Irodalom vásárlás

"A forgatókönyvet András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező felkérésére írtam 49/49 című regényemből. Csak a téma azonos, mert forgatókönyvet egész másképp kell írni, mint regényt. A tárgy az 1960-as évek tini lávja és a 2010-es évek nyugger amúrja ugyanannál a párnál. Még Feri életében megegyeztünk, hogy az eredeti forgatókönyvet egyszer kiadom. Ő hozta a gombot (a címet: Záróra után), én megvarrtam hozzá a kabátot. Végül is mozifilm helyett tévéfil

Urbán Ákos első novelláskötetének olvasóját hamar bűvkörébe vonhatja az a szokatlan elbeszélői hang, mely van, mikor himnikusan emelkedett, máskor pedig a hétköznapok józanságát sugározza. Bibliai tájak, sosemvolt, vagy épp nagyon is valóságos magyar falvak képei montírozódnak egymásra ezekben a lírai szövegekben: egy helyben lenni egyet jelenthet a teljes mozdulatlansággal, a tehetetlenséggel, de a nyugalommal is.

Vajon tényleg megroppanhat az emberi civilizáció és hanyatlásnak indul? Hogyan következhet ez be, és mit lehet ilyenkor tenni? Mit rejt a távoli jövő az emberiség számára, meg tudják hódítani a Naprendszert és a csillagokat? A könyv tíz mozgalmas elbeszélést tartalmaz, amelyekben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, a történetek összekapcsolásából pedig kibontakozik előttünk az emberiség útja a jövőbe. A tudományos igényességgel megírt lebilincselő

Telkes Margit, a tőle már megszokott, az olvasó által jogosan elvárt magas írói színvonalon adja közre színes elbeszéléseit. Az orvos-író ezúttal is emlékeiből szemezget. Érdekfeszítő történetek, sorsok, melyeket az Élet sodort pályája alatt az érzékeny, mások iránt empatikus szerző elé. A sokat tapasztalt orvos, ezeket az átélt, megszenvedett pillanatokat érlelte igazgyöngyökké magában, s most novellafüzérként tárja olvasói elé. E néha vidám, néha

Ebben a romantikus, érzelmekre ható kötetében a szerző - emeritus sebész professzor - most nem a test, hanem az emberi lélek sebezhetőségével és szélsőséges, sőt izgalmas helyzetekben történő váratlan reakcióival foglalkozik. Az érdekfeszítő történetek - mint hulló falevelek az őszi fákról - látszólag különálló írások, mégis leginkább egy közös törzsről erednek. Az élet szépségei mellett - mint a szerelem, a tehetség, a művészet - az emberi lélek

Hegedüs Vera kisprózái modern balladák. Futkos a hideg a hátunkon. Nők vágnak át az erdőn, és olvasóként ránk hárul a visszaszámlálás feladata: látjuk, hogy egyre kevesebben és kevesebben vannak. Majd virágként nyílnak a sebek a testeken, és a megváltó nem más, mint Csöpi, a százötvenkilós nílusi krokodil. A halált pedig itt gyakorolni kell. De bűn sincs igazán, mert nincs a szó szoros értelemében vett jó és rossz. Bűnhődés viszont van. Hegedüs Vera nov

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. "Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó pal

A szeretet, a szerelem, a magányosság, az anyai szeretet, az otthon, a nemzet témáit érintő alkotás sajátos látásmódjával lep meg bennünket. A versformákat az élet változó áramlása határozza meg.

Mi a legfontosabb az életben? Mi a pénz? Mi a közös a popzenében és a terrorizmusban? Elment-e Isten zuhanyozni, és azért nem hall minket? Jelena Glazova új verseskötetében válaszokat keres társadalmunk legégetőbb kérdéseire, miközben merít a popkultúrából, filozófiából, buddhizmusból, s persze vallás és politika éktelen lármájából. Végül mindig ugyanoda jut vissza: az erőszakhoz. Nem elégszik meg látszatválaszokkal: nem kíméli a humanizmust és a feminiz

Ez van... Vagyis, hogy volt. Mára még színtelenebbé vált a világ - a vadászatban is. Szerencsémre még elcsíptem azt az utolsó öt-hat évet, amikor csak az ment, akit igazán érdekelt. Vagy, akinek kellett valami. Hazajövünk, nappal lesz. Megyünk dolgozni, kommunikálunk, a család. Folynak az évek... Mennyi titkot hordozunk magunkban! Mert, majd' mindegyiknek nyoma van, hivatalosan. De ki tudja, hogy miként is volt valóján azon az éjszakán. Csak mi. Magunkban hordjuk. Elké

Egy emlékkönyv az életrekeltés könyve is lehet. Ez pedig ilyen! Nem a búcsú, a gyász hangulata uralkodik benne, hanem az a meggyőződés, hogy mindaz, amit Csoóri Sándor teremtett, ma is és holnap is él. Ha valaki örül ennek, hát ezért olvassa el, aki pedig más ízléssel van megáldva azért, hogy szembesüljön az ellenérvekkel. Csoóri Sándor egész életében furcsa viták kereszttüzében élt. Évtizedeken át az volt ez a furcsaság, hogy a hatalom kivételével úgysz

