Napkút Kiadó Egyéb könyvek

Ez az életrajz a gyökerektől napjainkig követi Búzás Huba élettörténetét. Végigjárja a szülők 20. század eleji megpróbáltatásait, a gyerekkor háborús éveit, az ötvenes évekbeli kamaszkort. Megismerhetjük az ifjúkori szerelmeket, 1956 egyetemistaként átélt történéseit, a szocialista társadalomban a bíró, majd közigazgatási vezető nehézségeit és sikereit, az első házasság drámáját, a családi élet napos és árnyoldalát, a magánélet külön útjait

Ezt az összeállítást a férjem iránt érzett tisztelet kifejezésére és a Reitter família esetleg még élő vagy később születendő leszármazottainak tájékoztatására szántam. Lehet, hogy a férjem minden gondolatával nem értek egyet, de ezeket is szeretném közölni, hiszen ez is őrá emlékeztet. Eredetileg a fájdalom feldolgozása, a túlélés, az élni akarás vezetett oda, hogy elkezdtem leírni az érzéseimet, a gondolataimat. Nagyon nehéz azzal a veszteséggel egy

„...Bertalan Tivadar könyve maga a megvalósult, együttélő, sziámi ikerként összenőtt implicit-explicit rend. Azt is mondhatnám, hogy Bertalan Isten pedikűröse, levágja a nagy öreg körmeit, s a levágott köröm elkezd ragyogni, és már nem köröm, már Isten implicit rendjétől fénylő öröm…” Hernádi Gyula író

Emigrációm története Adamek Katalin tavaly megjelent első könyve, a Borzongások a külkereskedelmi vállalatok képviseletében, illetve magánútjai során tett külföldi utazásai beszámolóját kínálta. Második kötete, az Emigrációm története az 1985-2007 közö

A lengyel pápa iránti csodálatból született ez a könyv, ám tiltakozásként is a krémesért rajongó, jóságos öregember ábrázolása ellen, amely alakjának, végtelenül gazdag hagyatékának és óriási tekintélyének lekicsinylését jelenti. A Szentatya ezeken a lapokon magával ragadó személyiségként jelenik meg: mint következetes, nagy tudású, bölcs, felelősségteljes és bátor pásztor. A könyv különleges érdeme, hogy a szerzőnő, Jolanta Sosnowska II. János

Amikor biztosan tudom, hogy át kell kelnem valamelyik határon, rendszerint összeszorul a gyomrom. Az utazással és a határátlépéssel kapcsolatos kétely, viszolygás, szorongás bele van kódolva a biztonságosnak és ismerősnek hitt otthon elhagyásába, a szabad mozgás eszményének és a szögesdrót-kerítésekkel körülölelt határvidék – ahol magam is élek – egymással ki nem békíthető, sőt egymást kizáró realitásába. A határhoz vezető úton már töprengek: va

A buffó basszus mint hangfaj és mint operai szerepkör a műfaj kissé mostohán kezelt, s nem is nagyon vizsgált területe. Mivel magánénekesi pályám zömét a vígoperai szerepek töltötték – töltik – ki, úgy éreztem, hogy egy kicsit mélyebbről, belülről lát

A 20. század első felének hazai szobrászatában jelentős szerepet játszott Lux Elek (1883–1941), akinek a nevét 1945 után ritkán említették. „A hagyományos szépség szobrásza volt – írta róla Ybl Ervin 1941-ben. Sokrétű és termékeny életműve megérdemli

Bevallás reményeinket is elégettük a télen lelkünkben felengedtek fagyos hőzöngéseink egy viszki múlik az emlékek ölelése ennyi a minden elmesélhetem mennyi a semmi végtelenítve tudod ne erőltessük baklövéseinket miért vennék tudomást oly időkről melyeket nem érünk nyomon bár kedvenc napom a holnapom reményt már nem tudok fakasztani hát kezemet mosom érintésem ne maradjon homályfolt csillagodon –

