Eredetileg rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csínytevő rejtőzik. Róla és igen tisztelt családjáról, Csalavérné asszonyságról, Cselefendi úrfiról, Csalarózsi kisasszonyról meg a többiekről szól Móra Ferenc mindig újra olvasható mulats „Magee olyan szélesre tárta Wagner intellektuális világának kapuját, mint őelőtte még senki más.”Literary Review
Wagner úgy él a köztudatban, mint egy egocentrikus, paranoid és antiszemita egyén, s ez műveinek megítélését is sokszor beárnyékolja. Fiatalkorában azonban igazi forradalmár volt, s később, a nagy zeneszerzők közül messze ő mutatta a legnagyobb fogékonyságot a filozófia kérdései iránt. Bryan Magee korának sajátos közegében vizsgálja Wagner gondolatvilágának fejlődését, és feltárja, mely filozófiai nézetek érhetők tetten érett operáinak világlátásában. Szól arról az erőteljes hatásról, melyet Schopenhauer gyakorolt a zeneszerzőre, és bemutatja, hogy Nietzschéhez fűződő barátsága milyen meglepő és értékes adatokkal gazdagíthatja a Wagner világnézetéről és személyiségéről alkotott képünket. Nyíltan elemzi a zeneszerző vérmes antiszemitizmusát és Hitler Wagner-rajongásának okait. A végeredmény egy lebilincselő portré, amely egészen új megvilágításba helyezi Wagner személyét, életművét, és bemutatja a Ring, a Trisztán és a Parsifal mögött felsejlő, döntő fontosságú, ám sokszor figyelmen kívül hagyott szellemi áramlatokat.