Művészet vásárlás

Érdekfeszítően, olvasmányosan, s egyben szakmailag igényesen írni egy olyan összetett, sokoldalú műfajról, amilyen az opera, ez a legnehezebb, legizgalmasabb zenetörténészi feladatok egyike. Megnehezíti a szerző dolgát, hogy egyrészt szeretné megnyerni e különleges zenés színház számára azokat, akik még alig vagy egyáltalán nem találkoztak az operával, másrészt tartalmas olvasnivalót szeretne kínálni a műfajt már jól ismerő zenekedvelőknek is. Erre vállal

Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztel

Blaha Lujza, Jászai Mari, Bajor Gizi, Putty Lia, Bánky Vilma, Domján Edit: ismert és kevésbé ismert nevek, legendás színésznők, akikről ma már keveset tudunk. Magyar színésznők, akik sztárok lettek külföldön is, vagy akik itthon maradtak. Akik boldogan éltek, vagy akik csak a színpadon ismerték meg az igazi boldogságot. Akik szerencsések voltak, vagy akik kevésbé voltak azok. A régi nagyok, akik megélték a színészlét kettősségét: az alacsony sorból származó

Szkalnitzky Antal (1836-1878) az 1860-as és 70-es évek Magyarországának egyik legjelentősebb építészegyénisége volt. Első magyarként a berlini Építészeti Akadémián végezte felsőbb tanulmányait. 1860-ban hazatérve részt vett a Magyar Tudományos Akadémia palotájának tervpályázatán, majd építésének egyik irányítója lett, s a nem egészen harmincéves ifjút az intézmény tagjai sorába választotta. Ekkor készült tervei szerint a romantikus stílusú debreceni

Magyarország vidékeinek jellemzőbb díszítő elemeit tartalmazzák a csatolt mintalapok. A magyar nép alkalmazza épületein, ruházatán, használati és dísztárgyain. Rajzolja, hímezi, szövi, faragja, festi és mintázza más és más szokások szerint, melyek a nép ösztönéből, a díszítés iránt kifejlett, veleszületett érzékéből erednek. Régi időkből megmaradt eredeti háziipari munkák díszítő elemei ezek, melyeket a gyáripar és a vásári munka nem formált át

Budapest megunhatatlan, évről évre mind több turistát vonzó város. Fantasztikus földrajzi adottságaival, gazdag kulturális hátterével, messze földön híres konyhájával kedvelt célpontja az utazni vágyóknak. Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila fotós házaspár, akik számtalan albumukkal bizonyították már tehetségüket, ezúttal Budapestre irányították a fókuszt, és lencsevégre kapták ezt a gyönyörű, nyüzsgő várost, amely méltán tartozik Európa legs

A 19. század szobrászati alkotásai jelen vannak mindennapjainkban, de csak ritkán vesszük őket észre, és akkor sem feltétlenül gondolunk rájuk műalkotásokként. Annak ellenére sem, hogy a 19. század, különösen annak utolsó harmada a szobrászat, azon belül is a monumentális szobrászat: az épületplasztika, a köztéri emlékmű talán legambiciózusabb és legtermékenyebb korszaka volt. Mi pedig nap mint nap elhaladunk ezen alkotások mellett – esetleg alatt –, és va

Ma már számtalan természetfotós pályázatot rendeznek hazánkban és külföldön egyaránt, de tény, hogy Az Év Természetfotósa pályázat az, ami a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik, és ez a pályázat az, amit minden magyar természetfotós meg akar nyerni. A naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége már 31. alkalommal írta ki ezt a pályázatot, melynek legjobb képeit láthatják ebben a lenyűgöző albumban.

