Regény vásárlás

Móricz Zsigmond harmincéves volt, amikor végre kitűnt íróként: Osvát Ernő közölte a Nyugatban 1908-ban nevezetes novelláját, a Hét krajcárt, amely meghozta számára a kirobbanó sikert, s a Nyugat íróinak, elsősorban Ady Endrének a barátságát, aki lelkendező cikket írt a Nyugatba a novelláról. Regényeivel, elbeszéléseivel, színdarabjaival, publicisztikájával ettől kezdve Móricz, aki Ady szerint „egyedül felér egy forradalmi szabadcsapattal”, haláláig a

II. Rákóczi Ferenc utolsó három napjáról szól ez a kisregény. Rodostói halottas ágyán a fejedelemnek még meg kell küzdenie a legnagyobb ellenséggel, amivel valamennyien viaskodunk egész életünkben. A küzdelem szellemi és lelki, ezért a testinél nagyobb erőfeszítést kíván. A tét óriási: felelősség és hit, becsület és üdvösség elvesztéséről vagy megtartásáról van szó a szenvedélyek és szenvedések mélységében. * A szerzőről: Békési Sándor hivat

Itt van az ősz..., és Lídia ott folytatja az életét, ahol abbahagyta, csak immáron 17 évesen keresi vágyakozva a Nagy Őt és önmagát. A hivatását lassan megtalálja, és arra készül, hogy egyszer menő képregényrajzoló lehessen. Életvezetési tanácsadójaként egy új alak tűnik fel a múltból, Latabár Kálmán, a remek táncos-komikus, és szerencsére érkezik egy zenész fiú is az osztályba, Vilmos. A tibeti barát, Geyang pedig le nem veszi a szemét Lídiáról, mer

A tizennyolc éveseké a világ, még akkor is, ha azt mások éppen kiforgatják a sarkaiból. Prágába bevonultak a tankok, Magyarországon életbe lépett az új gazdasági mechanizmus. Virágzik a zenei klubélet, a szexuális szabadság egyre erősebb. A Coca-Cola már kapható, minden fiatal farmerben akar járni, és Beatlest hallgat. A rövid szoknya, hosszú haj és a nyugati zenék fémjelzik a fiatalok lázadását. Él Budapesten három, érettségi előtt álló fiú és két lán

A könyv női elbeszélőjének teljes valóját átjárja az utazás élménye. Maradéktalanul átadja magát a benyomásainak. Igazából arra vágyik, hogy ez történjen a vele utazó, nála sokkal zárkózottabb férfivel is. Hogy kölcsönösen kitörhessenek a szokásaik rabságából, az örökös sietésből, a lényeges problémáik elodázásából. Veszekszik, megfigyel, gúnyolódik és reménykedik. A mediterrán táj, a sivatag vagy a kiismerhetetlen óceán segítő színterei a

Egy öregedő kutatónő, miután elveszíti a szerelmét, magára marad fájó magányával, és a tudomány erejéhez nyúl, hogy értelmet találjon egyedüllétében és élete hátralévő éveiben. A szerző saját pszichológiai doktori életútkutatásai tanulságain vezeti végig olvasóját, miután vázolja az öregedéskutatás elméleti hátterét és az életkor-alapú előítélet (ageizmus) hatásmechanizmusait. Végül pedig a segítő szakember perspektívájából egészen gy

Az egyik szereplő telerakja a fejét chippekkel. Egy másik génkezelt és ráadásul hatalomba kerül. A mesterséges intelligenciát pedig egy szörnyű kérdés kínozza. Nicholas L. Border ezekkel a népszerű kérdésekkel foglalkozik, de nem a szokványos válaszokat adja. Főszereplője egy kapcsolati problémákkal küzdő nő, aki hol a zseni, de unalmas férjébe, hol egy kiborgba, hol pedig egy génkezeltbe szerelmes. A magának beszédes álnevet adó szerző a regény megírásáho

Szülei válása után a tízéves Miki gyűlöli a váltott elhelyezést, utálja "új" testvéreit, de legfőképp "apatolvaj" mostohaanyját. Kénytelen azzal szembesülni, hogy a családjuk nem létezik többé. Szerencsére rátalál egy virtuális platformra, ahol a hasonló problémákkal küszködő gyerekek megoszthatják egymással a tapasztalataikat, egy nagy közös célt tervezve... A közeli jövőben, egy katasztrófa szélén álló világban járunk, ahol lehetetlen nem feltenn

"A könyv, amelyet kézben tart a kedves Olvasó, Leelo Tungal észt írónő A gyermek elvtárs című trilógiájának harmadik része, azaz a nagy sikerű A gyermek elvtárs és a nagy emberek folytatása. Az önéletrajzi ihletésű regényfolyam egy hároméves kisgyermek szemével, sorsának alakulásán át idézi meg az 1950-es évek szovjet-észt valóságát: a Szibériába elhurcolt anya nélkül maradt csonka család, apa és kislánya küzdelmeit és kalandjait. A kis Leelót részb

Fura társaság verődik össze a Korzikához közeli képzeletbeli Jacasse-szigeten: Michel Châtillon, a magyar származású biológiatanár; Ákos, az állásából elbocsátott egyetemi oktató; Claire, Michel se veled, se nélküled barátnője, Capucine, a dolgokat mindenkinél jobban tudó pszichológus; Guillaume, az irodalomtörténész a bágyadt feleségével és a főszereplő, a Párizsban tanuló Rózafalvi Eszter. Karácsonyra készülődnek, ám az együttlétük nem teljesen fe

