Regény vásárlás

Szeptember 8-án egy rejtélyes tesztet íratnak a diákokkal szerte a világon. Másnap tizenhárom fiú (köztük a francia Gerard Montes) eltűnik. Gerard és sorstársai egy üres pusztán, végtelen erdők peremvidékén térnek magukhoz. Kik rabolták el őket, és miért? Vajon képesek lesznek-e legyőzni a hazatérésük útjába álló akadályokat: a közelgő telet, a vadállatokat és a titokzatos hatalmakat, amelyek a háttérből a szálakat mozgatják? Vajon túlélheti-e Gerard

Ivy Morgan mostanában nem érzi úgy, hogy önmaga lenne. Nem tudja egykönnyen kiheverni, hogy egy eszelős tündérherceg tartotta fogságban, aki azon mesterkedik, hogy kinyissa a Másvilág kapuit. És ennél még többről van szó. Ivyben sötét, alattomos erő kavarog, hatalmasabb, mint amit valaha is el tudott képzelni… És ez az erő falat húz közé és az Elit-tag Ren Owens közé, akibe fülig szerelmes. Ren bármit megtenne, hogy biztonságban tudja Ivyt. Bármit. Ám amikor

A szlovén szerző kisprózái elsősorban a turizmus és a migráció tapasztalatait állítják szembe egymással. A történetekben minduntalan az otthonosság és az idegenség, a beilleszkedni és a kitaszítani akarás, a hovatartozás és a kirekesztés érzései találkoznak, amelyek a mi és a mások közötti különbségből, távolságból fakadnak. A töredékesség élményét keltő, mozaikszerűen egymásba illeszkedő írások látszólag a felszínen zajló történéseket –

„A képeslap szinte csak katalizátor, hogy a közölt, élvezetes stílusban megírt történelmi és kulturális ismeretek felkeltsék az érdeklődésünket a táj és lakói iránt. Az olykor örömteli, gyakrabban fájdalmas múlt életünk részévé válik. A képzeletbeli utazások révén egyrészt részesei leszünk nemzetünk határmódosítás nélküli egyesítésének, hiszen magunkra ismerünk a felvillanó személyekben, másrészt megérezzük a táj egységét, és a rokonsze

„Csak nem kezdesz el bőgni? Az ember sohase mutassa ki a bánatát. Annak csak örülnek a többiek.”

Julie Otsuka első magyarul megjelenő regénye azoknak a japán nőknek a történetét meséli el, akik az 1900-as évek elején csoportosan érkeznek San Franciscóba, hogy hozzámenjenek egy férfihoz, akit csak képen láttak. Mindannyian tele vannak félelemmel, várakozással, a legfiatalabb közülük még csak tizenkét éves. Néhányuknak szerencséje lesz, és rendes férfi várja, néhányuk sorsa tragikusra fordul, és a legtöbbször kiderül, hogy leendő férjük még csak nem i

„A kollégium nagy, komor, négyszögű épület.” - A regénynek már az első mondata a századforduló Debrecenjét idézi: a kollégiumot, a Nagytemplomot két zöldsapkás tornyával, a kollégium mellett, a Darabos utca felőli oldalon Csokonainak egykori iskolája felé néző bronzszobrát. A „maradandóság városa” ez, ahogy Ady írja róla. A híres kollégiumban él, szenved, tanul a Móricz iskoláskorát idéző regényhős: Nyilas Misi. „Színjeles tanuló, a kollégium

"Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, majd prózaíróként olyan remekművek szerzőjeként lett világhírű, mint Az ajtó vagy Az őz című regények. Ám mindezek mellett a magyar drámairodalomba is új világlátást, ábrázolásmódot hozott, modernizálva a történelmi dráma műfaját. Az 1975-ös Az a szép fényes nap, Szabó Magda első nagy sikerű „történelmi játéka”, az államalapítás korát idézi. 994 őszén, Géza fejedelem udvarában összegyűlnek

„És abban sem voltam biztos, hogy a szerelem egyáltalán létezik, legalábbis abban a formában, ahogy számon van tartva. Gyerekkorban a Mikulásban, a Jézuskában, a Fogtündérben és a Rézfaszú Bagolyban hiszünk, később meg olyan fogalmakban, mint például a szerelem. Pedig ezt is csak kitalálták, hogy az unatkozó úri kisasszonyok fűzővel megnyomorított testében megfelelően keringjen a vér. A szerelem csupán vágyálom, bájos verejtékezés, romantikus formába öltö

Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba helyezi, aki azonban a

London, 1865 A szabadszellemű Lady Margaret Montagu Douglas Scott a nőktől alkalmazkodást elváró társadalom ellen lázadva fittyet hány a korlátoknak és a számára elrendezett házasságnak.De a szülei, Buccleuch hercege és hercegnéje, Viktória királynő bizalmas barátai kénytelenek eltűrni a lányuk impulzív természete miatti társadalmi megrovást, és a jó társaság kiveti magából Lady Margaretet. Margaret azonban erőt merít hozzá hasonlóan szabadszellemű társai

