Nemzeti Örökség Kiadó Egyéb könyvek

A szerző könyvében a magyar történelem regényének megírására vállalkozott. A könyvet mozgalmas, izgalmas cselekménybonyolítás és alapos történelmi ismeretek jellemzik. A két kötet feldolgozza a regéket, a mondai elemeket, de az őstörténeti kutatások és adatok eredményei jelentősen emelik a könyv hitelességét. Megismerhetjük a magyar nép kialakulásának, keletkezésének kezdeteit valamint a hun törzsek és Attila birodalmának történetét.

A falusi élet rendjében a legtöbb fáradság, munka, idő a táplálék megszerzésének szolgálatában áll. Sőt a parasztság életén túlmenően, mintha az egész emberei művelődés, fejlődés azt jelentené, hogy az ember fokozatosan mind kevesebb erőt, illetve munkát fejt ki a táplálék megszerzésére és mind többet fordít egyéb célokra. Jóllehet, a népi táplálkozás tudományág fogalmának meghatározása egyszerűnek látszik, éppoly nehéz a szomszédos tudomány

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

Igaz, hogy ez a könyv még 1876-ban jelent meg, de a mai kutató – legyen az a hadtörténet, a viselettörténet vagy bármilyen érdeklődő, kutató, aki a Magyar Királyi Honvédség történetét kémleli, sok érdekességet talál ebben a szabályzatkönyvben. Megtalálják benne a különböző viseletek leírását, legyen az tiszti vagy legénységi egyenruha, díszítés, rangjelzés, fegyverek és egyéb felszerelési eszközök bemutatása

A magyar nemzet ősvallása A magyar ősvallás Turánban. A magyar ősvallás Szíriában zend befolyás alatt. A magyar ősvallás Szíriában főníciai befolyás alatt. A magyar nemzet ősvallása a mai hazánkban.

Hegyesi József cukrász, ki az Osztrák-Magyar Monarchiában Rudolf trónörökös, Albrecht, József és Frigyes főhercegek szolgálatában tevékenykedett. Jelen munkája, az """"Előétkek"""" című szakácskönyvében több mint kettőszáz receptet közöl, azok alapanyagait és elkészítésük módját: a levesektől a ragukig, a libamájtól a vaddisznócombig, de még számtalan finomság is bemutatásra kerül a kötetben. Könyvünk az 1904-es kiadás reprint változata.

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Az erdők, mezők bővelkednek olyan gyümölcsökben, amelyeket előszeretettel használhatunk a terített asztalok étkei között, befőttként lekvárként, ivóléként, szörpként, stb. Ezek felhasználásához, tartósításához, elkészítéséhez nagy segítséget találunk

A gombák E könyvecske célja, hogy rámutasson azokra a kapcsolatokra, amelyek az embert a gombákhoz fűzik. Az embert elsősorban az ehető és a mérges gombák érdeklik, de nem lehet közömbös azok iránt sem, amelyek kárt okoznak a vetésekben, a kertekben, a

Gyógyszer és méregtan Minden olyan anyagot, amelyet a betegség megelozésére, orvoslására vagy a szervezetbe jutott méreg ártalmatlanná tételére felhasználhatunk, gyógyszernek mondunk. Azt a tudományt pedig, amely a gyógyszerek származásával, fizikai, v

Vadon termő gyümölcsök Az erdők, mezők bővelkednek olyan gyümölcsökben, amelyeket előszeretettel használhatunk a terített asztalok étkei között, befőttként lekvárként, ivóléként, szörpként, stb. Ezek felhasználásához, tartósításához, elkészítéséhez nag

Herpay Gábor (Szabadszállás, 1885. október 5. - Debrecen, 1946. augusztus 15.) levéltáros. 1910-ben a debreceni református teológián lelkészi képesítést, majd 1917-ben a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1912-től városi levéltáros, 1916-tól Hajdú vármegye főlevéltárosa volt. 1944 októberétől Debrecen és Hajdú vármegye főispánja, a demokratikus kormányzat megalakulása után alispánja volt, egészen lemondásáig. Gondos adatgyűjtésen ala

Szappanok és mosószerek Ez a munka - mint a mosószeripar kézikönyve - az első olyan magyar nyelvű mű, amely a felületaktív anyagok tulajdonságait, a mosóhatást és a szappangyártás elméleti ismereteit részletesen tárgyalja. Könyvünk, a szappangyártás kl

Magyar díszítési motívumok a Székely földön Természetadta kincseinkben, eredetiségekben és különlegességekben oly gazdag székely földünknek jellemző s valódi nemzeti kincset képező vonása az, hogy lakói a régi nemzeti sajátságokat nyelvben, szokásokban

A finnugor népek pogány istentisztelete Julius Krohn (1835-1888) finnugorista néprajztudós műve eredeti nyelven először 1894-ben jelent meg, Suomen suvun pakanallinen jumalanpalvelus címen. A könyv magyar nyelvű változata 1908-ban jelent meg a Magyar T

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20. - Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató. Huszka József két tanulmánya olvasható a kötetben, melyek még az 1920-as évek végén jelentek meg és ma már szinte elérhetetlenné váltak. Az első írás """"A székely faház"""" elhelyezését, szerkezeti felépítését, felosztását és ornamentikai elemeit mutatja be. A második írás """"Ornamentikai adatok a magyarok őstörténetéhez"""" címen jelent meg és n

A Skytha kérdés megoldása Mióta „A magyar nemzet ősvallása” című könyvem megjelent, négy olyan forrás jutott tudomásomra, melyek eredetisége, közvetlensége és értéke a magyar őstörténetre vonatkozó minden eddig ismert forrás értékét messze felülmúlják

Gombaisme A magvas, virágos, magtermő növényekkel szemben állnak a spórás, nem virágos, spóratermő növények, vagyis a gombák. A gombák fontos kiegészítői a táplálkozásnak. Számtalan ételt készíthetünk a gombafélékből, de sok esetben komoly veszély forr

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. - Budapest, 1945. április 9.) néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Legtöbb tudományos dolgozata az Ethnographia című néprajzi szakfolyóiratban jelent meg. 1919-től 1931-ig Ő szerkesztette az Ethnographia szakfolyóiratot. A kötetben megjelent tanulmányai ma is megfelelnek a téma iránt érdeklődők elvárásának.