Irodalom vásárlás

A keresztény embert, így a keresztény színészet is az élete hitelesíti, azt viszont igazán csak a szűk környezete az Isten ismeri.

Az állatklinikán mindig történik valami! Amikor Fanny anyukáját hajnalban egy beteg tehénhez hívják, szörnyű dolog történik: Cickuty megszökik! Hogy lehet egy pici szőrgombóc nyomára bukkanni egy hatalmas tanyán? Fanny teljesen kétségbe van esve. Még szerencse, hogy mindig számíthat barátnőjére, Emmára és a család kutyájára, Fahéjra is… Új, szívmelengető sorozat állatrajongóknak, állatbarátoknak és állatorvos-palántáknak. Az elragadóan illusztrál

Visszaemlékszem sok évvel ezelőtt, gyermekkoromból egy újságcikkre, amelyben egy afrikai vezető megállt egy halott katona sírjánál és a könnyein keresztül ezt mondta: - Afrika megöli fiait. Nem tudom mit értett ezen, és habár sokat, elég sokat gondolkoztam rajta, még nem sikerült megfejtenem ezeknek a szavaknak a rejtelmét. Most, ma, ebben a percben visszatérnek hozzám. Kölcsön akarom kérni őket. Azt szeretném, ha ezt íratnád a síromra sírkőfeliratként: "Afrika

A Különben magyar költő vagyok című kötetben Radnóti Miklósnak a kortársaival való levelezését találja az olvasó. Hogy kik voltak a kortársai? Barátok, családtagok, költőtársak, szerkesztők, kritikusok, szerelmek. Az összegyűjtött levelek által 1926-tól követhetjük nyomon Radnóti Miklós életét, az erdélyi családtagokkal zajló kamaszlevelezés felhőtlen viccelődésétől egészen az utolsó munkaszolgálatra induló búcsújáig. Előttünk bontakozik ki a

Az író-újságíró országjáró útjainak összegzése ez a kötet, a 2007-2009-es esztendők krónikája - ahogyan ő fogalmaz. A rövidebb-hosszabb történetek: életképek, levélrészletek, egy-egy vissza-emlékezés, s ezeknek főszereplői hétköznapi emberek. Életük példa lehet, elgondolkodtató példa, tanulság akár, mert Fábián Gyula nem véletlenül villantja fel arcukat egy-egy pillanatra. Az elmúlt évek eseményei mindannyiunkat érintettek valamiképpen, akik magyarok

Udvardy Zoltán jól ismeri a kiszolgáltatott, sorsüldözött emberek világát. Újságíróként leginkább az ő gondjaikkal foglalkozott szívesen, mostani életének hétköznapjain is nehéz helyzetű emberek életét igyekszik könnyebbé tenni. Nem volt hiábavaló az elmúlt évek küzdelme. Udvardy Zoltán íróként tér vissza, nincs kétségem afelől, hogy megtalálja olvasóit és helyét a magyar irodalomban állítja Torkos Matild a kötethez írt előszavában..

Ha azt mondanánk, novellákat olvashatunk e kötetben Kiss Edina írónő tollából, igaz is lenne, meg nem is. Igaz, hiszen esztétikusan megfogalmazott, lebilincselő kis történetek tárulnak fel a lapokon. És mégsem teljesen igaz, mert ha mélyebben elmerülünk a szövegben, ha nyitott szívvel olvassuk, ha megengedjük, hogy belénk hatoljon tartalma, akkor egyik-másik novella észrevétlenül tanítássá, terápiává, szellemi útmutatássá válik. Bepillantást kapunk generáci

A (cseh)szlovákiai magyar irodalom Kossuth-díjas, a múlt század utolsó két évtizedétől haláláig a magyar széppróza meghatározó alkotója, a hetvenöt éve született Grendel Lajos (1948-2018) novellistaként kezdte pályáját az 1970-es években. S bár novelláskötet volt első megjelent könyve is, a Hűtlenek (1979), az átütő sikert első regényeivel érte el (Éleslövészet, 1981; Galeri, 1982; Áttételek, 1985), melyekkel felzárkózott kora magyar prózájának az é

A József Attila-díjas költő, író, műfordító prózakötete frenetikus utazás térben, saját és közös létidőkben, lélekben és a valóságban. Mindazokat az erényeket csillogtatja, amelyekkel kivívta magának a "fenegyerek" címet a kortárs szépliteratúrában. Műfajban, világképben, szerteágazó nyelvhasználatban, meghökkentő meseszövésben, vastag trufákban s a laposságokat mániákusan kerülő traktátusokban. Világképe sztoikus: felhőtlen lét-játékosság

VÁRADI TÖRTÉNET: a kaland, a szórakozás és a játék vegyes felvágottja, diszkó és jazz, a visszatérő álmok ködöt fújó harsonája, poros utcák és folyóparti sorházak visszhangja, sulifolyosók titkos összeesküvései, a nyári éjszakák pimaszkodó szemérmetlensége, egy gyerekkori barát, aki ritkán búcsúzik, és még ritkábban érkezik, egy majdnem magányos utazás az erdélyi vasút végtelen kuszaságában, a változó metropolisz rohamosan pusztuló tartozékai.

