Szabó Magda Egyéb könyvek

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. "Két tündér gyermeke voltam" - mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomá

„A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép” – állítja művéről az írőnó. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és fiával, Bálinttal, és a kiváló tanár feleségével meg két lányával, Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos szálak fűzik össze őket.Mint jelkép,

Zsófika közömbös kislány. Zsófika nem sírt Apa temetésén, Zsófika nem sajnálta otthagyni a régi lakást. Zsófikának minden mindegy. Zsófika valahogy nem stimmel.Bárcsak Apa megmondta volna, mit csináljon az ember, ha stimmelni akar! Ő tudta, hogy Zsófikának jelleme van. Élete utolsó percében is rágondolt. Miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: "Mondják meg Zsófikának…" Apa üzenni akart neki valamit. De Mit?És Szabó Magda regény

Olyan költeményeket csak a legnagyobbak írnak, mint a Szilfán halat, a Nálunk hatalmasabb takácsok, a Kivégzés vagy a Hajnal, háború után. Valamiben közösek: mindegyik vers hátterében világosan kivehető egy történet. Történeteinek titka is van: például a Sírfelirat egyaránt olvasható kisgyermek, fiatal társ és macska epitáfiumaként is (valójában csak az egyik), és minden olvasatban megrendítő. A versekkel induló Szabó Magda – Nemes Nagy Ágnes szellemi szom

"Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így

A freskó a tarbai református pap vén mindenese, Anzsu házában rejtőzik egy lenvászon lepedő alatt a falon. A családját festette meg annak idején rajta Annuska, az esperes lánya. Alakjai a szemünk láttára elevenednek meg. A papné temetésére gyűlnek össze a család tagjai, hazatér Annuska is, aki megszökött a szülői házból, hogy festő lehessen. Megkeseredett apja egyik kezében a Bibliával, a másikban nadrágszíjjal nevelte gyerekeit. A tékozló lány visszatérése

Egy gazdag nyugat-európai ország diplomatáját hazarendelik állomáshelyéről, egy kicsi és ezerszer megalázott-kifosztott kelet-európai országból. Otthon fegyelmi bizottság elé kell állnia botrányos viselkedése miatt: a szeretett nő védelmére kelve megvert egy újságírót. Vajon mi késztette erre az érthetetlen indulatkitörésre Rolandot, egy nemzedékeken át feddhetetlenül szolgáló diplomatacsalád legifjabb tagját? Akit arra idomítottak, hogy csak szemlélője

Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot… Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban?

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. „Két tündér gyermeke voltam” – mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, lát

"A régi füveskönyvek arról mesélnek, hogyan használhatjuk fel a növényeket és a gyógyfüveket az életünkben, hogy elkerüljük a bajt, és hogy meggyógyuljunk, ha betegnek érezzük magunkat. Szabó Magda e kötetben összegyűjtött gondolatai is olyanok, mint egy kert gondosan ápolt gyógynövényei: rávilágítanak azokra a kérdésekre, amelyekkel mindannyian szembesülünk, és tükröt tartanak nekünk, amelyben megláthatjuk a saját kérdéseinket, kétségeinket – és t

Egy gazdag nyugat-európai ország diplomatáját hazarendelik állomáshelyéről, egy kicsi és ezerszer megalázott-kifosztott kelet-európai országból. Otthon fegyelmi bizottság elé kell állnia botrányos viselkedése miatt: a szeretett nő védelmére kelve megvert egy újságírót. Vajon mi késztette erre az érthetetlen indulatkitörésre Rolandot, egy nemzedékeken át feddhetetlenül szolgáló diplomatacsalád legifjabb tagját? Akit arra idomítottak, hogy csak szemlélője l

Hogy milyen szín a Szíget-kék? Nem sötét és nem is világos, olyan, mint a tenger, de olyan is, mint az ég, mégse hasonlít egyikhez sem, mert benne van a világ minden kéksége. Ez a soha nem látott kékség sugárzik majd a kísérleti lombikból, ha a tudósoknak végre sikerül előállítani a csodaszert, amitől a nagybeteg Mami rneggyógyul. Ezt várja szívszorongva Valentin, a kilencéves kisfiú, aki olyan kimondhatatíanul árva, arnióta Mami kórházban van, s ezt várja a

A Liber Mortist férje, szerelme, írótársa halála után három hónappal, 1982. május 25-én kezdte írni Szabó Magda, és 1990. február 27-én tette ki a pontot az utolsó mondat végére. Az írás a gyászmunka része, az életben maradás eszköze volt számára, csak így dolgozhatta fel a feldolgozhatatlant.A regény gyötrelmes, megrendítő belső monológ és képzeletbeli párbeszéd Szobotka Tiborral, hiszen Szabó Magda hitt az e világ és a túlvilág közti átjárásban. H