Támba Renátó (1987-) író, gyermekkor-kutató. Doktori értekezését 2016-ban védte meg a Debreceni Egyetemen, gyermekkor-történeti ikonográfia tudományterületen. Jelen mű disszertációja javított változata, s az alföldi iskola festőinek gyermekábrázolásait járja körbe a gyermekszemlélet történeti kutatásának tükrében. „A szerző olyan kutatási témát választott, amely a szélesebb értelemben vett interdiszciplináris kultúratudományok területén belül is h

Az ötvösség történetének korábbi szakaszaiban az idős mester az arra méltó tanítványra testálta mestersége titkait. Ötvös Nagy Ferenc műve is ilyen: a titkok könyve, melyből alapos betekintést kapunk a munkafolyamatokba, s praktikus megoldások, ötletek so

Egy házépítés története, ahogyan én láttam. Az építész asszony, ahogyan a gyermekeim apja menet közben titulált. Én, mindennek az oka és okozója. Aki ezt az egészet kavarta. Azt, hogy odahagyjuk viszonylag jól bejáratott városi társasházi életünket, és falura költözzünk, házat építsünk. A könyv főszereplője a ház maga, ahogyan kitalálódik, felépítődik, belakjuk, ellepjük. Ahogyan zajlunk benne, kutyák, macskák, gyerekek, barátok, tüzek, vizek,

A könyv fókuszában az 1960-as évek kevésbé ismert, első fele áll, középpontjában a röntgenorvos és zeneszerző dr. Végh László alakjával, aki fontos szerepet töltött be a budapesti underground kultúrában. Dr. Végh már 1958-tól konkrét és elektronikus zenei kísérleteket folytatott, amelyeket főként a nemhivatalos kultúra magántereiben osztott meg a későbbi neoavantgárdhoz sorolt fiatal művészekkel. Zenei bemutatóin először voltak hallhatók a kortárs avant

Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. „A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis – írja a szerző a Bevezetésben – mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról.” Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagy

A szerző Kós Károly díjas faműves szobrász, a Népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki rendkívül gazdag életművéhez a döntő indíttatást és az állandó megújulást szülőföldjétől, az Ormánságtól kapta. Könyvének célja az itt található festett, kazettás templomoknak, alkotóiknak, a hazai reformációnak méltó emléket állítani, alkotásokkal is hozzájárulni az 500 éves jubileumhoz. A Szerző írásai az említettek rövid elem

• Képzőművészet

""""Mikor több mint tíz évvel ezelőtt Szilvágyi Sándor megjelent a gitárteremben egy ezeréves szatyorban lapuló megsárgult lapgyűjteménnyel, amelyről kijelentette, hogy ez a Muszorgszkij-átirat, és azért néz ki így, mert borzasztóan sok munka volna, hogy kiadhatóvá váljon, biztosak voltunk benne, hogy ez a kiadás soha nem fog megtörténni. Az, hogy ez mégis megtörténhetett, Eötvös József érdeme, akinek nagyon hálásak vagyunk az elvégzett hatalmas munkáért. Kí

A dokumentumfilm-melléklettel kiegészülő fotóalbumban Magyarország legelmaradottabb falvainak lakóival és életükkel találkozhatunk. A vándorfényképész szerepét magára öltő művész portréképeinek háttere egy Budapestet ábrázoló óriásposzter. Miközben a fotós dokumentálja a képek keletkezését is, szereplői megnyílnak kamerája előtt (elmondják, milyennek tartják Budapestet és a maguk világát). A kiállítás lánchídi anyaga 2006-ban már nagy visszhangot

• Művészettörténet

Hazai klasszicista szobrászatunk korántsem volt annyira gazdag és """"csapongó"""", mint a megelőző évszázad barokk, vagy a következő nagy stílusáramlat, a historizmus periódusában. Reformkorra eső viszonylag rövid időszaka azonban rendkívül jelentős, hiszen a nemzeti vonulat ekkor fogalmazódik és jelenik meg először ebben a művészeti ágban. Magyar szobrászat megteremtése oly módon, hogy a példaképek valójában - a korszak általános művészeti ideáljának meg

Szántó Piroska (1913-1998) festő és grafikusművész 1956-ban harmincöt képből álló tusrajzsorozatot készített, megörökítve a magyar szabadságharc emlékezetes és megkapó eseményeit. A kézirat tulajdonképpen feljegyzések gyűjteménye, 1984-ben készült el. A könyv számozott példányai a rendszerváltás évében jelentek meg először. Bár a villanásszerű, rövid történetek és a tusrajzok eltérő időben keletkeztek, '56 hangulatképei mégis tömör egységben i