Irodalom vásárlás

Petőfi Sándor válogatott versei. A Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című állandó Petőfi-kiállításához készült kísérőkötet. Petőfi-verskéziratok és a költő relikviáinak színes fotóival.

Malejkó Norbertnek több verskötete is megjelent az elmúlt évtizedekben, mindegyik saját kiadásában. Mintha hivatásos kiadókhoz vonakodott volna elvinni, terjeszteni csak szűk ismeretségi körében kívánta. Megismerve régebbi munkáit talán igaza is volt, hogy csak most, túl a fiatal kor szertelen érzéseinek megfogalmazásán, jobbára az érett gondolkodó világképek bemutatására vállalkozik. E versek olvasója életrajzi elemek leírásával ezért nem találkozik a köt

"A hipnagógia orvosi kifejezés, és azt a köztes állapotot jelenti, amikor az ébrenlétből átkerülünk az alvásba. Ilyenkor egyszerre vizionálunk és gondolkodunk. Rendszerint percekig vagy csak másodpercekig tart ez a tudatállapot, de egyenértékű az ébrenléttel és az alvással: a határvidékük. Papp-Für János ebbe a titokzatos lelki tartományba vezet be minket. Ezekben a misztikus - vagy a misztika által megérintett - versekben ott sétálunk az isteni és az emberi vil

Kodolányi Gyula verseiből éppen 10 éve jelent meg válogatás. Ez a mostani új, több ciklust is folytat: a Shakespeare-szonetteket, az Archaikus töredékeket, a Sejtelmeket. A filozofikus alkatú költő egyik nagy ihletője Shakespeare - akinek szonettjei különös hatást gyakoroltak rá. Gondolatisága, sejtelmes hangulatai egy nagy költői fegyelmet követelő formában nyerték el alakjukat, ahogyan ez az intellektualitás határozza meg újabb költeményeit is. A kötet a 80 éve

Harsány korokban a halk, visszafogott hang tüntetésszámba megy. Baka Györgyi nem kiáltoz, sőt nem is szól fölöslegesen. Szabad versben ír, de sorai mögött ott van a velünk született lüktetés... Megfér e korántsem magamutogató poézisben az asszonyiság megéneklése csakúgy, mint a halállal való egyenlőtlen viaskodás, az elveszett misztikum kutatása... Megfogalmazásai találóak, olykor kifejezetten aforisztikusak. Mégis akkor van igazán elemében, ha a szakralitás

"Istenem, én, úgy szeretlek, egyre csak áhítom jelenléted. Egyre csak vágylak szüntelen, s keresve kutatlak mindenben." Részlet az - Istenem, én úgy szeretlek - című versemből.

Mit tud a kert a reményről? Mondd, vajon emlékszik-e ránk? Vagy úgy növeszti fája gyűrűjét, hogy nem tudja azt a délutánt? Tamás Zsuzsa versei új, mégis ismerős, tiszta hangon szólalnak meg. A gyerekirodalmi könyvek alkotójaként már méltán ismert szerző első felnőtt verseskötete lenyűgöző költészeti debütálás. A személyes fájdalom megosztásának lehetőségével vet számot a kötet: van-e esély a vigasz megtalálására? Tamás Zsuzsa versei mélt

Ambrus Lajos nem egyszerűen a közösség nevében szól - sorai között őrzi azokat a hangokat is, melyek a felelősség ridegebb tájait írják körül. Gyakran használja a biztos-pontos identitású többes számot, mely eszköz a kezében, megnyerő rítus a versben. Kötetében úgy egyesül az individuum önkeresése és a közösségi indítattás, hogy mindvégig természetesnek érezzük a " megmentett hűség" jegyében fogant kifejezésmódot. A költő visszafogottsága - saját

"Még egyetlen sorát sem olvastam Fekete Ádámnak, ami ne lett volna teljesen magától értetődő. Feá - így hívják kortársai, barátai, hívei, és ha ezt a szót kimondják, mosoly dereng fel arcukon. Feá városi legenda. Veszélyes sokoldalúsága egyszerűségre tanítja. A legbonyolultabb gondolatmenetek is evidenciává válnak nála: a ritmus, a szavak a kezére játszanak, pedig keményen megdolgozik értük. Leír valamit, és az úgy ül a papíron, úgy villog a képernyőn,

Günter Kunert a második világháború utáni időszak egyik legsokoldalúbb, legtermékenyebb német írója, költője. Sajátos nyelvezetű, tartalmilag ötletgazdag, intellektuálisan igényes szerző. Munkássága közel száz önálló könyvet foglal magába. Természeti képeket megjelenítő verseiben elmaradhatatlan a lappangó veszély érzése. Günter Kunert lírája többnyire a beszédszerű előadásmód jellemző. versei gyakran diagnózisok, prognózisok, mérlegek. A jelen

Az Akhilleusz beéri a teknőst a Kossuth-díjas költő naplófolyamának hatodik kötete. Címe feltehetően arra céloz, hogy benne a szerző beér a jelenbe, tehát e naplórészben már a legjelenebb jelen eseményeinek is tanúi lehetünk. Az olvasónak úgy tűnhet, hogy a napló természetes töredezettsége ellenére is (minden bejegyzés, kommentár más-más eseményhez fűződik!), valamiféle egységbe szerkesztett művet, leginkább talán emlékiratot, vagy még inkább naplóvá

