Társadalom- és humántudomány vásárlás

Többségünk számára a munka keveset ad - nagyon keveset. A kérdés, hogy vajon miért._x000D_ _x000D_ Miért dolgozunk? Egyszerű kérdés, a válasz azonban meglepő és összetett._x000D_ _x000D_ Társadalmunk meggyőződése szerint a fizetésért. De akkor vajon miért

A területfejlesztési politikában erőteljes fordulat figyelhető meg, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a részérdekeken alapuló forrásosztogatás" pazarlóan működik. Szükség van előzetes hatásértékelésre, az egyes régiókra vonatkozó fejlesztéspolitikai elképzelések miként befolyásolhatják az ország fejlődését. Ebben a témakörben Varga Attila és munkatársai nemzetközileg is úttörő és kiemelkedő eredményeket értek el, több országban alkalmazzák az á

A magyar szociológia utóbbi ötven évének egyik meghatározó és nemzetközileg legismertebb alakja Szelényi Iván. Ahhoz a szociológusnemzedékhez tartozik, amelyet a társadalmi tények feltárásán és a belőlük levont összefüggések keresésén túl az elméletalkotás igénye vezet. Nem ragad le a szigorú empirikus megközelítésnél, hanem arra törekszik, hogy állításait legalább középszintű elméleti keretben fogalmazza meg. Mindezt innovatív és provokatív módon.

Smid Róbert Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című könyve úttörő vállalkozás Magyarországon, méghozzá kettős értelemben. A Sigmund Freud szellemi hagyatékát új alapokra helyező francia pszichoanalitikus, Jacques Lacan számos tudományterületre, köztük a médiaelméletre is nagy hatást kifejtő életművéről ez az első magyar nyelvű monográfia, amely egyben a technológiai alapú médiumarcheológia itthon eleddig nem igazán ismert területére, ennek útve

• Néprajz, antropológia
A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot képeztek, melyek egyedül voltak jogosítva a de genere jelzést használni és hogy azok ősi nevekkel bírtak, melyekhez az Etelközből való kiindulás idejétől a nemzetségek neveinek letűnéséig következetesen ragaszkodtak. Téves volt továbbá annak a feltételezése, hogy a kútfőink által a honfoglaláskor említett 108 nemzetségnél a szent István utáni korban sem lehetett több.

Nyermeghi Barna Ferdinánd (Nagykároly, 1825. május 23. – Budapest, 1895. július 21.) magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ősműveltség, a pogány hagyományok és az ősvallás kutatója. 1881-ben tette közzé a magyar ősvallással kapcsolatos két tanulmányát, mely a mai napig az érdeklődés középpontjában áll. A szerző nem csak néprajzi, vallástörténeti, hanem jelentős kultúrtörténeti kutatást is végzett a téma felderítéséhez.

Hímes vagy festett tojások készítése hazánk egész területén otthonos, de kizárólag magyar szokásnak nem mondható, mert a közelebbi és távolabbi külföldön egyebütt is megtalálható. Eredete még a pogány kor tavaszi ünnepélyeiben gyökerezik. Kínában pl. már 2000 év óta ismeretes, Németországban pedig több mint másfélezer éves sírból kerülnek elő piros tojások. Nálunk a hímes tojás készítése húsvétkor szokásos, amikor ezzel ajándékozzák meg eg

Charles Eastman, vagy Hakadah, ahogy szanti sziú törzstársai ismerték, az 1870-es és 1880-as években megtanult mindent, amit a népe elvárt egy farkaskölyöktől, illetve ifjú harcostól. Szűkszavú modor, sztoikus türelem és szükség esetén vakmerő bátorság jellemezte. Eastman könyvének köszönhetően megismerhetjük az indiánok valódi jellemét, társadalmi szokásait és erkölcsét. Romantikus felhangok nélkül mutatja be azt a hagyományos berendezkedést, amely bizt

