Regény vásárlás

Mi történt a „párisi olympián”? Hogyan lőtte meg Horger Antal tanár urat a felesége? Miért ítélték el az álfőhadnagyot? Hogyan tudósított a magyar sajtó Hitler peréről a sörpuccs után? Miért párbajozott a főispán és az alispán? Hogyan aratott a halál a világháborúból hátramaradt kézigránátokkal? Mi történt a feministák tiltakozó nagygyűlésén? Ilyen és hasonló híreket olvashat 1924-ből. Egy évből, amely olyan sokban hasonlított a mára és amel

Mary Beard a nagy nemzetközi sikert aratott S.p.q.r. című könyvében az ókori Róma ezeréves történetét mondja el a vaskori kezdetektől egészen addig, amíg az egykori kis városállam a Földközi-tenger vidékének vitathatatlan urává vált. Most, több mint harmincévnyi tanítás és tudományos kutatás után Beard a Római Birodalmat uraló egyéneket állítja reflektorfénybe. Julius Caesarral kezdi a sort, és csaknem háromszáz éven, mintegy harminc császáron keresztü

Kosztolányi Dezső életművében kivételes helyet foglal el Itália, és közelebbről Velence: lelkesedett az olasz kultúráért, sokszor járt a lagúnák városában, és otthon érezte magát ódon falai közt csakúgy, mint a tengerpart fövenyén. Velence – ez a különleges varázsú szó a regények, versek és novellák mellett útirajzaiban, tárcáiban, levelezésében is sűrűn felbukkan kora fiatalságától kezdve évtizedeken át. Képes irodalmi útikalauzunkban régi vele

Bátraké a szerencse, szoktuk mondani, de vajon kire mondjuk, hogy bátor? Arra, aki nem fél semmitől, vagy arra, aki fél, de szembenéz a félelemmel, és legyőzi? És mi mindentől félhetünk? Mi a félelem? Hogyan lehet legyőzni? Mi a bátorság? Csóka Judit klinikai szakpszichológus és meseterapeuta új könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ az általa válogatott, különböző népek meséinek segítségével. A mesékről pedig tudjuk, hogy nemcsak szórakoztatnak

Bécs, 1937. Hedwignek, az osztrák származású színésznőnek látványos szökéssel sikerül megszabadulnia zsarnoki férjétől. Amerikában Hedy Lamarr néven egyik napról a másikra sztárrá válik, szépségének köszönhetően pedig hollywoodi stílusikonná. A férfiak a lába előtt hevernek, de mondanivalója nem sokakat érdekel. A forgatások végeztével Hedy nagy szenvedélyének hódol: a feltalálásnak. Hitler megdöntésének elősegítésére új technológiát fejleszt

Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek során követhetjük végig Lili felnőtt életét, aki csak szeretne végre otthon lenni valahol.

A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.

„Vannak, akik nagyszerűen el tudják rejteni a szívük mélyén lappangó gonoszt.” Egy csípős őszi napon az esküvőjére készülő Kate Burkholder rendőrfőnököt egy titokzatos gyilkossági ügyhöz riasztják. A helyszínre érve fiatal amish férfi holttestére bukkan egy félreeső úton, akit brutális módon, feltehetően nyílpuskával végeztek ki. Aden Karn a húszas évei elején járt, közkedvelt, jó hírű amish családból származott, és boldog párkapcsolatban él

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejmán szultán sokat vitatott szándékait is. A kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad

A „dicsőséges 133 nap” a mai negyveneseknek még magolandó tananyag volt, de 1990 után mindenki elfelejtette. A proletárdiktatúra emléke azonban nem hullott ki teljesen az emlékezetből. Bár az állami szintre emelt terror anarchiába fúlt, a vörös-, majd a rákövetkező fehérterror gyilkosságainak emléke azóta is kísérti és mélységesen megosztja a magyar társadalmat. Az elátkozott köztársaság című nagy sikerű kötete után Hatos Pál ezúttal arra vállalkozik,

Minimállíra – így is hívhatnánk Boda Edit költészetét. Egy-egy versben épp elfér egymás mellett néhány revelatív erejű kép, lepörög a (szó)játék, félrelebben egy pillanatra az álca. A szerző – ebben is – a mérték tudója. Ahogyan az imagisták előírták a 20. század elején: a vers a kifejezés minimuma az intenzitás maximumán.

