Helikon Kiadó Antikvárium - használt könyvek

Kötetünk a tömérdek asztrológiai tárgyú könyv sorában két kiváló szakember klasszikus értékű munkájával ismerteti meg a magyar olvasót. Franz Boll az asztrológia történetének egyik legjelentősebb kutatója volt. Alapvető összefoglaló művét - mely első publikációja, 1917 óta számos kiadást ért meg - a neves kutató, Carl Bezold egészítette ki a babiloni asztrológiáról szóló fejezettel. Ez az érdekfeszítő olvasmány és mintaszerűen nagy tudományos t

A Paletta-sorozat újabb, negyedik kötetének címe: Mennyek Királynője, amely cím Máriát idézi. Az istenszülőt. Jézus édesanyját. A bibliai szent anyát, az égi közvetítőt. Stella Marist, a Tenger Csillagát. A Sátántiprót. És persze Magyarország Nagyasszonyát, akinek első királyunk, Szent István az oltalmába ajánlotta országát. Mária az anyaság, az anyai gondoskodás, aggódás és fájdalom megtestesítője. Vele kapcsolatban beszélnünk kell az élet kezdetér

E kötetben Niederhauser Emil írta meg Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége ellen 1898-ban elkövetett merénylet drámáját és annak hátterét. A gyilkosság abban a Genfben történt, amely a múlt század végén a nemzetközi anarchizmus központja volt, s így az események leírás kapcsán betekintést nyerhetünk a korabeli anarchista mozgalmak működésébe is.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutat

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutat

Az írói sikerek csúcsán (1941) megjelent Mágia című novellaválogatásban önvallomásos, ars poeticus írások válogatják egymást, az élet hétköznapi pillanatait felidéző, élet és halál varázslatos titkait (Örley István) kutató sorokkal. A szerző ezúttal sem marad hűtlen önmagához: olvasóinak felcsillantja a jelentéktelenben az örököt, élővé válik ég és föld kapcsolata, és a magányos ember, ha pillanatokra is, de önmagára talál.

Makkai Sándor a modern történeti regény nagymestere, gróf Bánffy Miklós írótársa, az erdélyi helikonisták egyik legismertebb alkotója. Szépirodalmi műveit javarészt az Erdélyi Szépmíves Céh jelentette meg 1925 és 1943 között. A Táltoskirály IV. Béla ifjúságának és Erdélyben töltött időszakának nagyregénye. Az önmagát fegyelmezni tudó, vasakaratú királyfi száműzetése kezdetétől látta, hogy romantikus hajlamú, dicsőségre szomjas apja, Endre király

"Az elesett magyar vidék féltérdre emelkedik a kocsma padlójáról, visszamászik a bárszékre, és mesélni kezd Gyöngyinek a pultnál. Elmeséli az életét. Elmondja, milyen volt dolgozni odakint, milyen lenni odalent, illetve hangosan gondolkodik, milyen is lehet odafent. Olyan-e, mint amit az államtitkáréknál látott, amikor ki kellett festeni a nappalit. Mert ha olyan a fent, az talán mégsem olyan jó. Az elesett magyar vidék hősei nem vesztették el a derűt, és még szer

Lemmy: Ikon és üstökös a rock egén, talán nincs is nála jellegzetesebb figura a műfajban. Pedig már betöltötte a hatvanadik évét, zenekara pedig ugyanabban az évben, 2005-ben a harmincéves jubileumát ünnepelte. Egy évvel korábban Grammy-díjjal tüntették ki őket, hősünk pedig a Classic Rock (vezető angol rockmagazin) éves szavazásában megkapta az „élő legenda” titulust. Lemmy: Valaki, aki mindig a kompromisszumok nélküli rögös utat választotta. Makacssága

Ez a könyv a természettudományok történetét mutatja be tizenkét nagy tudós, köztük Arisztotelész, Galilei, Newton, Faraday és Einstein életrajzán keresztül, akik a maguk felfedezéseivel megváltoztatták a tudományt és új irányt szabtak a tudományos vizsgálatoknak.a szerzők történelmi és kultúrtörténeti keretbe foglalva tárgyalják az egyes tudósok életét, megvilágítják a korszak legfontosabb ideológiai harcait, vitáit, elemzik a tudományos fejlemények, a

1569. október 12-én a pozsonyi országgyűlésen a törvényes magyar király, I. Miksa parancsára börtönbe vetették a nagy hírű egri hőst, Dobó Istvánt s egy másik felső-magyarországi földbirtokost, a költő Balassi Bálint édesapját, Jánost. A vád szerint e felvidéki főurak összejátszottak az erdélyi fejedelemmel, János Zsigmonddal, hogy Habsburg-ellenes lázadást szítsanak a királyi Magyarországon. A letartóztatottak tagadtak, s a közvélemény nekik hitt. Nagy

A geológia látszólag az egyik legrégebbi természettudomány, hiszen már a rómaiak is bányásztak érceket, az I. e. 6. században élt görög püthagorasz jól ismerte a szárazföldön található tengeri kövületeket a kínaiak pedig i. e. 1. században alkalmazták az iránytű egyk formáját. A geológusok azonban azt tartják, hogy szakterületük csupán a 18. század végén illetve a 19. század elején vált valódi tudománnyá. Ez volt az az időszak, amikor valóban elkép

(Garrenek műve IV.) „Az európai lélek legméltóbb felelete és visszahatása az elmúlt két évtizedre, s egyúttal Márai életművének legkiemelkedőbb alkotása” – írták 1947-ben, Márai kiadás előtt álló, Sértődöttek című regénytrilógiájáról. Maga az író is fontosnak tartja regényét, ezért jegyzi meg 1946-os naplójában: „Ez a kötet mindent elmond, amit akkor mondani akartam. Nem tehetek hozzá semmit igaz, ha ez a könyv egyszer véget ér számomra, na

Óva­tos­ság, ol­va­só! Ku­tya­tör­té­net következik… Ta­lán kö­te­les­ség­mu­lasz­tás ku­tyá­ról írni… Annyi sür­gős, ha­laszt­ha­tat­lan mon­da­ni­va­ló len­ne az em­ber­rel kapcsolatban… A vi­lág­ban ko­mor pró­fé­ták jár­nak, akik más­fé­le kö­te­les­ség­re in­tik mos­ta­ná­ban az írót, mint ku­tya­re­gény­re. Er­re gon­dol, de rög­tön szé­gyen­ke­zik is, mert a pró­fé­ták sza­vát kü­lön­be