyar lélek esztétikai tevékenységének pszichológiáját” hivatva jelezni. A mai induktív pszichológia elvei szerint készülvén, a régi frázisok helyett így a tények egész tömege halmozódott fel. A felhalmozott anyagot fáradságos indukcióval feldolgozva, azután többször átdolgoztam élőszóval is népszer

Két évezred szentjei közül is kiemelkedő egyéniség Hippói Szent Ágoston. Vallomások című műve 397 és 400 között keletkezett. Megírásakor a szerző (latin nevén Aurelius Augustinus) életútjának felén járt. Vallomásainak tizenhárom könyve nemcsak az ókeresztény, hanem a világirodalom legnagyobb művei közé tartozik. Egy tévelygő megtérésének, sorsfordulatának története ez. Ágoston manicheistából és újplatonistából lett Krisztus követője, rétorként

Somogy megyében és a felvidéken összegyűjtött anyag egy részét adja közre most Várdai Szilárd képzőművészeti főiskola igazgató-tanára, ki magyar motívumok összeszedésével, rajzolásával s megmentésével évek óta foglalkozik. A munka tartalmát Somogyból és felvidékről nyert motívumok képezik: vászonhímzések, szőttes-varrottas munkák, subahímzések feketén és színesen bőrhímzések, melyek - sajnos - ma már a népnél kiveszőben vannak. E mű célja eg

Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szűr a magyar nép egyik legősibb és legkedveltebb, népdalokban leggyakrabban emlegetett ruhadarabja. Kizárólag férfiak viselik, leginkább a pusztázó nép, de ünnepi díszruhája a falusiaknak is, ahol még végképp ki nem ment a divatból. Könyvünk a cifraszűr különböző típusát hét fejeze

A háború utáni konzervatív zászlóbontás kezdetének tekinthető a Barankovics Alapítvány és a Batthyány Alapítvány szervezésében 1993-ban tartott konzervatív konferencia, majd a következő évben az előadások megjelentek egy kötetben. Az akkori konferencia előadói közül most is beszélni fog Körösényi András, Paczolay Péter és Molnár Attila Károly. Az azóta eltelt durván 30 év meglehetősen sikeresnek mondható, de nemcsak kormányzati szempontból, hanem a m

25 évvel ezelőtt íródott egy Mindennapi hagyomány címűkönyv, amely azóta több kiadást élt meg. A kötet a magyar népi kultúra emlékei alapján a hagyományos életformával foglalkozott – a táplálkozás, az öltözködés, a hajléképítés, a kézművesség, a természetismeret –, szájhagyományban fennmaradt emlékeivel, amelyek a modern kultúrában nagyrészt elfelejtődtek. A könyv megjelenése óta felnőtt egy újabb nemzedék, amely már egészen másképp látja

Freud Totem és tabujának megjelenése (1912) óta meg-megújuló viták kereszttüzében áll a kérdés, hogy az Ödipusz-komplexus egyetemes jelenség-e, azaz a világ összes népe, így a - mára elavult szóhasználattal - "primitívnek" nevezett társadalmak körében is előfordul-e, vagy ellenkezőleg, csupán az európai népek társadalmi-kulturális intézményrendszerei között keletkező, csak azokra jellemző jelenség. A modern kulturális antropológia klasszikusa, B. Malinows

A mesterséges intelligencia hasznos eszköz, vagy végzetes veszélyforrás? Elősegíti önmegvalósításunkat, vagy emberi mivoltunkat fenyegeti? Hol kell meghúzni a határokat, hogy az információtechnológia a humánumot szolgálja? Az új korszak szempontjából deficites számítógépek vagyunk, vagy továbbra is kivételes lények maradunk, akik értelmet, szépséget és érzelmet visznek az Univerzumba? - Ezek korunk és az elkövetkező évtizedek legfontosabb kérdései, a klíma