Bíró Kriszta új kötete nem regény, annak ellenére nem az, hogy főhősét mindvégig Brauner Piroskának hívják. Brauner Piroskából sok van. Annyi, ahányszor csodát tesz. Vagy csoda történik vele. Vagy nem történik, noha történhetne, történnie kellene. Egyetlen, avagy sok Brauner Piroska nevű nő végigsétál a mocsaras huszadik századon, és nem hagyja magát. Hogy ki az a Brauner Piroska? Senki. És mindenki.

OPERA-sorozatunk negyedik darabjában, amelyben az operák szövegkönyvei mind a világ meséiből készültek, az orvos-író Winkler Gábor harminc operát ismertet a már jól ismert szerkezetben. A cselekmény leírása után ír az opera keletkezésének történetéről, elemzi a szövegkönyv alapjául szolgáló mese forrásait, és bemutatja a zenemű utóéletét, beleértve természetesen a magyarországi bemutatókat. Nemcsak tündérek, sellők, hercegek szerepelnek ezekben az oper

Michel Houellebecq esszéje, vagy ahogy ő nevezi, „az első regénye” eredeti portrét nyújt a gótikus horror amerikai mesteréről, Howard Phillips Lovecraftról (1890–1937). A Szemben a világgal, szemben az élettel nemcsak különös műveibe, de nem kevésbé különös életébe is bepillantást enged. Lovecraft, akit ma a weird fiction, a fantasy és a sci-fi előfutárának tekintenek, a maga korában szinte teljesen ismeretlen volt, és szegénységben élt. Houellebecqet kamas

A Vattacukor tizenegy elbeszélését – játszódjanak azok a mai Budapesten, a 80-as vagy az 50-es évek vidéki Magyarországán vagy a cári Oroszország távoli vidékein, íródjanak egyes szám első vagy harmadik személyben, legyenek hosszabbak vagy rövidebbek – egy fontos tartalmi elem és egy szintén lényeges formai megoldás köti össze: a novellák zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik, a szülő–gyermek kapcso

Gagik Davtyan örmény költő, fordító és kiadó. Davit Bek községben született 1947 április 4-én. Számos verseskötet szerzője. Franciára, oroszra, lengyelre, bolgárra, szerbre, kínaira és grúzra fordították verseit. Gagik Davtyant fontos irodalmi díjakkal tűntették ki, például az Örmény Kulturális Minisztérium aranyérmével, a Homérosz európai költészeti és művészeti éremmel, Galaktion Tabidze-díjjal, valamint a Vlagyimir Majakovszkij nemzetközi díjjal.

Valentin Talpararu kortárs román költő, a jászvásárhelyi irodalmi múzeum kurátora. Valentin Talpalaru kijelöli a csomópontokat a teremtés spektrumában – keresztelő, esküvő, a halál, mint ajándék és gyűlölet, szerelem, felemelkedés – egy varázslatos változás a kozmikus évszakok perspektívájában: „Télen a Delta jégkereszt. / A levegő megtelik a pelikánok búcsú repülésével. / Az ég elrejtőzik a harangok dalába. / Ember és halak közé az Isten jégpi

Csávossy György István könyvében mintha Csokonai Vitéz anakreoni verseiben lapoznál: víg múzsa, szerelem, szabadság és bor. Vagy Krúdy apánk nyomán járnád a régi szőlőhegyeket - behorpadt pinceajtókon lépnél be, és öreg borok aranyfénye csillanna elő a homályból. Régi, patinás nevek és díszletek bukkannának fel, melyek a költő Csávossy életét és versidejét keretezik. Magura, Csombord, Padalja, a párás Maros menti őszi reggelek, régi szüretek még rég

Amit nem tudsz, az is fájhat... Hónapok teltek el a baleset óta, amelyben Ella legjobb barátnője, Hayley, életét vesztette. Ella azóta is önmagát hibáztatja a történtekért. Most, a tanév kezdetén visszatér az iskolába, ahol minden a legjobb barátnőjére emlékezteti — beleértve Sawyert, Hayley volt pasiját is. Sawyer és Ella azonban egyre közelebb kerülnek egymáshoz, mígnem a lány egy borzalmas felismerésre jut… Beleszeretett a fiúba. A bűntudat miatt gyötrőd

"Egy fotóalbum, egy emlékkönyv és egy biedermeier komód - ennyi jut Lilinek a családi hagyatékból. Az örökség mégis meglepetéssel szolgál: amikor a lány felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki, a századfordulós emlékkönyvben találkozott vele. De hogy került egy északnémet kastély képe 1914-ben egy miskolci polgárlány emlékkönyvébe? Lili nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor