Irodalom vásárlás

Stolcz Ádám második kötetét olvasni olyan élmény, mintha egy tűzre dobott laptop memóriájából kimentett filmet próbálnánk megnyitni. Amit látunk, sérült, vibrál, akadozik, mégis újra és újra lenyűgöz. Van egy történet, amibe bepillantunk, egy beszélő, akibe belelátunk: mint az örvény, olyanok, főleg, amikor visszanéznek belénk. Stolcz Ádám második könyve talán nem is verseskötet, de a pokol egyik sajátos szegletének a leírása, ahol muszáj beszélni,

"Kedves Olvasóim, akik még vagytok, tartozom egy vallomással: kötetem jó része nem dedikált vers, hanem ajándékvers. Az utóbbi időben nem szaporítani, hanem szétosztani igyekeztem költeményeimet. Ajánlásom több esetben is utólag, jóval a vers megírása után került a versek címe alá. Ebben a könyvben így hát tulajdonképpen nem is az elmúlt idő verseit szólítom egybe, hanem azon ismerőseimet, akikhez személyesebb közöm volt, van, vagy lehetett volna életem sor

Mi lesz Medusával, ha meglátja a tükörképét? Kővé dermed, megszabadulva az átkától és belekerülve egy újba? Vagy észreveszi magát? Szemezve magával, ráébred, hogy mennyire egyedi és csodálatos? Hogy csak akkor tudják elátkozni, ha hagyja magát? Kedves Olvasó! Kérlek engedd, hogy meginvitáljalak lelkem legrejtettebb zugaiba második kötetemmel. Hagyd, hogy feltárjam előtted lényem titkos, eddig féltve őrzött gondolatait, érzéseit. Hogy elkalauzoljalak egy él

Háború van. Egy öregember érkezik az ellenség táborába. Azért jött, hogy kiváltsa fia holttestét, és eltemethesse. Hirtelen megjelenése döbbenetet vált ki: "Mint amikor tömör átok csap le a férfira, otthon embert ölve ki más község földjére szökött; dús házba, s a ránézőt elfogja a szörnyü csodálat: így bámult Akhileusz meglátva az isteni aggot; és ugyanígy bámult, egymásra tekintve, a többi." Az Íliász 24. énekében vagyunk. Az öregember, a tró

Induláskor Benkő Attila nem tartozott semmilyen csapatba. Később sem. Ez az oka, hogy a szakmában nem tartják rangjához illően nyilván. És talán azért sem, mert verseiből hiányzik az emelkedett líraiság, de a trükközés is. Nem érzelmeket és gondolatokat közöl, hanem egy-egy helyzetet ábrázol, történetet mond el. De a történet alig-alig folyamatos, vágások, kihagyások tördelik. Mozaikszerűen összerakott, olykor szeszélyesen összefonódó elemei mégis sugallna

Különleges könyv, miután az 1980-as évek elején Pécsett bemutatott Kodály Zoltán Székelyfonójának egykori színpadra állítói működtek közre megalkotásában, vagy legalább is inspirálói, gondozói voltak annak. Az akkori rendező, Bagossy László írta az előszót és válogatta a verseket, az akkori díszlettervező Bachmann Zoltán tervezte a könyvet, amelyet az azóta elhunyt Kossuth-díjas alkotó grafikái is illusztrálnak, a versek pedig Sárosi István művei, aki

Bertók László utolsó, befejezett kötete az Együtt forog, benne összesen 243 darab firkával. A könyv szerkezetét, a versek együtt-forgását teljes egészében a költő alakította ki. Bertók utolsó korszakának meghatározó formája a firka. Kétsoros megfigyelések, reflexiók, leírások, lételméleti tréfák egyetlen rím akkordjában. Az Együtt forog - akár egy lírai napló - a betegség, az öregség, a közérzet és a közélet gondolati-érzelmi körében, gyűrűjéb

Szeretni kell, hogy értelmet kapjon minden új reggel! Ha úgy szeretnek, ahogy te szeretsz, a világon a legboldogabb ember te lehetsz! De vigyázz rá! Őrizd és el ne engedd! Ha boldog vagy, színes pillangók simogatják puha szárnyaikkal csillogó lelkedet! Szíved pedig olyan hevesen ver, hogy azt hiszed, két szív dobog egyszerre benned! És ha csalódás ér, pedig te szeretsz, s azt érzed, nincs értelme nélküle az életednek, ne felejtsd el! Minden vég, egy új kezdet lehet! É

Marcsák Gergely is azzal az ígérettel vette kezébe a költészet vándorbotját, akárcsak szülőföldbeli nemzedéktársai. Hamarosan világra hozta azonban Különjárat című versét, s ez a fordulat egyszeriben kiemelte őt a mezőnyből, szárnyakat adva további fejlődéséhez. Szárnyait az eredeti és tiszta költői gondolat ereje emeli, s válogatott szavai a szárnycsapások örvényében újabb versekké szerveződnek. A szívünkhöz már eltalált Örök fogság, a Fekete-Ti

Tóth Erzsébet új kötete még azok számára is meglepetés, akik ismerik és követik költészete alakulását. Ez Tóth Erzsébet eddigi legjobb kötete. Idáig az előző volt az. Meglehet, a következő még jobb lesz. Magától értetődő természetességgel érvényesül a líra ősi természete: amire igazi költő néz, abból költészet lesz, miközben a versek tárgya megőrzi eredeti természetét. Tóth Erzsébet e kötetében a pályáján oly jellemző lírai szerepjátékok

Gyűjteményes verseskötetében több mint négy évtizedes úton kísérhetjük végig Géczi Jánost, szálláshelyeit tekintve a hajdúsági szülőföldtől a szegedi egyetemi éveken át Veszprémig, a Balaton-felvidékig s onnan újra és újra barangolásra indulva a Mediterráneumba. Szellemi-művészi kibontakozására nézve pedig ez az út a természettudományos világlátás állomásait jelenti, a hetvenes évek végi neoavantgárd eszményektől a magát a természetbe beleíró,

Mellár Dávid (1992) a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének doktorandusza, a Vagy valami egészen más az első kötete. A fülön található két kép és a hozzájuk tartozó rövid bemutatkozás azonban két szerzőről tanúskodnak. Mellár Dávid női alteregója Kozmár Klára. Bár a két alkotó versei a szövegtérben különválasztva szerepelnek, a különálló ciklusok közé egy ÉS megnevezésű rész ékelődik, amely kijelöli a két "személyiség" közti határt, d

Vörösmarty Mihály összes költeményei új kiadásban (harmadik, javított kiadás) jelenik meg az Osiris Kiadó gondozásában.

Megjelent kötetei: A képzelet bádogtornyai (versek - Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984) Némulat (versek - Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990) Ebgondolat (versek, rajzok - Kopf, 2003) Örökévad (versek, rajzok - Gondolat Kiadó, 2016) Kettős:pont Könyvpont Kft., 2020) Fölsértett ég (versek, rajzok - Gondolat Kiadó, 2020) Kettős:pont.kettő (2022) "A morális igény, a haza, nemzedék, történelem-szubjek tum fölötti töprengés még nem értékmérője a költészetnek, csupán anna

Az északi, jeges tenger felé, a Spitzbergákra igyekvő Magolcsay Nagy Gábor lírai útinaplóját olvasva, végig a "lemenni a térképről" érzése motoszkált bennem. Fjordok között botorkáltam, és a gomolygó párát markolásztam. Lementem a térképről. Mert menni kell, utazni, lépni, vándorolni. Az igazi felfedezők nem a turistaösvényeken járnak. Nem óceánjárókon, hanem lélekvesztő ladikokban hánykolódnak a mélység felett. A költő csöndje elhagyja a labirintus

"Jakab Krisztina Franciska versei játékosak és komolyak, áttetszőek és sokjelentésűek, könnyeden zeneiek és elmélyülten meditatívak. Jól ismert helyzeteken keresztül az ismeretlen kalandos tájaira csalogatnak, sokszínű tapasztalatot fonnak egységes szövedékké: a női mivolt, az anyaság, a nagyvárosi magány, a technokrata életérzés, az idő megállíthatatlanul konok múlása, az emberi kapcsolatok őrlő és megmunkáló ereje, s még megannyi ismerős, ámde mégis s

Sajdik Ferenc ceruzája (tustolla) elindul a papír fehér mezején, és a huncut vonalak egyszer csak feltárják az ezernyolcszázas évek világát, régi ficsúrokat és dámákat, silbakoló katonákat, csalfa kisasszonyokat, csepűrágókat és jeles uraságokat, literátor nagyságokat, kaszinózó tisztecskéket, mord magisztereket, rakoncátlan diákokat, kávéházakat és báltermeket, a Vácra pöfögő vasutat... És ebben a világban a hol itt, hol ott felbukkanó költőt. A kéts

Első olvasásra meglepő a kendőzetlenség, sőt olykor a nyerseség. Szabadversek ezek, olyan szabadon áradnak, hogy prózának nézhetné az ember - pedig igazi költészet, mert valami rafinált belső szerkezet, láthatatlan váz tartja a szövegeket. Mint amikor egy virág szárába merevítő drótot dugnak. Makó Ágnes hétköznapi elemekből építi fel nagyon nem hétköznapi verseit. Gyakran kis történeteket, szinte kerek balladákat tesz elénk. Van itt párkapcsolat, van oxigé

Egy 13 éves lány eltűnik egy angol faluból, ahová pihenni érkezett a családjával, és hirtelen felbolydul az élet. Megjelennek a rendőrök, az újságírók, de a kutatás nem jár sikerrel, és a falu újra elcsendesedik. Jon McGregor regénye arról szól, mi történik egy tragédia sújtotta közösségben, ha a média már nem érdeklődik az eset iránt. Bemutatja a helyieket, és azokat, akik minden évben visszatérnek, a közösség pszichológusnak is beillő lelkésznőjét,

Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. A mind a mai napig aktuális színdarab egyrészt a világhírű magyar orvosnak állít emléket, ugyanakkor – mint Bjorneboe szinte minden írása – a hatalmaskodók, az elnyomók és a tekintélyelvűség ellen, a szabadságért emel szót. Semmelweis történetéhez hasonlóan a színdarab sem nélkülözi a tragikus voná