Társadalom- és humántudomány vásárlás

Múltunk árnyai, negatív gondolataink, függőségeink és rossz szokásaink, ránk zúduló manipulatív üzenetek - ezek azok a sárkányok, amelyek mindannyiunkban ott lakoznak, tüzet okádnak az agyunkra, és amelyekkel meg kell küzdenünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozot

Nem félek, hogy megbetegszem. Akkor mitől félek? A járvány következményeitől. Attól, hogy kiderül, az általam ismert civilizáció építménye csupán kártyavár. Félek a lenullázódástól, de az ellenkezőjétől is: hogy hiábavaló lesz a félelem, elmúlik, és utána

Talán nincs még egy olyan tudományág, ahol annyi tévhit, meggyőződés és rögeszme keringene, mint a nyelvészet. Kicsit olyan ez, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, mindenki jobban tudja. Mindenkinek van egy tuti biztos elmélete, hogy miként is kezdtek

Kötetünket igen sokszínűnek nevezhetjük. Az azonos kiindulási alapvetések mellett/mi történt és mi történhet a kontinensen/nemcsak megközelítési pontokban, hanem a szükségszerű, szakterületükből adódó eltérésekben is jól érzékelhetők a különbözőségek az i

Hogyan engedhetjük el a múlt sérelmeit? Hogyan bocsáthatjuk meg a korábban elkövetett hibákat? Hogyan békélhetünk meg azzal, hogy elszalasztottunk számunkra fontos lehetőségeket, mert nem mertünk élni velük? Hogyan nézhetünk szembe azzal a fájdalommal, am

Egészen addig nem ismerjük saját magunkat teljesen, amíg meg nem tapasztaljuk magunkat egy másik emberben, és fel nem ismerjük ezt a bennünk rejlő erőt. Vagy ahogy a zulu mondás tartja: Az ember más emberek által ember. A barátságaink a szeretet, az empát

• Pszichológia

A magyar lírai modernség második hullámának vezéralakját, Szabó Lőrincet és életművét Kabdebó Lóránt ebben az új könyvben komparatista nézőpontból elemzi. Egyrészt párbeszédbe lépteti a világirodalmi modernség nagyjaival, T. S. Eliottól Kavafiszon át Will

Annyi mindenből vizsgáznunk kell az életünk során, jogosítvánnyal igazolni hozzáértésünket. Sajátos, hogy épp a családi életből, a gyermeki személyiség fejlődésének törvényeiből nincs más vizsga, mint a spontán tudáson alapuló gyakorlat beválása, a végere

Miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt, hogy mindig csak mások dőlnek be az álhíreknek, és mi sohasem? Milyen társadalmi reflexek és folyamatok hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Hogyan p

Jelen kiadás Kosztolányi Dezső első két novelláskötetének, az 1909-ben megjelent Boszorkányos estéknek és az 1911-es Bolondoknak az anyagát adja közre: az előbbiben huszonkilenc szöveg jelent meg, az utóbbiban tizenöt. Kiadásunk, miként a sorozat eddigi,

A 20. századot három nagy ideológia rendszer jellemezte: a fasizmus, a kommunizmus és a liberalizmus. Közölük mára csak az utóbbi maradt fenn. E kivételezett helyzetben a liberalizmus képviselői hajlamosak elfelejteni, hogy a liberalizmus is csak egy ideo

Azt mondhatnánk tehát, hogy míg mi, emberek a paradicsom nyitott kapujában tipródunk, addig az állatok angyali nyugalommal járkálnak ki-be ugyanezen a kapun. (...) Az Édenkertbe csak ugyanazon az úton térhetünk vissza, amelyiken kijöttünk. A tudás útján.

Az iskolában úgy tanultuk, hogy "mikor a tatárok feldúlták Kunországot, Kuthen kun király negyvenezer családból álló népével Magyarországra menekült, s IV. Béla királyunk letelepítette őket az Alföld termékeny rónaságára, ahol ezen kunok ivadékai a Nagy- és Kiskunságon ma is élnek. "Mikor érettebb ésszel visszagondoltam ezen szavakra, önkénytelenül eszembe jutott: hogy lehetett annyira lakatlan "az Alföld termékeny rónasága", hogy negyvenezer családot még m

asonlóan eddigi műveihez a szerző ezúttal is mélyen beleásta magát a témába. Bár nem lehet elvonatkoztatni Kossuth politikai életétől, Nemere István ezt lecsökkentette és könyvéből így is vagy éppen ezért roppant érdekes történet bontakozik ki. Megismerjük Kossuth szokásait, életének apróbb-nagyobb eseményeit a jókat éppen úgy, mint a rosszakat, a titkolni és szégyellnivalót. Nem maradt titokban egyik-másik házasságtörésének története és az sem, mily

„A fontos történeteket csak akkor látjuk fontosnak, ha érthetőek számunkra, és csak akkor lesznek érthetőek, ha felismerjük a mögöttük álló jelenségeket.” Sofi Oksanen esszéjében fontos történetek olvashatók, bűn elhallgatni őket, beszélni kell róluk. Ahhoz, hogy megértsük, és felismerjük a mögöttük álló jelenségeket, a szerző történelmi, kultúrtörténeti és társadalmi kontextusba helyezi Ukrajna és az Orosz Föderáció háborúját. Azt járja

Jelen tanulmánykötet két szempontból is újdonságot hoz az amerikai kontinenssel kapcsolatos korábbi kutatásokhoz képest. Egyrészt a teljes amerikai kontinensre kitekintést nyújt, a tanulmányok Észak-Amerika és Latin-Amerika egyes államaira fókuszálnak. Szakmai szempontból megtermékenyítő a két térség együttes bemutatása, az amerikai kontinens egységként kezelése és a későbbiekben is érdekes kutatások születhetnek a közös vizsgálódásból. A másik kiemele

A jubileumi kötetben a tíz esztendeje elhunyt József Attila-díjas íróra, szerkesztőre és kritikusra visszaemlékező írások, neki ajánlott versek, továbbá életének kronológiáját követő fotók elevenednek fel. Az írások szerzői között szerepel - többek között - Alföldy Jenő, Babus Antal, Bertók László, Monostori Imre, Kabdebó Lóránt, Kalász Márton, Pomogáts Béla, Marafkó László. A tizennyolc vers szerzője között ott található Csorba Győző, Fodor A

Rupp Jakab: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei - A vegyes házakbóli királyok korszaka című kiváló numizmatikai műve 1846-ban jelent meg. Jelen kötet folytatása az Árpádi korszak pénzeinek. Úgymond ezzel a II. kötetet tartja kezében az olvasó. Korszakának igazi kuriózuma, úgy kultúrtörténeti, gazdaságtörténeti és történelmi érdekességeket tár fel. Nem csak a korszak pénzeit, de azok megjelenését és verésük körülményeit is bemutatva törekedett a szerz

"A váron belül élő gyermekek osztályhelyzete megegyezik, azaz pontosan tudni, mekkora a minimális vagyona azoknak, akik a kapun belülre kerülhetnek. Innen jó eséllyel csak védett járművekkel (iskolabusz, szülői autó) mehetnek iskolába a gyerekek, akik, mivel magánintézménybe járnak, ott sem találkoznak radikálisan eltérő társadalmi helyzetből érkező, éppen ezért sokkal kevesebb kulturális tőkéből élő gyerekkel, tökéletesen homogén környezet jön létre a