Miért éppen én?! – amikor az ember ehhez a kérdéshez ér, az eget szólítja meg. (Sors? Isten? Vakszerencse?) A hétköznapiból bármely irányba kilendülni sokkoló lehet. Ebben a helyzetben kerül egymás mellé az anyukáját elveszítő kislány, a kétszeres lottónyertes nagynéni, majd az apuka új szerelmeként egy nem teljesen egészséges babát váró kismama. Párhuzamos történetükben szembe kell nézniük az abszurditással: Saara anyukáját az égből, talán egy rep

- Hölgyeim és uraim - kezdte a kapitány. - A hatóságok vesztegzárat rendeltek el. Három hétig senki sem távozhat a Grand Hotelből. Aki az egészségügyi óvintézkedést kijátssza, azt öt évtől életfogytiglanig terjedhető büntetéssel sújtja a törvény...

A múlt forradalmasítása. Ez ennek a kötetnek a szellemi értelme. Csoóri Sándor költészete,ami a legfontosabb volt a számára, igazában attól válik egy hitelesen gondolkodó költőcsodájává, hogy megmutatta: miben gondolkodik. Jelentős emberekből álló, de számszerűen mégis apró seregek kezdték és ismerték fel Bartók és Kodály ebbéli zsenialitásának jelentőségét. Csoóri ehhez adott szellemi többletet. Talán Kodály Zoltán örülne ennek leginkább.Mit mond

A MaddAdam-trilógia befejező kötetének főszereplői Az Özönvíz évében megismert Zeb és Toby, akik a többi túlélővel együtt új életet kezdenek az elpusztult civilizáció romjain. A táborukba érkeznek a guvatkák, akiknél épp kezdődik a párzási időszak. A Guvat és Gazellában megismert Hóember súlyos sérüléséből lábadozik, így Tobyra hárul a feladat, hogy átvegye a próféta szerepét a guvatkák közt. A járvány előtti világról szóló történeteiből

Azt is be kellett látnom, hogy a mából visszatekintve az a bátornak, sőt, néha hősiesnek látszó csapatmunka, amellyel a 80-as évtizedben a piaci magatartásokat utánzó intézmények létrejöttét (ld. gazdasági munkaközösség, vállalati tanács, vagyonközpont) segítettük elő a legjobb esetben is a "jozefinista illúzió" (Lengyel László) kergetésének tűnik, nyersebben a pártállam agóniáját nyújtottuk el. Joggal kérdezhetik a mai olvasók, ha ennyire jól tudtuk,

Egy nagyapa hazatér Svédországba meglátogatni a felnőtt gyermekeit. A fia éppen apai szabadságon van két gyerekkel, a lánya elvált, most pedig újra terhes, csak nem a megfelelő férfitól. Egyedül a nagyapa tökéletes, legalábbis ő ezt gondolja magáról. A látogatás tíz napja alatt azonban fájdalmas emlékek kerülnek a felszínre és a kapcsolatok tovább bonyolódnak. A nagyapa kénytelen szembesülni a múltjával. A lány egy lehetetlen döntés előtt áll, a fiú pedi

Talán már zenélni sem képes zenész, lakodalmán veszekedő házaspár, hőlégballon-vállalkozásra készülő férfi, a tudatot megtámadó entitásokról fantazmagóriákat szövő, kleptomániás takarítónő. Alakok Egressy Zoltán egymáshoz lazán kapcsolódó kisprózáiból, melyek egyszerre nyitnak a hétköznapi és a különleges irányába. Ha elsőre valóságosnak hatnak a történetek, egy kis túlzás avagy fokozás elemeli őket; ha pedig eleve elemel minket a mindennapok

Annie egyszer csak rájön, hogy boldogtalan. Mint annyian mások is, amikor azt érzik, hogy megrekedtek egy kapcsolatban, amiben épp csak némi gyenge vonzalmat tudnak összekaparni magukban a párjuk iránt - héba-hóba. Annie párjában, Duncanben ugyanakkor olthatatlan szenvedély él egy rockzenész iránt - aki ráadásul már nem is rockzenész, mert 1986 óta egyetlen dala sem jelent meg. Még csak azt sem lehet tudni, hogy hol lakik és mit csinál azóta. Aztán egyszer csak mégis

"Előttem ami ebben a felfedezésben a legmegrendítőbb és legmeglepőbb, az hogy a puszták népe cseléd. A puszta úgy lebeg fantáziánkban, mint az idillikus szabadság földje. S a "puszta fia" szinte szinonim avval, hogy a "szabadság fia." A szó maga idilli és regényes képzeteket idéz. Azt juttatja eszünkbe, hogy "betyár." Esetleg azt, hogy "csikós." Mindent, csak azt nem, hogy "cseléd." S most Illyés Gyula arra eszméltet, hogy a puszták népe, a magyarság egyharmada és l