Irodalom vásárlás

A hatalomváltások társadalmi hatásai Közép-Európában a 20. században

A regény egyrész olyan életregény, melyben nemzetsors és embersors fonódik össze, több mint 80 év élettörténete, melyet úgy mutatok bem hogy szinte mindig ay események sűrűjében mozgok és mindennek a hátterét is bemutatom. Másrészt olyan nemzettörténet, amely új történetírási műfajt teremtve mutatja be a XX. századi eseményeket. Emellett több eddig eltitkolt történelemtorzítást is felfed.

• Napló, levelezés
A reformkor művelődéstörténetének egyik legfontosabb műve a század közepi irodalmi napló. Arany János, amikor akadémikustársa, Erdélyi János halálát 1868 januárjában bejelentette az Akadémián, így emlékezett rá: „Költő, műbíró, bölcsész: e három jelenség összhangzatban fejlett és jutott érettségre nála: mint költő néhány darabjában senki mögött nem - mint műbíró az egyetemest a nemzetivel kapcsolva mindenkor a jelen színvonalán áll, s tetemes része van benne, hogy költészetünk a hazai föld érintése által megizmosodjék -, mint filozóf éppen hazai bölcsészetünk kisded pantheonjának oszlopait rakja vala, midőn a kérlelhetetlen halál a még csak 54 éves férfiút e hó 23-án oly váratlanul kivágta sorainkból. Legyen áldott emlékezete!” Erdélyi János itt közlésre kerülő úti írásai a hazában és a nagyvilágban tett utazásainak dokumentumai, egy kelet-európai értelmiségi szellemi kalandozásainak, „citoyenné”, európai horizontú polgárrá érésének bizonyítékai. Abban, hogy az író kora legképzettebb és legvilágosabban látó férfiai közé emelkedhetett, nagy szerepe volt ezeknek az utazásoknak. Írói és emberi látókörét nem csak az „élet iskolája”, azaz küzdelmes élete, hanem Nyugat-Európával való megismerkedése is tágította. Hitte, amit ifjúságának mestere, Herder írt 1769-es útinaplójában az utazás hatását méltatva szellemi fejlődésére. Ekkor vált „szobatudósból… a tanult íráskodás tintatartójából… a művészetek és a tudományok szótárából, a papírok és könyvek tárolóhelyéből” tevékeny emberré, reformátorrá.

• Szépirodalmi
Önzetlen, melegszívű emberek tragédiái, elvesző barátok, kihunyó barátságok sorakoznak ebben a könyvben. Kaszál a halál, de lüktet az élni akarás. Mennyit segít a sok, izgalmas, mozgalmas emlékkép, történet, ha csupán a pálya széléről nézünk szembe vele? A test már törődni kezd, de a szellem még görcsösen szárnyalna. Nagyszabású tervek születnek a magányban, egy gazdag élet tapasztalatait mozgósító programok, megoldások a változó világ szakadékai fölött. Folyik a küzdelem az értelemért, a szépségért, a cselekvésért a nyugdíj kalodájában. A Mire vársz? önéletrajzi ihletésű regény, de nemcsak írójáról szól, hanem a mai hatvan-hetvenévesek nemzedékéről, az öregedés és múltidézés gyötrelmeiről és szépségéről.

• Napló, levelezés
Reményik Sándor, a XX. századi erdélyi irodalom kiemelkedő alakja főszerkesztésében 1921-ben indult lap Kolozsváron Pásztortűz címen. Reményik egyre gyakoribbá váló gyógykezelései miatt 1930 és 1940 között a tényleges főszerkesztői feladatokat Császár Károly látta el. Császár Károly magyartanárként, iskolaigazgatóként, lapszerkesztőként és a két háború közötti Erdély jelentős közéleti szereplőjeként kifejtett hatalmas munkásságát ismerteti a könyv hátrahagyott írásai alapján. A kötet csaknem felét a főszerkesztőként hozzá címzett levelek teszik ki, ami kimagasló értékű irodalmi forrásanyag. A legismertebb írók és költők, akiknek leveleit közli a könyv: Áprily Lajos, Babits Mihály, Dsida Jenő, Herczeg Ferenc, Kós Károly, Kosztolányi Dezső, Nyírő József, Reményik Sándor, Sík Sándor.

• Dráma, színmű
Tíz szokatlan drámát tartalmaz a sokoldalú kortárs író új kötete. Cím szerint: Lélekevők, Az ördögszáj, Kőválasz, A rózsabogár, Az országjelentés, Play Faust, Szellem a szódásüvegben, A csizmafej, Tévedések szomorújátéka, Fúszertúz.

Nyelvünk 850 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal

• Novella, elbeszélés, kisregény