Doktor Keserű széttépi a Ricsét és a Mobilt A könyv a Kádár-korba röpíti vissza az olvasót: a skizoid autodafé csáberejét a fantáziadús valóság és a röghöz kötött fikció adja. A Doktor Keserű... hősei így vagy úgy, inkább akaratlanul, mint akarva, ütkö

A lisztkereskedő, a cipész, a szabó és a konzul A Budai históriák tizenharmadik kötete egy titokzatos csoda megfejtési kísérletével invitálja az olvasót a humorral és drámával teli élettörténetek világába, amelyek színtere az otthon. A lakók életmódján

Sütő Csaba András új kötetében a retrospektivitás irányából folytatja a rá jellemző narrativitást. A tágan értett környezetábrázolás után a megnéztem újra terei ugyan jobban körülhatárolódnak, valamint igen egzakt, évszámokhoz, eseményekhez köthető időreferenciákkal is kiegészülnek, az értelmezés tágasságát azonban éppen ez; a közös tudásba, az ismerősségbe oltott egyéni tapasztalat adja. A közös tapasztalat, az ismerősség részben a régió és

Vihar Judit Örömutazás című háromkötetes munkája mérföldkőnek számít munkásságában. A 3. kötetben a nem japánból fordított költemények kapnak helyet. Belga, bolgár, francia, ghánai, holland, horvát, olasz, orosz, román és új-zélandi költők eredeti nyelvű, angolra és magyarra fordított haikuival találkozhatunk.

Szonettek a babaházból Ha isten lennék: egyszerű, szürke ruhában sétálnék az utcán. Verset mormolnék, míg nem unnám. Pufók kezemben póráz feszülne. Egy Ady-mondaton elmerengve minden virágot megszagolnék, mert a rottweiler is én volnék meg az izgatott

Szerencsés vesztes Ha blikkfangosan akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, a Szerencsés vesztes „egy barátság regénye”. Kakuk Tamás új könyvétől azonban távol állnak az efféle olcsó fordulatok, ezenkívül jóval többről van benne szó, mint a Györe Balázzs

QR-kód a palackban Szerteágazó, zegzugos életútjaink ellenére sorsunk közös, amelyben az élet szövevényeit, ezernyi örök kérdését bogozzuk szüntelen, megannyi eseménnyel átszínezve: szeretet, elmúlás, Mindenható. Egy váratlan üzenet érkezett, amikor

Csevegő múmiák Kezdetben vala az Ige-n, konstatálja az író, akinek hősei elszántan vetik bele magukat az élet-halál küzdelembe. A regény egy XX. századi freskó, amelyen az Istenhez igazodó Mama és a szókimondó Nagymama a színfoltok. A szereplők mind-mi

Mint egy kirakós Amikor a Sors feladatot oszt rád: Ilyen ez a kő. Felemelni, otthagyni egyformán nehéz. Karinthy Vera kötete felemelő és letehetetlen. Bornai Tibor

Rémegyszerű versek – állítja a szerényen önironikus cím. De valóban rém egyszerűek lennének ezek a versek? Az biztos, hogy nincsen bennük semmi fölösleges, semmi tetszelgő, mélyértelműségnek álcázott zűrzavar: mintha határozott léptekkel, se jobbra, se balra nem nézve haladnának egy bizonyos magaslati pont felé, ahonnét valamiféle „gondolati halálugrást"""" hajtanak végre. Minden ezen az ugráson múlik, és ha sikerül – és többnyire sikerül –, minden

Tizennégy év telt el a Rejtőzködő versek könyve első kötetének megjelenése óta. Úgy éreztem, eljött az idő egy második kötet anyagának a közreadására. Elhunyt nagy költőink verseivel nem ritkán találkozhatunk a szépirodalomban. Az azonban nincs eléggé a köztudatban, hogy az utolsó bő fél évszázadban hazánkban sok olyan kiváló tehetségű költő jelentkezett, akiknek a munkássága jelentősen gazdagította a magyar líra kincsestárát. Ez a gyűjtemény nem