Ebben a könyvben két nő beszélget: Jana Juráňová interjúja egy közép-európai értelmiségi, Agneša Kalinová életén kalauzol végig, miközben személyes képet ad a 20. századi Csehszlovákiáról és a kor Európájáról. Kalinová Kassán született Farkas Ágnesként. Elbeszéléséből egy magyar nyelven felnőtt zsidó lány életútja bontakozik ki, amely előbb a kommunista meggyőződéshez, később a szlovák ellenzéki értelmiségi, művészeti élet kellős közepé

Milyen lehet egy pár éves Aleppó, ami előtte több ezer évig görnyedt, hátán annyi emberrel, hogy aztán megrázza magát és levesse őket" - réved egyszerre a múltba és a jövőbe a szír menekült lány, akinek a története életre kelti azt a tömérdek dilemmát, fájdalmat, pillanatnyi boldogságot és szűnni nem akaró űrt, amelyek aztán a külvilág által mindössze egyetlen szóval "menekültként" aposztrofált emberek lelkét csócsálják. Ennek a magába szippantó,

„Az emberben legyen szép minden” – véli Asztrov a Ványa bácsi második felvonásában. Kijelentése mára szállóigévé vált az oroszul beszélők körében. De hogyan lehet „szép” valaki egy olyan országban, ahol korrupció és elnyomás uralkodik? Hogyan dolgozhatja fel ezt a tapasztalatot úgy, hogy még az emigrációban, de még saját lánya előtt sem beszél róla? Új regényében Sasha Marianna Salzmann a nagy változások koráról mesél az ukrán földön megélt

A SAJÁT KEZÜNKBEN VAN-E A SORSUNK, VAGY A TÁRSADALMI SZOKÁSOK RABJAI VAGYUNK? ÉS AMIKOR DÖNTHETÜNK, A SZABADSÁGOT VAGY A BIZTONSÁGOT VÁLASZTJUK?Az 1867. évi világkiállításra szinte minden koronás fő III. Napóleon császár fővárosába látogat, ahol nyüzsögnek a diplomaták, a külföldi újságírók, a hírszerzők és a kalandorok is. Ferenc József nagykövete, Richard von Metternich és felesége, Pauline a párizsi társasági élet közismert alakjai. A nagykövetné

A Nápolyi regények szerzőjétőlDelia édesanyja temetésére érkezik Nápolyba, a fullasztó légkörű városba, ahonnan egész életében menekült. Miközben igyekszik rekonstruálni Amalia különös halálát, próbál rájönni arra is, milyen őrületes szenvedélyek és elfojtások tették őt magát azzá a rideg, saját testével állandóan hadakozó, szeretetre képtelen nővé, akivé az évek során vált.A Nápoly omladozó színfalai előtt játszódó Tékozló szeretet val

A 4. b osztály néhány tagja kincskeresési lázban ég. Persze csak titokban, hiszen ha nem vigyáznak, még elszólják magukat, és akkor valaki előttük találja meg a kincset, helyettük lesz gazdag. Tomi, Feró, Dina, Gabi, Olgi és persze Mara biztosak benne, hogy a kisvárosban közismert „Bolond Béla” egyáltalán bolond, és amikor arról énekel, hogy „alattunk a kincs”, akkor igazat mond. A csapat egyik fele tehát nekiindul, hogy a város alatt húzódó pincerendszerben

Történet a bibliai időkből „Jezabel vagyok. Hercegnőnek születtem, király felesége lettem, királyok anyja voltam. Az elsők között vagyok az első, apámnak szeme fénye, Ahábnak szerelmese, a fiaimnak támasza. És halálomig Izraelnek a királynője… Most meghalok. Kitárom a karom, és lépek egyet előre. Olyan rövid volt az út. A szemem rémült ló szemekbe nézett, paták emelkedtek a fejem fölé, aztán kihunyt a fény.” Igazságos volt-e Jezabelnek – Aháb izrae

Vonalas irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött boldog pillanatokat: „Mindennap írnom kellene ebbe a füzetbe, rögzítenem a mosolyodat, a szádat, szavaid, az ölelésedet.” Egy saját maguk által saját maguknak alkotott, külön és különös világot zár be

Karinthy Frigyes egész életművén végigvonul a paródia, a pastiche, vagy ahogyan ő nevezte: karikatúra. Olykor önálló műfajként, olykor komikus eszközként, humoreszkben, kisregényben, drámai keretek közt, kabaréjelenetben. A Paródiák II-III. kötet tartalmazza az Így írtok ti 1920-as második kiadásának ama írásait, amelyekkel a szerző kiegészítette az első, az 1912-es kiadás anyagát. 1934-ben jelentette meg a Még mindig így írtok ti c. gyűjteményt, amelyben