Irodalom vásárlás

„Tegyél magadnak egy szívességet, vedd meg, és fald fel! Megújulsz, és sokkal menőbb leszel, mire leteszed a könyvet!” – Megan Mullally, New York Times bestsellerszerző A megtörtént bűnesetek iránti érdeklődésüktől egységes, szenvedélyük által összekovácsolt szerzők és barátnők, Karen Kilgariff és Georgia Hardstark, a My Favorite Murder nevű népszerű és kultikus podcast alkotói ezzel a könyvvel kívánják felvértezni és harcba küldeni a Murderin

Decki Sarolta irodalomtörténész már olvasta a könyvet, és a következőképp vélekedik róla. Három az egyben: három testvér versei egy kötetben. Csak a tartalomjegyzékből derül ki, melyiket ki írta, de mire odalapozunk, ez már nem is fontos. A szerzőség kérdését háttérbe szorítja a versek között létrejövő játék, párbeszéd, az, ahogyan hasonlítanak és különböznek a bennük megszólaló hangok, sajátos vibrálást hozva létre. Mintha egy asztal mellett ül

Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője. Ő alapította a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoportot, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. A világítótorony című regényében egy népes angol polgárcsalád valamelyik skóciai szigeten tölti a nyarakat. Mr. Rams

George Babbit tipikus kisvárosi figura Amerika egyik eldugott sarkában, Zenith-ben. A negyvenhat éves ingatlankereskedő életéből látszólag semmi sem hiányzik, a rohamtempóban modernizálódó társadalom összes vívmánya elérhető számára, egyvalamit kivéve: a boldogságot. Babbitt a teljesítménykényszer és az elégedetlenség kettős prése alatt nyög. Szorult helyzetéből először a fantázia világába menekül, majd a társadalmi konvenciók lerombolása felé tör, h

A kötet a szerző utóbbi években született értekező prózai írásait (irodalmi tárgyú esszéit, kritikáit, alkalmi szövegeit) gyűjti egybe. A könyv kísérleteket és ajánlatokat ad közre: első részében klasszikus és jelenkori költők, írók, gondolkodók életművéhez közelítő esszék szerepelnek; ezt követően bírálatok sorakoznak kortárs verseskönyvekről, magyar és világirodalmi prózakötetekről, a szórakoztató irodalom néhány fontos darabjáról,

Az irodalom jelen korszakát képviselő s teljesebbé tevő mű nagy műgonddal, szellemi éberséggel megkomponált írások összessége. Mélyreható gondolatok, meghatározó erkölcsi következtetések, érzelmesség a jellemzői. Mindez, az élet történeti valóságában, sokunk, sokatmondó önarcképe lehet. Gyermekirodalmunk nemes hagyományát is felelevenítők a költemények. S a szerelem életérzete dalnoki húrokon jut kifejeződésre ebben a kötetben.

Marcsák Gergely is azzal az ígérettel vette kezébe a költészet vándorbotját, akárcsak szülőföldbeli nemzedéktársai. Hamarosan világra hozta azonban Különjárat című versét, s ez a fordulat egyszeriben kiemelte őt a mezőnyből, szárnyakat adva további fejlődéséhez. Szárnyait az eredeti és tiszta költői gondolat ereje emeli, s válogatott szavai a szárnycsapások örvényében újabb versekké szerveződnek. A szívünkhöz már eltalált Örök fogság, a Fekete-Ti

Marija Fjodorovna, az utolsó orosz cárné élete méltán ihletett regényt. Húszévesen érkezett Oroszországba, Dagmar dán hercegnőként. Miután elsajátította új hazájának szokásait, nem csak a háromszáz éves múltra visszatekintő Romanov-dinasztia sorsára gyakorolt nagy hatást, hanem Oroszország 20. századi történelmére is.  Miközben gyermekei útját egyengette és politikailag előnyös házasságokat szervezett, III. Sándor cár feleségként az orosz arisztokrá

Beöthy Zsigmond a nevezetes, számos fontos személyiséget adó, komáromi Beöthy-család tagja és az irodalomtörténész Beöthy Zsolt édesapja volt. A kötetben közzétett irodalmi munkássága természetesen az általunk meghatározott kronológiai határpontoknál sokkal tovább tart, és sokkal több műfajra terjed ki (a kortársak számára ő például ismert költő is volt). Természetes módon képez külön egységet pályáján az 1849-ig terjedő periódus: ez nem csupán ö

A kötet harminchárom enigmatikus, groteszk, filozofikus rövidprózájaugyan nem egy előre megtervezett sorozat részei, az egyes darabok azonban valamiféle gondolatritmust követve mégis izgalmas puzzleelemeiként kapcsolódnak egymáshoz, miközben hidegrázós nevetésre késztetik az olvasót. A történetek a földből erednek és az égbe térnek, néha fordítva: az égből jutnak le a földre, és gyökeret eresztenek, kivirágoznak. Csodák sarjadnak fáradhatatlan rügyekként új

