Szépirodalmi Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Albert Gábor e második kiadásban megjelenő műve a második világháborút követő telepítésekkel és a bukovinai székelyek kálváriájával foglalkozik. Albert Gábor elmélyült tudósi alapossággal és megszenvedett személyességgel megírt munkája a magyar szociográfiai irodalom klasszikusa. Magában foglalja mindazt, ami a korabeli történelemkönyvekből hiányzott, helyére kerülnek a dél-dunántúli népmozgások, a felvidéki, a bukovinai, a moldvai és a délvidéki ma

Válogatott és új versek.

A Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gi

Ebben a regényben az öntörvényű illetve törtvényen kívül élő narkós, csöves tenyészetekbe merészkedett el a neves író, felderítőként. Az önpusztító magatartás eredetét, természetét kíséri figyelemmel egy, a családja ellen lázadó "kádergyerek" ? illetve éppen e helyzet meghatározó volta ellen lázadó tehetséges srác - tragikus fordulatú sorsában. Letár Balázs gondolataiból a napjainkban mind járványosabb életérzés, az elidegenedésnél is bénító

"Egyik alkalommal, inkább a tél farkán, mint a tavasz kezdetén, ebéd utáni feketekávéra mentem itt Kolozsváron. De még jóformán bé sem leptem a kávéházba, hát nagy örömmel jön felém az egyik kedves, kék szemű barátom. - Gratulálok! - mondja, és rázza a kezemet. Ámulva kérdem tőle: - Mihez? - A szabadjegyhez. - Miféle szabadjegyhez? Erre elmondja, hogy Vaida Sándor volt miniszterelnök úr három erdélyi írónak első osztályú vasúti szabadjegyet adatott, egé

A szerző első regénye egy 1956 novemberében fegyveres harcokban részt vett, elítélt diák sorsát követi a javító-munkatábortól a szerelmi bonyodalmakon át, a családba való visszaérkezésig, s a további magához való méltó útkeresésig. Ebben az írásban is fellelhetők a szerző későbbi jellegzetességei: a köznapi élet kényes kérdései iránti érdeklődés, a cselekményesség, az érzelmi telítettség és a magányos hősök szerepeltetése.