"Azt hiszem, jobb minőségű életre születtem, mint amit élnem adatott. De ez gőgös kijelentés, a gőg pedig mindig ostobaság, lényegében. Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk." - írja a Nobel-díjas író, a maga által 1995-ben összeállított elbeszéléskötetének eddig még publikálatlan előszavában. A könyv igazi kuriózum, amely a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt,

A világsikerű történelmi családregény, a Jeruzsálem szépségkirálynője anyákról és lányaikról, tiltott szerelmekről, elmesélt és elhallgatott családi történetekről, valamint négy generációt összekötő, bonyolult kapcsolatokról szól. Gabriela anyja, Luna a legszebb nő Jeruzsálemben, a férfiak versengenek a kegyeiért. Szépsége és bája mindenki számára elérhető, de a saját lányát soha nem engedi közel magához. A kislány gyerekkora óta küszködik azz

Szent László az Úr 1095. esztendejében visszaadta lelkét Teremtőjének. Halála előtt azonban még egy utolsó, nagy jelentőségű döntés várt reá. Meg kellett neveznie utódját a királyi trónon. Végnapjait e gyötrő kérdés keserítette meg: Kálmán vagy Álmos? Végül hosszas töprengés és vívódás után Kálmánt nevezte meg utódjának. A döntésével elindította azt a viszályt, amely az új király, Könyves Kálmán egész uralkodását végigkísérte. A 12. sz

Egy régóta tervezett, rímekből építkező családtörténet Müller Péter Sziámi könyvhétre megjelenő új kötete: A család. Az alkotó, aki évtizedek óta jelen van a kulturális élet számos területén és szövegeivel, dalaival, zenéjével szólítja meg a közönséget, ezúttal legszűkebb környezetét, családja történetét mutatja be képről képre, generációkat idézve meg üktől az unokáig. Ahogy Egressy Zoltán az előszóban megfogalmazza: "Sziámi mint egy

Kelet-Európában a szorongás nyelve mindannyiunk nyelve. Kiég a villany, megfordulnak a villamosok. Petri György Hátsó Szándékot hallgat egy sötét vonatfülkében. Kelet-Európában nyerít az idő, de nincs papagáj, és nincs idő sem: mindenki folytatja (örökli?) egymást a világvége után. És nincs bocsánat, senki nem őröl malmokat, senki vagy, ne félj. Gothár Tamás első verseskönyve kibontja a szorongás tájait, és bejárja annak köreit. Képleteket ír fel, mintá

Zsebők Csaba harmadik verseskötetében amolyan kárpát-balkáni garabonciásként mesél Szozopolról, Somoskőről, Szófiáról, Torjáról, Újvidékről, Szelmencről, Pest-Budáról, Muravidékről, a macedón hegyekről. Különösen gyakran idéz meg nőalakokat: tündéreket, Zöldbúza Leányát, Földanyát, ősnőket és múzsákat, a háttérben gránátalmával, életfával és ikonokkal. Pár költeményében megjelenik a közelmúlt történeleme, s a jelen békétlensége.

Kifejez, megörökít, leleplez, megjósol, összeköt, bemutat...: és még mennyi mindent tud a vers! A poétaság ugyan nem a határokról szól (beleértve a mindenkori közigazgatási határokat is), hanem a nyelv, a képzelet, a közlésvágy határtalanságáról, de a 16-17. században megyeként, a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő. Legalábbis azoknak, akiknek élményvilá

"de te maradj ha idáig eljöttél, siet, ki gyorsabb az erdőnél" "Siet, ki gyorsabb az erdőnél" - írja Balla Gergely a Partért kiáltó című dal szövegében, és már itt megállhatnék, ennél az egy sornál. Letáborozni egy sor mellett, sátrat verni, vizet hozni a forrásról, tüzet rakni. Eltölteni egy éjszakát a tűznél, a lassan elmozduló csillagképek alatt. A Platon Karataev világától amúgy sem állna távol egy ilyen erdei éjszaka. Főleg az új lemez, a Part

Adományra hökken, aki költészetet vár Halmosi Sándor legújabb kötetétől. Mert igaz ugyan, hogy a Tantra és hőszivattyú verseket bocsát elénk, ám e poétikai kultúrának legalább annyi köze van a bölcselethez és a misztikához, mint az irodalomhoz. A könyv alaktana és szellemvilága a költő életművének meghatározó jegyeit sűríti magába: változatos formakészlet, missziós eltökéltség, hamvasi világkritika és krisztiánus létbizalom fogódzik össze, hogy a

Tusnády László török kötete keleti virágoskert, füvészkert, arborétum. Elbűvöl színeivel, formáival, illatával, susogásával, s közben gondolatokat ébreszt, felfedezésekre ösztönöz Törökország és Magyarország, Ázsia és Európa, múlt és jelen, egyetemesség és nemzetiség, öröklét és aktualitások viszonylatairól. (...) A középkori Yunus Emre, talán "a legrégibb és legjobb", aki vallás és szerelem, hit és kétely, életszeretet és múlandóságtudat,