Irodalom vásárlás

- Mi a vers? - A vers én vagyok! - válaszolhatná a költő. A vers nyelvének működtetése re-giszterek alkalmazása által megalkotja a művet, általa az irodalmat, a világot. Mindezekre vállalkozott Jousse Erzsébet ötödik kötetével, amely messze nem viseli magán egyes női szer-zők csillámporos, selyem-fátylas sóhajtásait. A költő hisz abban, hogy meg tudja javítani a világot. Megmutatja, milyen nehéz embernek maradni vonzások és taszítások hullámai kö-zött. "...

Kelet-Európában a szorongás nyelve mindannyiunk nyelve. Kiég a villany, megfordulnak a villamosok. Petri György Hátsó Szándékot hallgat egy sötét vonatfülkében. Kelet-Európában nyerít az idő, de nincs papagáj, és nincs idő sem: mindenki folytatja (örökli?) egymást a világvége után. És nincs bocsánat, senki nem őröl malmokat, senki vagy, ne félj. Gothár Tamás első verseskönyve kibontja a szorongás tájait, és bejárja annak köreit. Képleteket ír fel, mintá

Kifejez, megörökít, leleplez, megjósol, összeköt, bemutat...: és még mennyi mindent tud a vers! A poétaság ugyan nem a határokról szól (beleértve a mindenkori közigazgatási határokat is), hanem a nyelv, a képzelet, a közlésvágy határtalanságáról, de a 16-17. században megyeként, a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő. Legalábbis azoknak, akiknek élményvilá

"de te maradj ha idáig eljöttél, siet, ki gyorsabb az erdőnél" "Siet, ki gyorsabb az erdőnél" - írja Balla Gergely a Partért kiáltó című dal szövegében, és már itt megállhatnék, ennél az egy sornál. Letáborozni egy sor mellett, sátrat verni, vizet hozni a forrásról, tüzet rakni. Eltölteni egy éjszakát a tűznél, a lassan elmozduló csillagképek alatt. A Platon Karataev világától amúgy sem állna távol egy ilyen erdei éjszaka. Főleg az új lemez, a Part

Adományra hökken, aki költészetet vár Halmosi Sándor legújabb kötetétől. Mert igaz ugyan, hogy a Tantra és hőszivattyú verseket bocsát elénk, ám e poétikai kultúrának legalább annyi köze van a bölcselethez és a misztikához, mint az irodalomhoz. A könyv alaktana és szellemvilága a költő életművének meghatározó jegyeit sűríti magába: változatos formakészlet, missziós eltökéltség, hamvasi világkritika és krisztiánus létbizalom fogódzik össze, hogy a

Tusnády László török kötete keleti virágoskert, füvészkert, arborétum. Elbűvöl színeivel, formáival, illatával, susogásával, s közben gondolatokat ébreszt, felfedezésekre ösztönöz Törökország és Magyarország, Ázsia és Európa, múlt és jelen, egyetemesség és nemzetiség, öröklét és aktualitások viszonylatairól. (...) A középkori Yunus Emre, talán "a legrégibb és legjobb", aki vallás és szerelem, hit és kétely, életszeretet és múlandóságtudat,

Részlet a verseskötetből: Vihar után "A letört ág helyén új kilátás nyílik. A gyász is ablak: mit tár fel a hiány? Benövi-e a jövő levelekkel a tág sajgó panorámát? Vagy jobb a kíméletlen fényben szemlélni hunyorogva az új látóhatárt?" Kertész Eszter korábbi verseskötetei: Rózsalámpa Éggel bélelt ház Boldog anyagban Arasznyi Betű Cirkusz Élő geometria

Finta Sándor költői munkásságát vizsgálva kijelenthetjük, hogy a katolikus líra kiemelkedő alkotóját tisztelhetjük benne. Megjelent versei elejétől végig lélekből születtek. Finta Sándor a lélekből zengő poéta, a csendes érzelmek költője. 1909 húsvét táján jelent meg az országos jelentőségű "Élet" című folyóiratban "Madonna" című verse Andor József irodalomtörténész támogatásával. Lírai kiteljesedése 1908-tól kezdődik. 44 éves alkotói munkás

Az ismeret és a vers emberének találkozása: agyak szeretkezése (Szabó T. Anna). Pontos, de mohó versvilág épül. Témája önelemzés és önkívület viszonya. Örvénylésük közelíti-távolítja a Másik személyt.

Tóth Sándor József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró és tanár 2018 őszén publikálta Elfelejtett harmóniák című verseskötetét. Egy évvel később, nem sokkal 80. születésnapja után, testében megfáradva, de alkotóereje teljében távozott sorainkból. Életének utolsó esztendeje költői pályájának legtermékenyebb időszaka volt. Ekkor született költeményeiből állt össze posztumusz kötete.

