Történelmi Irodalom

A Kr. u. I. század végére a Római Birodalom meghódította és pacifikálta a mai Dunántúl területét, két provinciára, Pannonia Inferiorra és Pannonia Superiorra osztva azt. A római jelenlét azonban közel egy évszázadig pusztán katonai volt, sok helyen megmar A Kr. u. I. század végére a Római Birodalom meghódította és pacifikálta a mai Dunántúl területét, két provinciára, Pannonia Inferiorra és Pannonia Superiorra osztva azt. A római jelenlét azonban közel egy évszázadig pusztán katonai volt, sok helyen megmaradt a régi törzsi szervezet, és a legiók állományát is a helyi lakossággal töltötték fel. Marcellus Mihály Pannonia Romanum című regénysorozata rendkívül alapos történelmi kutatómunkára támaszkodva, hagyományőrzőként saját élményekből is táplálkozva mutatja be a Kr. u. Pannonia provinciák történetét. A regények fordulatokban gazdag cselekménye mellett színes, plasztikus képet fest a korabeli Aquincum és Pannonia életéről, úgy a hódítókéról, mint a meghódítottakéról, a kézművesekéről és az előkelőkéről, a közkatonákéról és a hadvezérekéről, a helytartókéról és a császárokéról.

Harghitay József papnövendék már a regény első lapjain megrázó vallomást tesz, miszerint nem a várható anyagi előnyökért akar pap lenni, "hanem értük, a mezítlábasokért, rongyosokért, a föld barmaiért, akik reménységükben minden karácsonykor szájuk leheletével melengetik Jézuska lábait, és elalszanak a templomban, mert végre egy kis pihenéshez jutottak." Azon túl, hogy a kedves Olvasóban mindjárt felmerül, hogy aki ilyen gyönyörű sorokat tud papírra vetni, miért akar pap lenni, további igen nagy kérdés, hogy vajon a korabeli egyháznak ilyen papokra van-e szüksége? Az is súlyos kétségek forrása, hogy milyen jövő várhat egy ilyen daliás termetű, életerőtől duzzadó, ámde a cölibátus korlátai közé szorított fiatalemberre a felszentelés után? Képes lesz-e saját elvei és hitvallása szerint élni, vagy sokra hivatott, de utat tévesztett, amolyan erdélyi "Amaro atyaként" bukik el a rá leselkedő kísértések hínárjaiban, aki mögött a hívek sokatmondóan és álszent sajnálkozással néznek össze? Nyirő József önéletrajzi ihletésű regénye igen érdekfeszítő olvasmány, és az izgalmakról nemcsak a saját lelkiismeretével vívott "belső háborúja", hanem a történelmi Magyarországot térdre kényszerítő első világégés eseményei is gondoskodnak. Azt mindenesetre elárulhatjuk, hogy e küzdelem eredményeként a magyar irodalom gazdagabb lett egy kiváló íróval és egy nagyszerű regénnyel.

Európa valaha rettegte a magyarokat… Amit még eddig sehol nem olvashatott a magyar olvasó, azt éppen Jean-Pierre Montcassen írta meg. A honfoglalás után húsz évvel, a kalandozások korában járunk. Egy bajor lovászlegényt a véletlen Magyarországra vezér A szerző kendőzetlenül elmeséli azokat az időket, amikor Európa rettegte a magyarok nevét. Hiteles történelmi korszakot vázol föl. A történet 914-ben kezdődik és válós helyszíneken zajlik. Megismeri Árpád népének szokásait, hitvilágát, és megtanul fegyverekkel bánni. A szerelmet is megleli egy szegény, de rendkívüli leány formájában.