Irodalom vásárlás

IGAZ TÖRTÉNET ALAPJÁN A ferences rendi szerzetes, Anton kénytelen lemondani a világban betöltött szerepéről, amikor a nácik megszállják az iskolát, ahol tanít. Egy német falucskába költözik, hogy érdekházasságot kössön a megözvegyült Elisabethtel, és segítsen felnevelni a három gyermekét. A férfi ezzel akar vezekelni, miután képtelen volt megóvni tanítványait a nácik haragjától. Miközben Anton megpróbál megfelelni a férj- és apaszerepnek, tudomására j

Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak a digitális nyomok között? Hogyan beszélhetünk érvényesen a képek egyre nehezebben kontrollálható áradata közepette? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a kötet egyszerre érzékenyen finom és intellektuálisan radikális versei.

A magyar irodalom - szemben az orosszal, lengyellel, csehhel - nem bővelkedik jelentős emigrációs irodalomban. Az írók, sokszor politikai üldöztetést is vállalva maradtak vagy visszatértek Magyarországra, hogy ne szakadjanak ki nyelvi közegükből. Goldstein Imre, aki élete javát az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben élte, azért kivétel, mert több nyelven alkotott párhuzamosan. Verset magyarul, prózát angolul írt, színházrendezést pedig héberül tanított. Ki

A Nyugat kiadásában 1916 januárjában jelent meg Babits Mihály harmadik verseskönyve Recitativ címmel. A Babits pályafordulatáról tanúskodó kötet első részének darabjait a száműzetésként megélt fogarasi évek élményei ihlették, a szellemi élet véráramából való kirekesztettség szomorú, melankolikus hang formájában tör elő. A kötet második része az "Intermezzo (Szekszárd)" címet viseli. A versek témája vegyes; itt található a híres-hírhedt verse a "Já

Utolsó csókod még itt erjed számban. Kutya hideg volt, szánk apró résein besüvített a huzat. Puskás Dániel nem hagyja szoborrá merevedni a hagyományt: formálgatja, ha kell, le is farag belőle ezt-azt, de képes visszaragasztani is a lefaragott törmeléket. A költő törmelék- és forgácsgyártó, mert erre predesztinálja a sorsba vetettsége, létszorongatottsága. És arra, hogy folytonosan újramesélje azokat a történeteket, melyekbe az ún. kultúra be van zárva. A k

Bodor Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra. Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív

E novellafüzér rejtélyes-regényes főalakja Nusika nagymama, a panelházakkal körbenőtt kertes családi ház utolsó lakója. Az ő emlékein át és egy sokadik unoka értelmezésében idéződnek fel az egykori családtagok, szomszédok, rabtársak sorsepizódjai, felvillantva egy erdélyi család elmúlt évszázadát. - "Furcsa dolgokat mesélt, talán összetévesztette magát tulajdon dédnagyanyjával, azzal a buzgó katolikussal, aki Jézus születésének ezerkilencszázadik szül

Esterházy Péter cikkeiből tizenöt év után jelenik meg újabb kötet, Az olvasó országa. A 2003 és 2016 között keletkezett írások a közelmúlt és a jelen Magyarországáról szólnak, akár a szigorú figyelem soha nem leegyszerűsítő élével, akár az öröm összetéveszthetetlenül finom sokrétűségével; szellemmel és eleganciával. Publicisztikák, esszék, jegyzetek, beszédek: Esterházy jellegzetes műfajai hétköznapjainkról és ünnepeinkről adnak hírt – és a

Ez a kötet az elmúlt harminc év verseiből kínál válogatást. Egy olyan kapcsolat költői tükre, amelyben a szerelemélmény teljessége jelenik meg.

Tudja, hogy kik viselték a kordát? Hány ember látta a monoszkópot? Milyen fegyver volt a dzsida? Honnan ered a higany szó? Gondolta volna, hogy a lukna egy régi gabonamérték? A TINTA Könyvkiadó Anya - nyelv - kincs című feladatgyűjteményéből nyelvünk nyelvjárási és régi szavai mellett számos tudományterület kifejezéseit megismerheti. A kötet kérdéssorai között vannak egészen könnyen megválaszolhatók, ezeket fiatalabb diákoknak szántuk, és vannak nehezebben

1. A költő: Volt-Ember, szellemszerű, félálomfejű. Nem megy a falkával. Semelyikkel. 2. A valóság: tahóság. 3. Aki boldogul az életben: az biztosan nem költő. 4. A bántalmazott gyermek hiába keresi Dumbledore-t, úgyis muglik, kviblik és halálfalók karjaiba fut. A képzelet szálfái közt győz, a tények bozótjában: leszirmozzák, idomítják, partiba vágják, aztán kikukázzák. 5. Mi jut nekünk? Mérgező szülők, megrontott kollégák, megrontó (irodalom)politikus-

A József Attila-díjas költő ötsoros, bravúrosan rímelő, itt-ott pajzán limerickekkel járja körül a Földet - a Balatontól Angliáig, Finnországtól Új-Zélandig. Janus Pannonius magyarul írt verseit alumínium tokban találta meg Visegrádon. A maga csattanós epigrammái napjainkban egyre aktuálisabbak.