A modern technológia megkönnyíti az életünket – valós időben beszélgethetünk a barátainkkal és a kollégáinkkal, bárhol is legyenek éppen, és anélkül is elvégezhetjük a bevásárlást és a banki ügyeket, hogy kitennénk a lábunkat otthonról. A technológia egyre inkább behatol a magánéletünkbe – lehet, hogy több kárt okoz, mint amennyi haszna van? Elképzelhető, hogy észre sem vesszük, hogyan manipulálnak bennünket és szűrik meg az általunk észlelt vilá

Michael J. Oakeshott (1901– 1990) 20. század legjelentősebb brit konzervatív politikafilozófusa. A cambridge-i Gonville and Caius College diákja, majd tagja volt. A háború idején a katonai hírszerzésben kamatoztatta némettudását. 1950-ben nevezték ki a londoni LSE politikatudományi tanszékének élére, amit nyugdíjazásáig vezetett. Eddig egy műve jelent meg magyarul, a Politikai racionalizmus (2001). Oakeshott most közölt műve életében nem jelent meg. Keletkezése a p

Nógrád-, Heves-, Gömör- és Borsodvármegyének azon téreit, melyeket a Mátra hegylánc és kinyúló ágai behálóznak, választotta letelepedési helyül az általános elnevezés alatt ismert "palóc nép" vagyis "alullakók", mint ellenlábasai, a "hornyákok", azaz "felüllakók"-nak. Figyelmet érdemel még azon körülmény is, hogy a palócok lakta területen egymást érik a várromok, s azok az ott lakók anyanyelvén neveztetnek po. "pogányvár", "somoskő", "baglyas", "salgó

A pszichobiográfiai kutatás módszere több mint száz éves múltra tekint vissza. Klasszikus időszakában főként pszichoanalitikusok alkalmazták, és Magyarországon sem volt ismeretlen eljárás, ám a 20. század második felében a tudományos korszellem megváltozása nyomán az élettörténeti megközelítés periférikus helyzetbe került a pszichológiában. A 80-as, 90-es évek „narratív fordulata” azonban újra visszahozta a köztudatba, aminek köszönhetően a 2000-es é

Bán Aladár (Várpalota, 1871. november 3. – Budapest, 1960. szeptember 26.) magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Eredeti neve Bánvárth Károly Mór volt, melyet 1889 júliusától Bán Aladárra magyarosított. A samánizmusról szóló írását 1908-ban publikálta az Ethnographia című tudományos folyóiratban. „Vizsgálni fogjuk a samánizmus főbb ismertetőjegyeit, a különféle népeknél különböző néven szereplő, de egységes jelleggel bír

Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, keletkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Értekezése az összehasonlító mythologia fejlődéséről egy igazi érdekessége a témának, mely Ipolyi Arnold, Sir George W. Cox nyomán értékeli és értelmezi a téma fontosságát, valamint a tudományos kutatásban elfoglalt helyét. Hiszen minden népnek, nemzetnek van teremtésmítosza, saját mitológi

David W. Pearce szerk. A modern közgazdaságtan ismerettára antik (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó), 1993 644 o., kemény kötés, jó állapotú 1480.-

Ferge Zsuzsa Társadalompolitikai tanulmányok antik (Gondolat Kiadó), 1980 425 o., kemény kötés védőborítóval, jó állapotú 1800.- Tartalom A társadalompolitika elvi kérdései: társadalmi struktúra és társadalompolitika A szocialista társadalmi s

Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy ha nem is ilyen egyértelműen ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatb

Nagy Jenő Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok antik (Kriterion Könyvkiadó), 1984 389 o., kemény kötés védőborítóval, jó állapotú (védőborító hátulján szakadás, picit kopottas) 1800.-

Sókiné Dr. Nagy Erzsébet Kereskedelmi szakmai ismeretek Kereskedelmi vállalkozások gazdaságtana II. antik (Képzőművészeti Kiadó és Nyomda), 2000 182 o., puha kötés, jó állapotú 990.-