Nemzeti Örökség Kiadó Egyéb könyvek

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

A régi magyar lovas temetkezés keleti változatai Munkácsi Bernát (születési nevén Munk Bernát) (Nagyvárad, 1860. március 12. – Budapest, 1937. szeptember 21.) magyar nyelvész, turkológus, orientalista, néprajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes

A Skytha kérdés megoldása Mióta „A magyar nemzet ősvallása” című könyvem megjelent, négy olyan forrás jutott tudomásomra, melyek eredetisége, közvetlensége és értéke a magyar őstörténetre vonatkozó minden eddig ismert forrás értékét messze felülmúlják

A hazai vármegyék és városok czímerei A hazai városok és vármegyék az Árpád-ház kihalása után a XIII. században pecsét s a XIV. században már címer használati joggal részben a királyi adomány, részben önkényes felvétel alapján bírtak. A vármegyék ellen

ADALÉKOK a lovaglás tanításához Azt mondják, hogy magyar lóra termett nemzet, hiszen a történelmünk is erről tanúskodik. De a lovaglás és annak tanítása nem csak gróf Széchenyi Dénes idejében volt szokásban, azaz, amikor ez a könyvecske 1871-ben megjel

Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén genealogiai irodalmunk egyik kiváló kutatója baczka-madarasi Kis Bálint egy merész állítás bebizonyításával lepte meg a hazai genealogia olvasóit. Ezen állítás

A magyar nyelv „Hazám, nemzetem, ennek nyelve volt most is az, és lészen mindenkori foglalatosságom fő tárgya. Minő és minőnek kellene hazánknak, nemzetünknek s nyelvünknek lenni, oly tárgy, melyet csak a szebblelkűek szoktak érteni, azon iparkodni ped

Betyárlegendák Tömörkény István (született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. - Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora

Szerző: Dr. Sebestyén Gyula Kiadó: Nemzeti Örökség Kiadó Oldalak száma: 342 Megjelenés: 2022. június Kötés: Kartonált Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. - Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti

Kozmosz a magyar mesében Vámos Ferenc a néprajz és a mese világának és kutatásának élharcosa volt. Művében új szempontokat mutat be az összehasonlító kutatás területén. Szempontjai mélyen rávilágítanak a mese titokzatos világára és a szellemi néprajz n

Nimrud király népe Dicsőséges felemelkedés az osztályrésze azoknak a nemzeteknek, melyek az ősök tengernyi véráldozatával megszentelt tanulságok szerint élnek. Átkozottak azok az unokák, akik az ősapák áldozatos életével nyújtott tanulságokat nem igyek

Az ősmagyar írás néhány hazai s oroszországi emléke Debreczenyi Miklós olyan felfedezést tett a magyar írás tekintetében, amit saját kora tudósai sem tudtak igazán kezelni. Azaz lefordított olyan töredékeket, amiket odáig senki sem tudott. Ezzel a magy

Krónika az magyaroknak viselt dolgairól Heltai Gáspár a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) szász család gyermekeként született. 1543-ban Wittenbergben tanult, és a következő évtől kezdve evangélikus lelkészként tevékenykedett Kolozsvárott és a váro

A növények természetrajza A növények élő lények épp úgy, mint az állatok, azonban ezektől abban különböznek, hogy nem éreznek és az önkéntes mozgással nincsenek ellátva. Cserey Adolf a növény és állatvilág nagy ismerője, kutatója volt. Könyveiben nag

A gombák E könyvecske célja, hogy rámutasson azokra a kapcsolatokra, amelyek az embert a gombákhoz fűzik. Az embert elsősorban az ehető és a mérges gombák érdeklik, de nem lehet közömbös azok iránt sem, amelyek kárt okoznak a vetésekben, a kertekben, a

Magyar nemzetségek Árpád-kori személyneveink Nagy Géza sokoldalú tudása megmutatkozik a kötetben található két tanulmányában is: - A magyar nemzetségek című tanulmányában bemutatja a 108 nemzetséget és a 72 vár ispánságot és az azok között fennálló kap

A parthus, Hun-Magyar scythákról Beleházi idősb Bartal György 1862-es tanulmányában a párthus nép, a Hun-magyar és szkíta rokonságot és annak történeti bizonyítékait mutatja be.

Székely lovak A Székelyföldön kitenyésztett lovakat mutatja be a szerző munkájában. A lótenyésztés történetével és a fajták sokrétűségével találkozik az olvasó. A székelyek milyen lovakat használtak a történelmük során. Érdekes ismertetés a lófajták és

Magyar hímzések kiállításának leíró lajstroma A művészi színvonalon álló hímzések legjava a nyugati műveltség területén már a középkorban is rendes, többnyire céhek kötelékébe tartozó s azoknak szabályai szerint kitanult kézművesek munkája. Ezek Magyar

Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége Immár ezer éve is elmúlt, hogy abban a tudatban vagyunk, hogy ismerjük a magyarság eredetét és történetét és mindezt az őstörténeti kutatásokkal igazoljuk. Megkeresve a rokon népeket, megismerve azok