Európa Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

Ismertető: ld. képek.

"Én elsősorban a szememmel élem az életet" - írja bevezetőjében a regény ifjú franciatanár hőse. Kényszeresen és tehetetlenül bámulja vélt vagy valós rémképeit: a Szent Péter-bazilika fölé képzelt atomfelhő gombáját, vetélytársaként rettegett sikeres apját, saját rejtélyesen viselkedő feleségét, aztán egy néger lányt, aki mintha egy erotikus Mallarmé-versből lépett volna elő, s végül lesi és egyben közszemlére teszi önmagát is, igen, a kukkolót -

A korán elhallgatott, titokzatos Salinger csekély terjedelmű, de a hatvanas évek irodalmára és közönségére oly nagy hatást tevő életműve ma is eleven: ezt bizonyítják az új kiadások is, melyek sorában közvetlen előzménye, a Franny és Zooey után most a mindmáig utolsó két nagy elbeszélés, a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás jelenik meg. Az első részben a hét Glass gyerek közül a második, Buddy, a sokféle művészi tehetséget felmutató csal

Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor - egy esztendővel halála előtt - megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus írói lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya öv

A regény az 1968-as nanterre-i diákfelkelés előzményeinek leírása. A mű egyetlen nap története (1968 március 22). Helyszín: a francia főváros melletti Nanterre, a Sorbone kihelyezett bölcsészkara. Az elégedetlen diákok elfoglalják az egyetem épületeit, az igazgatóság termeiben gyűléseket tartanak, elnököt választanak, önálló döntéseket hoznak, megvalósítják az önkormányzatot. Vezetőjük egy német származású egyetemista, Chon Bendit. Az író, bár reg

Az unalom, amelyről e regényben szó van, nem a mukálkodó ember életében nagy ritkán előforduló és pihentető üresjárat, nem a kisgyerekek unatkozása, hanem gyötrelmes, kínzó lelkiállapot, életforma, úgy is mondhatnók: elidegenülés, Dino, a regény hőse, nem tájképek vagy absztrakt kompozíciók festése közben unatkozik olykor-olykor: egyáltalán nem fest, és mint idegen tárgyat nézi a fehér vásznat, az ecsetet. Pompás szeretője van, Cecília de a lány is - h

Mire vágynak a kutyák? A kérdés egyszerűnek tűnik, mégis kevesen tudják rá a választ. Számtalan könyv foglalkozik a kutyákkal, arról viszont nemigen esik szó, hogy mit csinálnának a kutyák, ha nem szólna bele az életükbe az ember. A szerző harminc éven át figyelte a különböző fajtákhoz és generációkhoz tartozó kutyái viselkedését, s szokásaik értelmezéséhez az emberi párhuzamok mellett segítségül hívta azokat a tapasztalatait, amelyeket a Baffin-szige

Kötetünk mindkét kisregényének középpontjában szerelmi bonyodalom áll. S mint a nagy német író műveiben oly sokszor, a szerelem kibontakozása most is társadalmi akadályokba ütközik. De A Jenny Treibel-ben ez az uralkodó motívum játékos, könnyed változatban jelenik meg a szép és okos professzorlány, Corinna, nem éppen legjobb hajlamainak szavára hallgat, mikor a gazdag, ám jelentéktelen Treibel fiút választja jövendőbelijéül, faképnél hagyva érte derék, k

"– Halljuk, mi van az igazgyöngyökkel. Szerepelt eddig az ügyben egy hulla, egy rejtélyes hölgy, egy veszett gyilkos, egy hősi életmentés, meg egy rendőrnyomozó, akit rávettem, hogy hamis jelentést írjon. Most színre lépnek az igazgyöngyök is. Rendben van... hadd halljam.– Stantől kaptam a gyöngysort. Egyszer megemlítette, hogy tizenötezer dollárba került. Fehér igazgyöngy, negyvenegy darab, úgy nyolc milliméter átmérőjű a legnagyobb... Nagyon szerettem azt a g

"Szoktál-e tulajdon arcodba nézni a tükörből? Nem?! Csodálom. Én szoktam. Néha órákig állok a tükör előtt, és kémlelem az arcom. Felfelé fordítom, és úgy vizsgálom.. Néha egészen megfordítom, a kezeimre állok, és úgy nézem. Megpróbálom megfejteni, mit jelent… Néha a pamlagra vetem magam, és arcomat a vánkosomba temetem. Tizenhét éves vagyok, Leszek-e valaha hetvenhét? Ó… Leszek-e hatvanhét? … Vagy negyvennyolc?. Hatvanhétbe kiegyeznék, de a negyvenny

Anna Maria Sigmund osztrák történésznek a nácik asszonyairól - Eva Braunról, Magda Goebbelsről, Emmy Göringről és másokról - írt tanulmánykötete 2001-ben jelent meg kiadónknál. A szerző újabb könyvében az előbbieknél nem kevésbé izgalmas sorsokat mutat be. Elsőként Gerda Bormannét, aki 9 gyermeket szült férjének és persze a Führernek, s aki amellett "tudományos alapon" lelkesen pártolta Bormann különféle szerelmeit. - A Prágában meggyilkolt Heydrick karri