Európa Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

1953 tavaszán németórát tartanak egy Hamburg melletti javító-nevelő intézet fiatalkorú elítéltjeinek. Iskolai dolgozatot kell írniuk a kötelességtelesítés örömeiről. Az egyik növendék. Siggi Jepsen az óra végén üresen adja be a füzetét, nem tud mit írni, mert annyi emlék tolul fel benne. Végül mégis megírja a dolgozatot - amely tulajdonképpen a regény másik szála, és más idősíkban játszódik, 1932-44-ben. Siggi emlékei alapján kibontakozik a háború a

A kötet elbeszéléseiben három Capekkel találkozik az olvasó. A harmadik részben (Apró történetek) azzal, akit más műveiből már ismerhet. Az első két rész (Kálvária, 1917. - Kínos történetek, 1921.) elbeszéléseinek írójával viszont ismerkednie kell: a fiatal, szkeptikus, relativista és "csodaváró" Capekkel, akit e tulajdonságai miatt el is marasztalt a korabeli kritika. Maga Capek így írt első kötetéről: "A Kálvária személyes motívuma egyrészt a háború

A Vita nuova a Házimurik folytatása. Annak az új önéletrajzi trilógiának a második kötete, amelyben Hrabal feleségének szavaival mondja el közös életük történetét. E középső résznek látszatra alig van cselekménye: az itt szereplő - 1955-től 1962-ig tartó - időszakban a történelem legfeljebb egy-egy utalás erejéig van jelen. Az egymás után sorjázó képekben feltűnnek ugyan a Hrabal korábbi műveiből már ismert különc figurák - Vladimír, Hant'a, a festő

Békésen autózik a gyanútlan utazó a nevadai sivatagot átszelő gyér forgalmú műúton, amikor megpillant egy útjelző táblát, amelyen döglött kutya teteme himbálódzik a szélben. Még fel sem ocsúdhat a látvány okozta sokkból, amikor szinte a semmiből ott terem a rend nagyon marcona őre hogy, hogy nem, előkerül némi kábítószer a csomagtartóból, és hiába minden magyarázkodás - irány a fogda a közeli kisvárosban, Desperationben. Reménytelenség - micsoda nyoma

Ferdinand, a lepkegyűjtő megüti a totó-főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy akár a lepkékben gyönyörködhessen b

Miután elolvastam Viviane Villamont e könyvét, utánanéztem az interneten, mit illik tudni róla. Ért néhány kisebb-nagyobb meglepetés. Ilyen volt például, hogy a világ számos nyelvén kiadták, és mindenütt villámgyorsan bestseller lett belőle, továbbá hogy egy bizonyos Joska Pilissy francia filmet rendezett belőle.Még inkább ámultam azonban, amikor egy irodalomértő ember nyilatkozatában azt olvastam, hogy "lektűr". Nem fitymálólag mondta, de azért elkerekedett a sz

A Szerelmes asszonyok kamaramű a három nemzedék sorsát végigkövető Szivárványhoz képest, igazából négy főszereplője van csak, és a cselekmény ideje is jóval rövidebb. A regény a Brangwen lányok, Ursula és Gudrun kapcsolatkeresésének története. A két szerelem - két pólus. Ursula a magáéban megtalálja a teljességet. Férje, Birkin, az író világnézetét képviseli, lázas próféta, aki önmagától épp annyit követel, mint szerelmesétől. Gudrun szerelme, Ge

Melanie Adams életében nincs helye a szerelemnek. Első házassága után - amit tizennyolc évesen kötött - egy tévétársaságnál helyezkedett el. Szívós munkával lassan felkapaszkodott a ranglétrán, és egyre nagyobb sikereket ért el. Munkája során megismerkedik Peter Hallammal, a híres szívspecialistával, s közös munka során a két ember között szerelem szövődik.

Egy etológus házaspár örökbe fogad egy csimpánzbébit, s úgy nevelik, mint saját gyereküket: cumiztatják, pelenkázzák, s ami a legfontosabb: megtanítják beszélni, pontosabban mondva, kommunikálni. Erre, az eddigi kísérletek alapján, a süketnéma jelbeszéd látszik legalkalmasabbnak. Chloé, a bébi szépen halad, imádja a "szüleit", megtanul asztalnál enni, beilleszkedik a családba, úgy viselkedik, mint egy csintalan kisgyerek. Tökéletes az idill, s a tudományos prog

FÜLSZÖVEG Nem kétséges, hogy van túlvilág. Csupán az a kérdés: milyen messze van a belvárostól, és meddig tart nyitva? Váratlan események adódnak. Az egyik ember kísértetet lát. A másik hangokat hall. A harmadik arra ébred, hogy bilibe lóg a feje. Ugyan hányan akadnak közöttünk, akik még sohasem érezték tarkójukon egy jéghideg kéz érintését, mikor épp egyedül voltak odahaza? (Én ugyan nem, hál' istennek, de hányan igen!) Mi lehet e tapasztalatok mögött?

Kisregények és elbeszélések

George Caldwell, az ötvenéves természettantanár egy pennsylvaniai kisváros, Olinger középiskolájában tanít. Ugyanitt tanul tizenöt éves fia, Peter is. Ócska, kéz alatt vett autójukkal járnak be nap mint nap a tanyáról, Caldwell feleségének "családi birtokáról". A regény az ő három napjuk történetét meséli el. Sok minden belefér ebbe a három napba. Peter kamaszos lázongása és apja miatti szégyenkezése: a tanár egyenrangúként beszél a stopos csavargóval is