Vörös Boglárka neve nem cseng ismeretlenül a mai magyar művészeti életben. Magasan képzett zenész, aki nem mellesleg: zenét szerez, tanít, kántorkodik. Most előlépett verseivel, grafikáival is. Sokoldalú tehetség, aki hisz a Múzsák rokoni, testvéri kapcsolatában, és próbálja ezeket átjárhatóvá tenni. Ő még le mer írni olyan szavakat, amelyeket egy úgymond kortárs lírikus már igencsak lesajnál. Versei szépek. Valóban szépek, egy olyan korban, ahol ez uramboc

"A világ legigazságtalanabb békediktátumáról, az 1920-as trianoni ország-csonkításról vall Pósa Zoltán József Attila-díjas költő, író, e kötet verseiben és esszénovelláiban. A sokszólamú Trianon-könyvön vezérfonálként húzódik végig az egyharmadára csökkentett történelmi Magyarország stigmáinak fölfestése, a lélek Trianonjának megannyi kínja: „Elcsonkolt végtagok iszonyú fájdalma,/ Erdély, Kárpátalja, Felvidék hiánya,/Palicsi tófürdő Kismart

Kaiser László verseinek egymásutániságából egy lelkiismeret-ébresztő kérdés fogalmazódik meg, amelyet már Babits Mihály felvetett: Arra fogsz gondolni árván, / ez a sok szépség mind mire való? A különbség az, hogy korunk költőjének csak emlékeiben és vágyaiban bukkan fel a szépség, inkább veszteségeit, csalódásait köti csokorba. Isten kéne, remény, szeretet, könyv satöbbi, satöbbi írja Kaiser László, a valóságban azonban ágyúlövéseket és menekül

Különleges kiadvány a Verses Könyv, amely 70 év homályából lép elő önálló kötetként. Az 1944-ben lejegyzett 72 számozott verskötet 1945-ben jelent meg, hogy aztán be is zúzza a formálódó hatalom.Az emberek elmúltak, mint az álom, / A házak elrepültek könnyű szárnyon. / A földre néztem. Jeleket kerestem. / Így éltem a bombázott Budapesten.A háborús sokk, a megszállt ország fölötti aggodalom, a csüggedés és melankólia egyszerre szól e sorokból, miközb

Ez a könyv két részből áll. Az első részben nyomtatásban már megjelent írások sorakoznak, amelyek korábban feljegyzett gondolatokból építkeznek, s a szerző formálta őket kisesszé formátumúvá. Csoóri Sándor adta a Görömbei András által szerkesztett kötet címét: Forgácsok a földön. A címeket római számok pótolják. A könyv második része – alighanem majd az olvasók ítélete szerint is – valódi újdonság, merem mondani: felfedezés. Ugyanolyan alapjeg

A keletkezési idő logikája és történelmi viharok szeszélye rendezte egymás mellé Cs. Szabó László (1905–1984) három, e kötetben közölt írását. Az Erdélyben (1940) – Illés Endre szavaival – egy „férfi földrajza”: az akkor rádiótudósítóként is működő író hazatérése a második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt vidékre, a gyermekkor tájaira. A kulturális és szakrális tartományban éppannyira, mint fizikai térben zajló utazás tanu

Mit áldoz fel egy szerelmes kedvese gyógyulásáért? A pénzét? A legféltettebb kincsét? Vagy a nevét is odaadná? Az Anonymus sorozat második kötetében Perka, a solymászlány története folytatódik. A középkor forgatagában gyógyító és rontó varázslatok, gonosz áskálódás és szerelmes vágyakozás sodorja tovább. Sorsában szerepet játszik a királyi akarat, a sündisznók öröksége, a kíváncsiság és egy apró makk. Csak az tudja eldönteni, vajon melyiknek van

„A jelen, akár a korall, /mindig elsüllyedt dolgokon tapad”, olvasható Babiczky Tibor egyik versében. Ezek az elsüllyedt dolgok azonban nem semmisültek meg. Nagyon is éreztetik a hatásukat. A költő pedig, akár egy búvár, a verseivel alászáll, hogy földerítse őket. Ami elérhetetlennek látszó mélységekben volt, azt felszínre hozza, ami távolinak látszott, arra saját belsőjében talál rá. A mediterrán fényt hívja segítségül. Ez világít be oda, ahol addig s

"Nem gondolom, hogy az ebben a triptichonban szereplő három drámám közül bármelyik is kiérdemelné azt a címet, hogy a nemzet ‘56-os drámája legyen. De hiszem, hogy ez a fiatalos külsővel, ám komoly mondanivalóval rendelkező kötet mégis nyomot fog hagyni a magyar drámatörténelemben. Olyan 1956-os drámatrilógia idáig még nem született, amelyben az utca, a nép hétköznapi hőseit az eddigi ikonikus hősökkel megegyező magaslatra emelték volna. Nagy megtiszteltetés

"Attika egének csillagai hét titkot őriznek..." Seneca Varázslatos ókor! Hiszen a ma emberét foglalkoztató nagy kérdések nem változtak kétezer év elteltével sem. Az ókor legszebb üzeneteit, vallomásait olvashatjuk a könyvben – az életről, a mi életünkről. Seneca, Cicero, Marcus Aurelius, Vergilius, Szókratész, Platón, Hérakleitosz, Démokritosz, Tatiosz, Kung Fu-ce, Mong-Dsi, Lao-ce, Hermész Triszmegisztosz és további neves írók, filozófusok osztják meg velü