MMA Kiadó Nonprofit Kft. Egyéb könyvek

VARGA PÉTER (Salgótarján, 1951) Ferenczy Noémi-díjas ötvösrestaurátor-művész. Érettségi után a Magyar Pénzverőben dolgozott, ezüstműves szakképzettséget szerzett, s főként a régi korok ötvösművei ragadták meg. 1974-től 2011-ig az Iparművészeti Múzeum Ötvösgyűjteményének munkatársa volt. 1975-ben alapfokú restaurátortanfolyamot végzett. 1976-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1979-ben tárgyrestaurátor sza

Szabados György igazi polihisztor, munkásságát lehetetlen kizárólag a jazz-zene, a keleti filozófiák vagy a színház oldaláról közelítve leírni. Talán ezért is van, hogy a szakma részéről ez az első könyv, amely (meg)értő és elfogadó módon, komoly szellemi megközelítéssel szól személyéről és művészetéről. A méltatlanul hosszú hallgatás (tisztelet a ritka kivételeknek) után éppen a merőben különböző szempontú tanulmányok bizonyítják, milyen neh

Az erdélyi második Forrás-nemzedékhez tartozó Sigmond István (1936-2014) ironikus, groteszk, abszurd látásmódú, kafkai nyomokat követő regényei, elbeszélései profán szenvedéstörténetek. Központi gondoltuk a világba vetett ember bűn nélküli bűnössége é

A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek bemutatásra. A kötetekben mindegyik esetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Gál Sándort gazdag és terjedelmes életműve révén egyes kézikönyvek a (cseh)szlovákiai magyar irodalom legolvasottabb alkotói közé sorolják. Szerteágazó munkássá

FORINTOS KÁLMÁN 1940-ben született Szombathelyen. 1954–1958 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban bútorműves szakon tanult, Basilides Sándor osztályában. Az érettségi mellé intarziakészítő szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1958–1963 között a

Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, a kortárs felvidéki magyar irodalom egyik legismertebb alakja, a kortárs magyar széppróza megújítója. A felvidék szlovák, cseh, német, magyar nemzetiségei a 20. század viharos történelmében épp oly könnyen válhattak üldözővé, mint üldözötteké. Grendel novellái és regényei ezeket az abszurd helyzeteket tárják föl a történelem és a benne szereplő magánemberek, családok idősíkján. Írásai erejét purit

Forintos Kálmán FORINTOS KÁLMÁN 1940-ben született Szombathelyen. 1954–1958 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban bútorműves szakon tanult, Basilides Sándor osztályában. Az érettségi mellé intarziakészítő szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1958

A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára 1963-ban jelentkezett egy fiú és egy lány: Dárday István és Szalai Györgyi. Mindketten 1940-ben születtek, de a korabeli magyar társadalom egymástól fényévekre lévő közegéből érkeztek. Mégis szinte

Ratkó József ars poeticáját mindvégig megtartotta „Fordított vallatás ez, Uram. / Ütnek, hogy igazat ne mondjak. / De én nem tudok mást, Uram.” Ez az ars poetica - Jánosi Zoltán irodalomtörténész szerint - nem is lehetett más, hiszen szerzőjük a legszegényebbek közül érkezett. A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának kötete Ratkó József (1936–1989) költővel foglalkozik. Sorozatszerkesztő Ács Margit. A sorozat ös

Papp Endre monográfiájában Görömbei András példátlanul lényeglátó írásainak esszenciáját kapjuk, így a könyv nem pusztán irodalomtörténeti adalékként megkerülhetetlen, hanem egy korszakos egyéniség portréja is egyben. Görömbei András portréja egy olyan nagyformátumú irodalomtudós alakját rajzolja elénk, aki a szépirodalmat egy közösség identitásteremtő önmegértéseként, annak vizsgálatát pedig a legtisztább értelemben vett nemzeti ügyként láttat

Szabados György igazi polihisztor, munkásságát lehetetlen kizárólag a jazz-zene, a keleti filozófiák vagy a színház oldaláról közelítve leírni. Talán ezért is van, hogy a szakma részéről ez az első könyv, amely (meg)értő és elfogadó módon, komoly szel

A Hideg napok és Parázna szobrok szerzője a közelmúlt egyik legjelentősebb történelmi regényírója. A gazdag pálya e két csúcspontja mellett Márkus Béla monográfiája összefoglalja és értelmezi a teljes életművet, áttekinti a keletkezési körülmények mel

KÓTAI JÓZSEF Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész és szakíró. 1940. február 13-án született Sopronban, 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskolán, ahol Borsos Miklós, Litkei József és Kopcsányi Ottó voltak a mesterei. Ezután több mint egy évtiz

Ligeti Ernő A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom számos szellemi értéke a diktatúra évtizedeiben lomtárba került, és 1989 után is ismeretlen maradt. Ez a sors jutott Ligeti Ernő műveinek is, pedig íróként, költőként, újságíróként és szerke

Cs. Szabó László (1905–1984) otthonosan mozog az európai történé?sek útvesztőjében, biztos léptekkel vezeti olvasóját a háborgó kontinens labirintusában, bármennyire otthontalan is a világ a művek felölelte időszakban: 1937 és 1939 között. Doveri átkelés, Magyar néző, Fegyveres Európa – e három mű került egymás mellé életműsorozatunk legújabb válogatá?sában, a keletkezés kronológiája és a történeti szükségszerűség logikája mentén. „Nyugat

Utassy József Kossuth-díjas (1941-2010) költő, műfordító. „Gyerekkorától fogva ismerte, magáévá tette a népköltészet szövegeit és dallamait. A kortársak közül részben ahhoz a látomásos-szimbolikus-mítoszi költészethez kötődött, amelyet a népköltészetb

Grendel Lajos Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, a kortárs felvidéki magyar irodalom egyik legismertebb alakja, a kortárs magyar széppróza megújítója. A felvidék szlovák, cseh, német, magyar nemzetiségei a 20. század viharos történelméb

A láthatón túl A fekete-fehér kamaradrámától a harsányan színes, sokféle helyszínt felsorakoztató látványfilmig ível Máthé Tibor egyedi szerzői filmjeinek stílusa. De ugyanez elmondható teljes életművéről, a legkülönfélébb filmtípusoktól az eltérő lát

Király László „Azt a művészetet szeretem, amelyik ébren tartja és nem elaltatja az embert. A magyar költészet legjava ilyen, nem kifejezetten altató dalokból áll. Tudjuk, hogy az irodalomhoz író kell és olvasó. S amint látni: Író és Olvasó is változik.

Oláh János költő, író az 1960-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajalkotó alakja. Gazdag írói, költői életművét Jánosi Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár monográfiában dolgozta fel.