Regény vásárlás

• Dokumentumregény
„Legelső emlékem az, hogy édesanyámmal meg akarunk szökni. Nem a nyomor elől, hanem a rettegés, a gyűlölet és az erőszak elől. Az ember elől, aki vert és kínzott mindkettőnket, aki az apám volt. Még csak négyéves voltam, így aztán nem tudtam se megvédeni magamat, se visszaütni. Apám szerint semmirekellő, rossz fiú és haszontalan kölyök voltam, aki csak feleslegesen foglalja a helyet. Gyakran mondogatta, hogy a senki fia vagyok. Én elhittem. Úgy nőttem fel, hogy tudtam, rossz és ostoba vagyok, a családunk pedig teljesen hétköznapi.” Michael Seed gyermekkora mindennapos megpróbáltatások sorából állt. Éheznie kellett, megkínozták, ötévesen az apja szexrabszolgája lett, és az édesanyja rettenetes öngyilkossága után folyamatosan durva bánásmódnak van kitéve az iskolában is. A nagyszülei, akik védelmet és szeretetet nyújthattak volna számára, csak tetézték a gondjait szívtelen és számító kegyetlenségükkel, ő pedig éveken át csak tetézték a gondjait szívtelen és számító kegyetlenségükkel, ő pedig éveken át öngyilkos akart lenni. Annak ellenére, hogy az élete ilyen borzalmasan kezdődött, Michael nem adta meg magát, és hihetetlen rugalmasságról és eltökéltségről téve tanúbizonyságot sikeres és befolyásos emberré vált. Egy életen át tartó hallgatás után most már el tudja mesélni a történetét, amely legyen bármilyen megrendítő, ékes bizonyítéka az emberi bátorságnak és annak a figyelemre méltó képességnek, hogy végül győzedelmeskedni tudott az ellopott gyermekkor borzalma felett. Michael Seed, a ferences rend szerzetes papja három egyetemi diplomát és két doktori címet szerzett. A sztárok papjának is nevezik, hiszen a Parlament ismert alakja. Rendszeresen megfordul a Downing Streeten is, mivel az utóbbi hat miniszterelnökkel baráti kapcsolatot ápol. Egyaránt otthonosan mozog a Vatikánban, London belvárosában, a Buckingham-palotában és a showbusiness világában.

A rendszerváltást követő évek gazdasági környezetében megsokasodnak a feltörekvő, az üzleti életbe bekapcsolódó új figurák. Menedzserek és vállalkozók lesznek, akik előbb ébrednek, mint a sokaság. Egy részük a tőke szolgálatába áll és önmagát túlhajszolva kívánja kivívni munkaadója elismerését. Mások önállóan vágnak neki a meredélynek és saját kárukon tanulják meg a kapitalizmus szabályait. Majdnem minden a pénz körül forog. Ettől függ,

Edit az 1930-as években érkezik Angliába, majd Amerikába. Pontosabban: menekül. Az akkor már a háború felé tántorgó Európából, Magyarországról, ahol orvosnak akart tanulni, de ez a lehetőség neki és sorstársainak nem adatik meg. Az Újvilág számára nemcsak az új élet reményét jelenti, de magát az életet. A helyet, ahol valóra válthatja álmait. Roni a nyolcvanas években jár először Amerikában. A szabadságát tölti, de nem turistaként. Egy kutatóintézet la

Leslie Potter modern romantikája könnyfakasztó történet két fájdalmas szerelem útjáról. Az egykor boldog házasságban élő Dina és Gareth kapcsolata – a nő családjának ármánykodása miatt – zátonyra fut. A válást követően Garethre ismét rátalál a szerelem Sylvie személyében. Noha a lánnyal ismerték már egymást, csak az újbóli találkozás révén kapnak esélyt a közös életre. A sors azonban kegyetlen akadályokat állít a két, boldogságra vágyó sz

Bódi Péter negyedik regényében egy csapat fiatal felnőtt egymásét sokféle módon keresztező útjait követhetjük nyomon csetüzeneteiken keresztül. A Hype központi helyszíne az olaszországi egyetemi kisváros, Macerata. Az ösztöndíjprogramra érkező Borisz üzeneteiből ismerjük meg a többi szereplőt, akik a regény előrehaladtával maguk is saját hangot kapnak. Csetablakaikat nyitogatva föltárul összetett, konfliktusokkal és vonzalmakkal egyaránt terhes kapcsolati h

Władisław Szpilman szépreményű fiatalember: a Varsói Konzervatóriumban és a Berlini Zeneakadémián folytatott tanulmányai után a lengyel főváros legelegánsabb szórakozóhelyein zongorázik, és a rádióban is fellép. 1939 szeptemberének végén azonban a náci ideológia szerint már „csak” egy lengyel zsidó. Aki ha nem tudna zongorázni, talán életben sem marad. Visszaemlékezéseit már 1945-ben papírra vetette, de az első kiadást szigorúan cenzúrázták; csak tö