Amikor egy vers, vagy verseskönyv elkészül, abban a pillanatban megkezdi önálló életét. Eltérően az ember gyerekétől, aki bizony hosszú ideig gyámolításra szorul, a versnek nincs szüksége babusgatásra. Ellenkezőleg, a vers segít élni annak, aki megtalálja, aki majd tovább élteti, mert saját életékről, gondolatairól, érzéseikről, örömeiről és gondjairól, vagy éppen kétségeiről, a születés és az elmúlás titkairól, a létezés rettentő csodájáról

A Hitel folyóirat 2024. novemberi számában Körmendy Imre várostervező építészmérnök A hely szellem című írásában az építészet szellemtörténeti aspektusait világítja meg. Az egy éve elhunyt Lukács László akadémikus a zsoltáréneklő magyar hagyományokról közöl néprajzi tanulmányt. Orosz István regényrészlete - Falrajz az Újépület oldalán - a 19. századi Pest szabadságharcos világába kalauzol el, Zsófia főhercegnő és Jelasics bán pletykaszinten é

Korpa Tamás negyedik verseskötete lélegző Kolozsvár-könyv. Költészete a Gömör-Tornai-karszthegység és Bécs után ezúttal a Szamos partján hallgatózik, pontosabban hallgat ki: versei a várost és lakóit nem csupán megfigyelik, rögzítik, de vallatják és ezáltal teremtik is. Az ügynökjelentések retorikájával megszólaló hosszabb Securitate-versekben így aztán e líra - akár a legkiválóbbak - önmagával néz farkasszemet. A Házsongárd live nem katalógus. A kül

A mesés Kelet - ha tudod a varázsigét, akár Ali Baba barlangja is megnyílik előtted. A '70-es évek elején a családjával Amerikából Kairóba érkező művészettörténész Arnának végül több évtizedes egyiptomi kalandja során igencsak változatos, sokszor küzdelmes sors jut osztályrészül, mire a mindenhol jelen lévő sivatagi homok alatt sikerül - a végzet (kiszmet) által vezérelve - a valódi kincsre rálelnie. Vallástalan fehér nőként kell helytállnia az Ezeregy

1901 tavaszán pestisjárvány tör ki az Oszmán Birodalom huszonkilencedik tartományában, a Kréta és Ciprus között fekvő Mingeren. A szultán a legjobb orvosait küldi a helyszínre, és megérkezik az uralkodó unokahúga, Pakize szultána is, aki leveleiben hiteles krónikása lesz az eseményeknek. A festői szépségű szigeten - ahol addig látszólag békében éltek egymás mellett muszlimok és keresztények -, a dögvész rég elfeledettnek hitt sérelmeket hoz a felszínre, s

Rejtő Jenő egyik legismertebb regényének főhőse egy orosz fiatalember, Gorcsev Iván, aki első pillantásra beleszeret Laboux ezredes lányába, Anette-be. Emiatt aztán párbajoznia kell egy vehemens báróval ("Na... egy kis emléket kapott, de végre is az ilyen füldolog... különösen, ha visszavarrják..."), és be kell lépnie az idegenlégióba, ahol azonban gyakran helyettesíti őt titkára, Vanek úr, akire hamar felfigyel Verdier őrmester, "a szeretve tisztelt, Kabóca nevű

A Macskabölcső Kurt Vonnegut szatirikus véleménynyilvánítása a modern emberről és annak őrültségéről. Apokaliptikus mese a bolygó végzetéről, a főszerepben egy törpével; teljesen új teológia egy kalüpszóköltő tollából; fatalista, könnyfakasztóan mulatságos vízió a jövőről. A regény olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot, olyannyira, hogy a "bokononizmus" alaptételeit bizonyos körökben illett (és illik) ismerni. Tudni kell pél

"453-at írtunk Krisztus születése után. Ez a rómaiaknál 1206, a berbereknél 1403. Nagyjából harmincnyolc éves lehettem. Meglett férfi. Tulajdonképpen vége volt az életemnek. Már minden lényeges dolog megtörtént velem. De kár lett volna még meghalnom. A java ugyanis még csak ezután jött."Az V. században járunk, Attila hun király idejében. Az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és leszn