Bobită iskolából kicsapott, a nagyváros perifériáján bandázó kamasz. Csonka családban, kisstílű szerencsejátékosok, egzisztenciájukat elveszítő kisemberek, alkoholista költők és gátlástalan konjunktúralovagok között válik felnőtté. A nyolcvanas-kilencvenes évek Romániájának eksztatikus káoszában szinte öntudatlanul kell kiverekednie a saját helyét a furcsa és folyton változó körülmények között. Az elhagyatottság érzésével küszködő, melankolikus

A könyv, melyet az olvasó a kezében tart, a Lepketánc trilógia harmadik kötete. Másfél évvel ezelőtt azt terveztem, egy tehetséges zongorista lányról írok. Gyerekkorában egyik irigye megbántotta. Azóta, amikor kimegy a pódiumra játszani, hallja a mondatot és hibázik. Az ő élete batyujában a természet iránt érzett rajongása van. A lepkék, madarak a döntő pillanatban jelennek meg a képzeletében és győzelemhez segítik A történet lüktető, vibráló, mint az if

"1956 nyarán szinte minden intézményben kiosztották a munkatársakról készült káderjelentéseket. Apám és anyám néhány papírlap helyett egy-egy vaskos dossziét kapott, amit első felindulásukban a kályhába akartak dobni. Tizenhat évesen még nem az eszem, csak jó ösztönöm sugallta a kérést, hogy elégetés helyett adják inkább nekem a két paksamétát. Ez után bő tíz év telt el, mire végigböngésztem, mit, miért és hogyan nyomoztak a szüleim után. Regény sz

Valahol Krakkó mellett megbújik egy nevenincs falu, ahová nyáron a hőség elől menekülnek a városiak, de ahol télen a madár se jár, és mindig fúj a szél. Arról a kevésről, ami a faluban történik, a kocsmában szerezhet tudomást az ember. Ide érkezik az egykori legendás gyerekszínész, a mostanra megvénült és leszerepelt mester, hogy barátja, Doki halála ügyében nyomozzon. Dokit itt, a várostól mindössze néhány perc buszút

Itt az alig van, az éppenhogy, a meg sem történt. Folytonos alakulásban, rögzítetlenül. De akkor mindig minden szimpla itt és most? Nem egészen. Alig vagy éppenhogy, vagy mégsem, és mindenki bárki, senki senki - de Vági János vakmerő kísérletének éppen az a legpompásabb eredménye, hogy ezek a radikális immanenciapillanatok, amelyekről hősei - tudtukon kívül(?) - beszámolnak a hangrögzítőnek, amelyet valaki visszahallgat, hallgat és kommentál, amit valaki (más?)

Rózsa Sándor (1813-1878), a közismert alföldi betyárvezér elsősorban a nép megsegítése s a szegények istápolása révén ma is él a magyarság emlékezetében. Nevéhez számtalan kalandos történet fűződik. Már életében csodálat és tisztelet vette körül. A korabeli források szerint csak a gazdagoktól vett el, a szegényekkel bőkezűen bánt. A zsákmányt mindig egyenlően osztotta el cimborái között. Rabló életét fiatalon kezdte. Alig 23 éves korában került

Aszja, hogy egy kicsit elbújjon a hétköznapok és a családi ügyek megpróbáltatásai elől, hosszú nyaralásra indul, remélve, hogy egy adriai szigeten remetéskedve újra megtalálja önmagát. Ez azonban korántsem megy annyira zökkenőmentesen, mint ahogyan azt hitte, főleg a nyaraló tulajdonosa, a volt férje és annak új felesége társaságában. Mindeközben az egyik kolléganője, különös megszállottságtól hajtva, a csillagok járását figyelve követi Aszja sorsát,

A tizenegyedik parancsolat története mozaikokból épül kerek egésszé. A mozaikokat az író orvosi pályafutása alatt gyűjtötte össze és gyúrta egybe. A házasságban élő, emancipált nők testi-lelki gyötrelmeit tárja fel, amikor megtapasztalják életük párjának árulását. A történet ismerős, ha nem is mindig ilyen kemény, hisz a legtöbb asszony életében előbb-utóbb megjelenik egy Muci, vagy maga válik Mucivá. Egyik sem jó, de az előbbi a keservesebb. Aki harc

"Māra Zālīte, a mai lett irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, 1952-ben született a szibériai Krasznojarszkban. Költőként debütált, később esszéket, drámákat, musical- és operalibrettókat is írt. Dolgozott a Lett Írószövetségben, szerkesztette a Karogs című irodalmi folyóiratot, 2000 és 2008 között pedig a Lett Szerzők Szövetségének elnöki tisztét töltötte be. Számos rangos hazai irodalmi díj mellett 1993-ban nemzetközi Herder-díjjal tün

"Családom férfitagjai kivétel nélkül az erőszakban és a testi fenyítésben hittek. Akkor is, ha feleségükkel akarták pontosan tisztázni, hogy hol a helyük a családi hierarchiában, akkor is, ha éppen gyereknevelésről volt szó. Rájöttem, hogy az átélt borzalmakat csakis egy módon tudom túlélni: ha úgy teszek, mintha nem velem történne. Persze ez iszonyatosan nehéz játék. De gyorsan megtanultam, hogy ettől a játéktól függ az életem." (Ozsgyáni Mihály, színé