„Hogy boldogok-e errefelé az emberek? Halovány fogalmam sincsen. Igazából azt sem tudom, mi az a boldogság. Persze fordulhatok filozófusokhoz, hogy megértsem, csakhogy a bölcselőhad elég kuszafejű népség. Összevissza magyaráznak, gyakran teljesen felfoghatatlan dolgokat mondanak, és amennyire szigorúak kollégáikhoz, éppen annyira elnézőek önmagukkal szemben. Az egyik hírhedt gondolkodó például azt írja: boldogság nincsen. Majd pontosan kifejti, hogyan kell boldogna

A Betűrendek architektúrája című kötet két indiai költő, a kortárs Ashwani Kumar és az egy évszázaddal korábban élt, Nobel-díjas Rabindranath Tagore verseiből mutat be egy párbeszédszerűen elrendezett válogatást Lanczkor Gábor tolmácsolásában. A fordítások angolból készültek - Kumar a huszonegyedik századi angol nyelvű indiai költészet egyik jeles alakja, Tagore pedig maga fordította angolra Áldozati énekeit. A versek világa, Kumar nagyszabásúan áradó l

„Ez a könyv elsősorban tudományos munka, de talán nemcsak az irodalmároknak szól, hanem azoknak is, akik tudni szeretnék, milyennek látnak minket, magyarokat a szlovákok. És hogy milyennek látják a magyarok a szlovákokat. Nem mindig kellemes ez a kép. De kapcsolat nélkül nincs egyéniség, érintkezés nélkül nincs ugyan sebesülés se, de simogatás és fejlődés sincs. A tükörtől pedig csak a gonosz mostoha várta el, hogy mindig a legszebbnek mondja a világon, de az a

Az irodalmi siker sokféle lehet. Ismerünk például bombasikert és kasszasikert, közönségsikert és szakmai sikert, tiszavirág-életű sikert és örök sikert, hazai sikert és világsikert - na és ezek számtalan kombinációját... Molnár Ferenc színdarabjaival meghódította Európát és Amerikát, Babitsék ("a szakma") mégis átnéztek rajta. Rejtő Jenő olvasók és írók újabb és újabb generációinak rajongását vallhatja magáénak, a kánon és a külföld mégse ké

"A kötet versei hol az anya, hol az ikergyerekek hangján, hol a három szereplő összeolvadó, szükségszerűen közös énhatárain belülről szólnak. Az egyik versben elhangzó felszólítás: Gyere, keveredjünk össze!, pontosan érzékelteti, mi történik, ha egy anya néhány évet szoros közelségben együtt tölt ikreivel. A kötet lírai szabadversei és mondókaszerű ritmikus szövegei olvastán az ember a szabadság újra megtalált ízét érzi..." " - írja a kötet szerkes

Mellár Dávid (1992) a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének doktorandusza, a Vagy valami egészen más az első kötete. A fülön található két kép és a hozzájuk tartozó rövid bemutatkozás azonban két szerzőről tanúskodnak. Mellár Dávid női alteregója Kozmár Klára. Bár a két alkotó versei a szövegtérben különválasztva szerepelnek, a különálló ciklusok közé egy ÉS megnevezésű rész ékelődik, amely kijelöli a két "személyiség" közti határt, d

A Messzi-erdő lakói békében élnek, mert az állatoknak szigorúan tilos megölniük - és megenniük! - egymást. Főborz nyomozó ügyel a rendre. Könyörtelenül lecsap az elkövetőre, aki eltulajdonít egy fenyőtobozt, kitép egy farktollat vagy a tisztásra piszkít. Ifjú segédje, Borzmacska azonban nem erről álmodott, amikor belépett a testületbe Az efféle ügyekben nincs fantázia. Ő többre vágyik, izgalmakra, bestiális bűncselekményekre. Drámára, vérre! Hamarosan t

Brodie jó kutya volt. És a jó kutyák a mennybe mennek. Csakhogy Brodie nem léphet tovább. Még nem. Bármilyen csodálatos bepillantást nyer is a túlvilági életbe, nem feledheti a fiút, akit hátrahagyott. Akit szeretett, és aki viszontszerette őt. A fiút, akit még mindig veszély fenyeget. Így hát Brodie megszegi a mennyország szabályait. Visszatér a földre, szellemként. Két másik elveszett lélek – Tuck, az imádnivaló, szeleburdi pitbull és Patsy, a kissé mogorva,

Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland – mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címet elnyert Híd és a lezárást adó Pest a magyar irodalom korszakos alkotásai – egymással összefüggésben, de külön-külön is élvezetes olvasmányok. A vidékről fővárosba származott Tengődi Zol

"Ami először megérint Döbrentei Kornél költészetében, az verseinek párját ritkító dinamizmusa, hatalmas intenzítású, extenzív képeinek sodrása... Az élet kisszerűségével szemben nagy összeütközések, roppant küzdelmek színtere a vers: teremtett valóság, ahol a harc hősének és szenvedőjének egzisztenciális drámája méltóságot és értelmet kap. Az erős szubjektivitás és vallomásosság, a közösségi számonkérés és az önlefokozásig érő vizsgálat