Regény vásárlás

"Kosztolányi 1925-ös Aranysárkány című regénye először folytatásokban jelent meg, a Pesti Hírlap hasábjain. Könyv alakban is a napilap tulajdonosai adták ki - Jaschik Álmos borítékrajzával -, de a második kiadás már a Genius Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot az 1929-es könyvhétre. Az utóbbi változat több ponton is eltér az első kiadástól, a változtatások jelentős része pedig megfelel azoknak a kívánalmaknak, amelyeket a szerző ekkoriban közölt

Az évtizedek alatt a szerző könyvtárszobája életre kelt, benépesült, átváltozott. Alakult a harmadik kötet, a Mutabor is, ahová kezdetben könyvtárlakók és könyvészek költöztek. Egy püspök, akitől egykor Petrarca hiába kérdezte, hol van Ultima Thule, a világ vége, földre szórt könyvek között lakott; egy másiknak felgyújtották a városát, és elrabolt könyveiből könyvtárat alapítottak; a párizsi Arsenal könyvtár folyosóján, ládában élő magyar zsid

Ebben a régóta várt regényben Hank Green, a Crash Course, a Vlogbrothers és a SciShow egyik alkotója magával ragadó, filmszerű mesét sző egy fiatal nőről, aki egyik napról a másikra celebbé válik, de csak később ébred rá, hogy olyasmibe keveredett, ami nagyobb és furább, mint bárki képzelné. A Carlok csak úgy felbukkantak. A huszonhárom éves April May hajnali háromkor New York utcáit rója, amikor belebotlik egy óriási szoborba. Lenyűgözi a megjelenése és

„Kész a kakaód” – visszhangzik újra és újra a főhősnek címzett mondat egy budai nagypolgári lakásban. Óvodáskortól a főiskoláig telnek a Kádár-kor végeláthatatlan évei, és múlnak sokat ígérő napok, váltakoznak a helyszínek is, bejárjuk Budát és Pestet a Feneketlen-tótól a Wichmann-kocsmáig. Örök barátságok köttetnek, szerelmek lángolnak fel és hűlnek ki, miközben az írói ambíciókat dédelgető elbeszélő saját útját keresve próbál egyens

Amikor a tüzes és idealista Kitty O’Kane-nek sikerül kitörnie a dublini bérházak lesújtó szegénységéből, eltökélt szándéka, hogy soha senkinek ne kelljen úgy szenvednie, ahogyan neki kellett. Miután belevág a világ megmentésébe, ott találja magát a huszadik század elejét alakító események élvonalában. Szobalányként túléli a Titanic elsüllyedését. A New York-i Greenwich Village-ben szüfrazsettként börtönbe dugják. Később újságíróként a háború

A címben szereplő láthatatlan légió egy angol lord, Sir Yolland magánhadserege, amelynek parancsnoka – egy száműzött marsall – hajdan teljes öt percig Honduras elnökének mondhatta magát. Mivel ez az egyetlen olyan katonai egység Afrikában, amelyik napszemüvegben, teniszütőkkel és kis fekete lakktáskákkal felszerelkezve vág neki a sivatagnak, érthető, hogy Sir Yolland nem nélkülözheti a rendkívül csinos, ámde kevéssé szavahihető, és mindennap más álnevet ha

Paulo Coelho a világ egyik legnépszerűbb írója, Rio de Janeiróban született, ma is ott él. 1970-ben világkörüli útra vállalkozott, aminek nagy jelentősége volt szemlélete alakulásában. 1980-ban "teljesítette" az észak-spanyolországi Santiago de Compostelába vezető 500 kilométeres zarándokutat, ez egyfajta szellemi ébredést hozott életében. 1988-ben jelent meg Az alkimista címet viselő regénye, amely egy csapásra nemzetközi hírnevet szerzett neki. Azóta 11 mi

A Rémségek csapatát furcsábbnál furcsább figurák alkotják, ők a viktoriánus Anglia egyik mutatványosának éjjeli műsorában megcsodálható legfőbb látványosságok. Köztük van a kiváló szaglással rendelkező Sába, a farkaslány, Holdnővér, a villámgyors és kardjaival mesterien bánó keleti szépség, valamint Majomfiú, az emberi bűzbomba, aki bárhová fel tud mászni. Eme felettébb szokatlan társaság tagjai különös képességeiket nappal a legaljasabb bűntett

Üdvözöljük kedves boszorkányvendégeinket A Lila Denevérhez ötcsillagos szállodában, a titokzatos embervilág kellős közepén, az Akácfa utcában! Különleges élményeket ígérünk minden látogatónknak: a seprűvel érkezőknek kellemes landolást a tetőteraszon, fiatalító szépségkúrát a röpködésben megfáradtaknak, luxuslakosztályt a víz alatt élő boszorkáknak, valamint békákkal teli iszapmedencét. A mesék fura emberi lényeire kíváncsi lakóink idegenveze

