Bán Mór Egyéb könyvek

A SZŰZ KARDJAFranciaország, 1429A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása üg

Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez az sorozat. Az aktuális főszereplők egy része - a kastély mindenkori urai

Ezernégyszáznegyvennégy tavasza. Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics sz

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céh

Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen.A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül -

Ezernégyszáznegyvennégy novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik.A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Ci

A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, főurak, különösképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerülhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vá

Ma is áll egy mélységes mély kút Hunyad várának udvarán, és van annak a kútnak egy fájdalmas-szép legendája. Eszerint a kutat Hunyadi János török foglyokkal ásatta, azzal az ígérettel, hogy ha készen lesz, szabadon engedi őket. Ám a kút melletti kápolna falába a foglyok egyike török feliratot vésett: „Vizetek van, de szívetek nincs.” Ki írta ezt oda? Milyen történet sejlik fel a múlt ködéből? Erről szól a HOLLÓFIAK sorozat új kötete, mely szívmelenge

Háborúk, szerelmek, cselszövések, életre szóló barátságok - aligha kell más egy lebilincselően izgalmas történethez. Az csak hab a tortán, hogy ezúttal mindez nem a zord északi hitvilágban vagy a távol-keleti mesékben gyökeredzik, hanem a magyar történelem meghatározó személyisége körül bontakozik ki.Királyok, császárok, szultánok, pápák és hadvezérek elevenednek meg Hunyadi János, a törökverő hős történetében, amelyet Bán Mór az elmúlt negyedszáza

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmiregény-sorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolg

A fekete sereg különleges egysége, a Baphomet-osztag késve igyekszik csatlakozni a fősereghez, amely már rég Bécsújhely ostromára készül. Falkenstein városába érkezve azonban az a „megtiszteltetés” éri őket, hogy Beatrix királynét kísérjék előbb Falkenstein grófjának lakomájára, a közeli kastélyba, majd Mátyás király hadi táborába. Nem sejtik azonban, hogy Falkenstein gófja csak nemrégiben hódolt meg kényszerűségből Mátyásnak. A gróf árulásra

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák része

Ezernégyszáznegyvenkettő. A Vaskapunál vívott ütközet és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, egy ideig nem kell tartaniuk a török fenyegetéstől, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe a trónkövete