Judit és Ákos élete végre normális mederben zajlik. A szerelmesek felhőtlen mindennapjait élik, miközben megpróbálják eltemetni magukban az átélt borzalmakat. A régi napló és egy sötét árny a múltból azonban emlékezteti őket arra, hogy a figyelmük sohasem lankadhat. Valaki a legborzalmasabb próbatételeken viszi keresztül őket és szeretteiket, amelyek során a fájdalom legmélyebb bugyraiban mártóznak meg. Az életben maradáshoz és a józan eszük megőrzéséhez

„Kormos kedélye állandóan kavarta-hullámoztatta egész zűrös, fájdalmas, édes életét. Nem kellett erőlködnie, hogy egymástól térben-időben távoli képeket, képzeteket rendeljen egymás mellé. Hihetetlen könnyen társult benne minden az elemi költészet evidenciájával ható metaforákká, tündöklő ábrákká. Mondjuk csak nyugodtan: orpheusi költő volt, minden engedelmesen fordította feléje költészetté válni kész arcát: tájak, lények, tárgyak, szavak, rejt

A hírnév kötelez. Katarina Bishopra sokféle címkét aggattak már eddigi rövid élete során: barát, unokahúg, gyermek, tolvaj. Ám az elmúlt két hónapban ő lett a lány, aki a bandájával kirabolta a világ legnagyobb múzeumát. Éppen ezért Kat meg sem lepődik, amikor felkérik, hogy lopja el a hírhedt Kleopátra-smaragdot, hogy visszakerülhessen jogos tulajdonosához. Csakhogy van három gond. Először is, a drágakövet harminc éve senki sem látta. Másodszor, az Egyipt

Ebben az országban mindannyian arról beszéltünk, a zsarnokot közösen öltük meg. Mígnem előállt egyik korábbi reggelen ő, akiről évek óta szól a mesénk. Aztán, napra a nap, újabbak érkeztek, a tőlük nem csupán öregebbek, de a tiszteletre inkább méltóbbak, s más volt mindegyiknek a parancsnoka. Vérüket venni mi mutatkoztunk képtelennek. Tömegnyi összeverődött kényúr zajong hajnalonta, követelik a jussukat. Tudjuk, ha a bűn közös, az mit jelent. Van több i

Kedves Olvasó! A könyv, melyet kezedben tartasz, három lelkes poéta alkotásait tartalmazza egymástól elkülönítve, mégis egységet alkotva. Verseik olyan lélekutazásra hívnak, ahol bejárhatsz múltat, jelent, jövőt, eget, földet, mennyet és poklot. Rezdüléseik lelkedben élnek tovább, bölcsességeik szellemedet táplálják. Ám gyakorlati haszna is lehet számodra e kötetnek, hiszen a versek kapaszkodót nyújthatnak nehéz helyzetekben, megfogalmazzák érzéseidet élet

Amikor lassan elkezd kiürülni az idő, darabossá válni a múlt, és már alig vannak előző és következő pillanatok, csak a folyamatos jelen. Hogyan tudjuk elfogadni az elfogadhatatlant? Hogyan lehet szembesülni és szembesíteni a legrettenetesebbel? Ha közelebb hozzuk, ha megszelídítjük. Ha folyamatként mutatjuk meg az életből való kihullást és az öröklétre való megérést. A versek pedig, a költő szerény eszközei, itt a születés és a halál közé eső stációk.

Kilencvenhat évvel ezelőtt született a kortárs magyar líra egyik legjelentősebb szerzője, A Nemzet Művésze, Vasadi Péter (1926-2017). A Kossuth-díjas alkotónak élete során tizenkilenc verseskönyve látott napvilágot. A Magyar Napló Kiadó nagyszabású vállalkozása, hogy e gazdag életművet teljes gyűjteménybe foglalva, három reprezentatív kötetben átnyújtja az olvasóknak. A most megjelent harmadik rész a költő 2006 és 2017 között írt verseit tartalmazza: utols

A XYL-ográfia /Quantum & Equilibrium/ egy hármas egységből össze álló "verses" gondolatokat tartalmazó elmélkedő, már - már bölcselkedő olvasmány, amely három fő személyiség szemszögéből látja és látatja a világot. Olyan személyiségek, akik mindannyiunkban ott élnek és ott munkálkodnak a mélyben, csak más - más neveken. Kutatni az élet dolgait, megvívni a nagy csatákat, majd levonni a következetes és szükségszerű tapasztalást belőle..., azt hiszem ez d

A líra a sérült lélek gyógyszere. Verseiben olykor mintha szavakkal festene modern képeket Vasi Ferenc Zoltán, aki Tatán született, 1966-ban. Zömmel önéletrajzi ihletésű műveiben saját sorsának örömeit-gondjait veti papírra, ám látásmódjának övezetébe szélesebb terület is belefér: "álmodom más életek / hömpölygő valóságát" . Életének rossz epizódjait igyekszik kiírni magából, ezzel - mintegy példáival másokat is segítve a belátásban, a helyes ú