Szépirodalmi Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Ismertető: Juhász Gyula még Nagyváradon találkozott az életre szóló reménytelen szerelemmel. Anna igazán nem az a nő volt, aki méltó lett volna a költő magasztos szerelmére. Ismeretségük nem is volt tartós, de ő lett mindvégig Juhász Gyula számára a nő, a szerelem jelképe. Az Anna-versekben megjelenő Annának valójában vajmi kevés köze van ahhoz a ledér nagyváradi lányhoz, aki nevet adott a halhatatlan szerelemnek. Költői alakjában összeolvadnak a költő k

Ferenczy Béni illusztrációival.

Rövid igaz történetek, megjegyzések, feljegyzések, kuriózumok gyűjteménye

A regény Raffaello Rómába érkezésétől korai haláláig tart Színhelye az újjászülető nemzetközi nagyváros, az a Róma, amely politikai változásaival s művészi szenvedélyeivel vet fényt vagy árnyékot a szereplők sokrétű jellemvonásaira. Kiemelkedik II. Gyula és X. Leó pápa szürke eminenciása – a kereszténység nagy kufára, Agostino Chigi, hogy a maga módján uralkodjék egész Itália fölött s ugyanakkor játssza érdekes szerepét a művészek világában é

1948-ban - nem sokkal a személyi kultusz kibontakozása előtt Zilahy Lajos, az ünnepelt magyar író hivatalos megbízással Amerikába ment, ott lelkes előadásokat tart az új Magyarországról - de nem jött vissza. Úgy mondta: a hazai legilletékesebbek tanácsára maradt kint. Ellentétben számos más emigránssal, soha semmiféle kritikai vagy éppen rágalmazó szót ki nem ejtett a hazai eseményekről. Ezért kerekedett Amerikában kommunista híre (alaptalanul), viszont eltávoz

Válogatott és új versek.

Passuth László szinte halála percéig dolgozott utolsó befejezett művén, a 17. század egyik érdekes személyiségének életét feldolgozó történeten. Arról, hogy Anselmus, az egykor ismert, legalábbis a spanyol birodalomban ismert palermói alkirály, majd trinitárius szerzetes élt, mindössze egy 1629-ből származó újsághírből tudunk. Nem véletlen, hogy ez a férfiú, aki hatalmat és dicsőséget odahagyva egyszer csak szerzetesnek állt, hogy ez az ember és tettének b

Minden ​bizonnyal meglepi majd azokat, akik Szilvási Lajost mai témájú műveiből ismerik, hogy az író most – váratlan játékos kedvvel és egyszersmind gondos kutatással – az 1860-as évek, a kiegyezés korának valóságába merült le, s azt az illúziót kelti fel, mintha a kor nagy elbeszélőinek, Jókainak, Mikszáthnak kortársaként és hódoló tanítványaként szerzette volna e munkát. A betyárrá lenni kényszerült alig-legény Jegenye Pál kalandos-romantikus t