Az ember egyik legnagyobb kincse az emlékezés. Egy olyan nyugdíjas korú írogatónak pedig, mint a könyv szerzője, már rengeteg kincs van a birtokában, hiszen alig van a jelennek olyan eseménye, amely ne juttatná eszébe a múltat. Olyan múltat, amelyet meg lehet osztani az olvasóval. A múltat előhívó esemény lehet akár egy jégcsap megpillantása, vagy egy hír valamely disznótorról, vagy akár az unoka meseigénye, mosolya. Lehet egy szilveszteri hangulat, vagy egy a padon

"Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha átöleljük egymást." Képesek vagyunk erre, és elfogadni a másságot? Mi történik, ha egy reményekkel teli fiatal pár váratlan kihívással szembesül, mert gyermekük fogyatékkal születik? Hogyan tudnak megbirkózni a traumával? Ez a küzdelmekkel teli, húsz évet átfogó, fiktív családtörténet mégsem csak dráma. Iróniával mesél arról is, milyen a "normálisok" társadalma, milyenek vagyu

,,Ásott az apja. Érdekesen elgörbült vasú, régi ásó, azzal szerencsétlenkedett az öreg a kertvégében. Miért nem vett újat? Nem volt még öreg. Semmi értelme az ásásnak, kiforgatni az eprest, új palántákat dugdosni a régi helyére. Mert kiöregszik, mondta az apja. Mutatja, melyik öreg. Ez öreg, az nem. Az apja öreg? A bal combja belső részén hosszú forradás, a háborús sebesülése. Azért, kisfiam, mondja, mert már jócskán elöregedett, látod? (K) nem látta.

Kenyér nem jutott minden napra. Kása, málé, tej. Ez volt a betevő. Szegények voltak, de szorgalmasak. A majori sorban lett csak nekik, külön aprócska konyhájuk, igazi sparhelt váltotta fel a főzőpadkás füstös-konyhát és volt egy kis szoba, kicsi ablakkal. Még az ajtó is kicsi volt. Ágy, asztal, szék. Petróleumláma világolt, a fehérre meszelt falakon. Alul csak a föld. A sárga, kemény döngölt föld. De az nagyon tiszta! A szobát nem fűtötték, alacsony volt, gere

1985-ben Szvetlana Alekszijevics, egy ismeretlen, fiatal fehérorosz újságírónő egyszerre két könyvet jelentetett meg a második világháborúról (Nők a tűzvonalban, Utolsó tanúk), mindkettő érzések, élmények és szenvedések szinte teljesen ismeretlen világát tárta fel. A háborús irodalomban a nők és a gyerekek addig csak mellékszereplők lehettek a férfiak mellett. Alekszijevicsnél ők kerültek a középpontba - s ezzel a női és gyermeki nézőponttal egyszeriben

Ősi János a Lovagkirály-trilógiával (A Lovagkirály keresztje; Kard és kódex; A Lovagkirály öröksége) 2014 és 2016 között többször is megfordult a történelmi regények toplistáinak élén. Negyedik regénye a második világháború világába kalauzol bennünket. A valós történelmi tényeket alapul vevő fikció a német, majd az orosz megszállás és pusztítás szorításában vergődő, egykor legendás, büszke révbérpusztai ménesen, néhány kamasz helytállásán

A regényből Mackenzie Davis, Himesh Patel és Gael García Bernal főszereplésével sorozat készült, amely az HBO Maxon látható, emellett megnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, és több mint harminc nyelven adták ki. Pusztító erejű influenzajárvány szabadul el, amely heteken belül romba dönti a civilizációt. Így szinte senkinek sem tűnik fel, amikor a pandémia kitörésének estéjén a Lear király címszereplőjét alakító színész szívrohamot kap előadás közben. A

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. "Két tündér gyermeke voltam" - mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás

"Miközben Kató beszélt, a királyi ügyész minden szavát és rezdülését feszülten figyelte. Még nem akart dönteni, hisz-e az asszonynak vagy sem. Azt viszont biztosan tudta: egészen pontosan kell értenie, mi miért történt azon a tragikus napon, és sokkal mélyebbre kell majd ásnia az emberi lelkekben, mint elsőre sejtette." Az 1920-as években történt veszprémi apósgyilkosság hónapokig izgalomban tartotta az egész országot: egy harminckét éves gazdatiszt, Bárdy Géz

A klímaváltozás mára már oly mértéket öltött, hogy kilátástalannak tűnik a következő generációk sorsa. Földünk hiába küldi felénk fájdalmának jeleit, katasztrófa katasztrófát követ, de érdemben mégsem történik semmi. Egyelőre minden természeti csapást sikerült komoly áldozatok árán nagy tömegeknek túlélni. De meddig? Mit tennénk, ha egy világot megrengető természeti katasztrófa során "vélhetően" egyedül maradnánk? A túlélés regénye erről sz

Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóir