Irodalom vásárlás

Eric Marshall fényes jövő előtt álló fiatal férfi, egy vagyonos család sarja, aki – azért, hogy szívességet tegyen egy barátjának – helyettes tanári állást vállal a Prince Edward-sziget egy kisvárosában, Lindseyben. Nem számít túl sok izgalomra, arra meg

Írások, interjúk, dokumentumok

Új fordítástudományi tanulmányok

Három tanulmány népmesékről

Hogyan válik a politikai iszlám a CIA fegyverévé

Mesés költemények, történelmi versek, ábrándos regék

• Vers, eposz
Felkértük a Nap Kiadó költő szerzőit: Ágh Istvánt, Csokits Jánost, Csoóri Sándort, Deák Lászlót, Ferencz Győzőt, Kodolányi Gyulát, Lator Lászlót, Lukács Sándort, Papp Zoltánt, hogy a legkedvesebb 5 Petőfi-versüket nevezzék meg, és rövid esszében mondják is el, hogy miért azt választották. Nehéz feladat volt, az 5 vers próbára tette a felkért költőket, mert mindőjüknek több „legkedvesebb Petőfi” volt a tarsolyában. Ámde a szigorú válogatás igen érdekes eredményt hozott: néhány vers választásában volt csak átfedés, szinte mindenki más-más 5 Petőfi-verssel rukkolt elő, mintegy önmagát is jobban bemutatva ezáltal. A könyv 2 ciklusra oszlik. Az első ciklus a választott Petőfi-versek, időrendben. A második ciklusban 9 rövidebb-hosszabb esszének mondható műfajú „magyarázat” következik, melyben a válogató költők megindokolják döntésüket. Van, aki általában ír Petőfi-élményéről, van, aki versenként mondja el válogatása mikéntjét, van, aki filológusként mutatkozik be. Az Utószóban a 2006-ban elhunyt Domokos Mátyásnak egy 2000-ben született írását tesszük közzé, melyben (egy szavalóverseny zsűrielnökeként mondott beszédében) „igazolja” nekünk, hogy Petőfi Sándor a mai napig a legnépszerűbb és legismertebb magyar költő.

• Szépirodalmi
Mikor döbben rá az ember, hogy ha akarja, ha nem, súlyos örökséget cipel? Szülei halálos ágyánál mindenképpen. Ott ébred rá, hogy amíg az ő történetüket nem ismeri meg, önmagát sem ismeri. Kurucz Gyula, a hetvenes években ígéretesen indult író, szerkesztő, későbbi sikeres kultúrdiplomata új, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényében családi örökségét méri fel. A történelem által megnyomorított, újrakezdésre, építkezésre mindig kész apáét, a gyönyörű, de boldogtalan anyáét. A háttérben ott van az 1945 utáni Magyarország, amely nemcsak a régi, közösségformáló embereket hurcolta meg, de mindent megtett, hogy gyerekeik se érvényesüljenek. Ha mégis, iszonyú erőfeszítések árán, mint Dani, Kurucz Gyula regényének főhőse. Más talán rég feladta volna, de benne ott munkálnak a hajlíthatatlan kálvinista őseinek génjei, ott sorakoznak előtte a példák. Ez a fordulatokban bővelkedő, sodró erejű történet egyszerre szülősirató és nemzedéki vallomás. Őszinte és kíméletlen, túláradóan érzelmes és könyörtelenül racionális.

• Világirodalom

Görög és latin szállóigék és idézetek

• Vers, eposz
Pártos Csilla házasságkötése előtt híres és elismert táncosnő volt, a Lido Casino szólistája, igazi nagyvilági, elegáns díva, valódi revüsztár. Óriási fordulat következett be az életében, amikor feleség, majd édesanya lett. Tavaly hetekig sokkoló téma volt a médiában a színésznő autoimmun betegsége; életét veszélyeztető nyálkahártya gyulladással járó bőrbetegséggel szenvedett hosszabb ideig. Megjárta a poklok poklát, kizárólag családja feltétlen szeretetének köszönheti, hogy már nem meghalni, hanem meggyógyulni akar… „E kötet lelkem titkait tárja fel. Szeretek a dolgok mélyére ásni, ezért egy évvel ezelőtt lelkem Kútjába néztem, mert vízében tisztán akartam látni magam. Hát enyhén szólva nem azt kaptam, amire vártam. Megijedtem, mert nem találtam a már jól ismert tükörképem. A mindig mosolygós, erős, magabiztos Csillát…”

Mítosz mint a liberálnáci diktatúra alapja