Társadalom- és humántudomány vásárlás

A könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, mely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-tö

• Irodalomtudomány
"...megpróbálok ráijeszteni az olvasómra. De ha ez nem megy, akkor megpróbálom rettegésbe taszítani; és ha úgy látom, nem jön össze, akkor jöhet a gyomorforgatás. Nem vagyok finnyás." King 1981-ben, szerkesztője tanácsára állt neki, hogy egy könyvben foglalja össze, mit gondol választott műfajáról, a horrorról és annak megjelenési formáiról. Ekkoriban egyetemen is tartott kurzust a műfajról, adott volt hát a lehetőség, hogy jegyzeteit és tanítványaival való vitáit is felhasználva alapvető könyvet írjon. A tíz fejezetben kitér minden, általa fontosnak tartott témára és műre, főleg azokra, amelyek 1950 és 1980 között születtek, de azért visszatekint a tizenkilencedik századra is. A vizsgálódást a mítoszok tavával kezdi, ahonnan minden meghatározó mű merít - és amihez hozzá is ad. Komolyan elemez néhány fontos, régi horrorregényt, és párat a hetvenes évtized javából. Megtudhatjuk, milyen formákat ölthet a vámpír, a farkasember és a megnevezhetetlen lény könyvben, filmvásznon és a tévé képernyőjén. Olvashatunk régi rádióműsorokról és képregényekről. Bosszantó önéletrajzi kitérőjében még a családjáról és gyermekkora helyszíneiről is megemlékezik. King kézen fogja Hűséges Olvasóját, és végigtáncol vele kedvenc műfaján. És hiába jelenti ki előre, hogy bocsánatot kér, ha rá találna lépni a lábunkra, ezt természetesen sohasem teszi meg. Lelkesen, sok tudással és jó humorral forgat meg minket a bálterem néha kihunyó csillárja alatt.

1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól. A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma. Nemcsak Erdély különböző nyelvű és eltérő