Európa Könyvkiadó Antikvárium - használt könyvek

"Hiszem, minél előbbre halad az ember életútján, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy visszatérjen a gyermekkorába, annál nagyobb vágyat érez arra, hogy visszatérjen gyermeki énje képzetéhez, és megvalósítsa azt, amiről mint kisfiú töprengett és álmodozott. Lezárva ciklusaim körét, elidőztem az elemi iskola ama néhány événél, amikor tudtam repülni, anélkül hogy ismertem volna a repülés törvényeit, amikor világosabban tudtam gondolkodni, mint késő

John Updike (szül. 1932) a modern amerikai próza egyik legkiemelkedőbb képviselője. 1960 és 2000 között alkotott hatalmas családregényfolyama, a Nyúl-sorozat nagy ívű fejlődésregény: a főhősé, Harry ("Nyúl") Angstromé éppúgy, mint a hétköznapok Amerikájáé. A legkiválóbb irodalom, s egyben részletes irodalmi bedekker az Egyesült Államok fél évszázadához. (Kiadásunk a szerző által újabban átdolgozott változatot követi.) Nyúl - nemrég még egy kisváro

Frank Chambers csavargó. Egy nap Nick Papadakis útszéli büféjébe vetődik. Ki akar csalni belőle egy ingyen reggelit s aztán továbbállni. Mégis ott marad, mert Nick munkát ajánl neki - és mert megpillantja Nick feleségét, Corát. A munkát ugyan nem kívánja, de Corát igen. Kurta és brutális bevezető után egymáséi lesznek. Hamarosan eldöntik, hogy meggyilkolják Nicket, de kudarcot vallanak. Nicknek csak megreped a koponyája (azt hiszi, elcsúszott a fürdőkádban), é

Vonnegut ezúttal visszatér az "emberszabású" emberek világába. Regényének hőse, Walter F. Starbuck, egy szánni való, emberséges emberke, akinek tragikomikus életútja a hírnévtől a hírhedtségig, a magas kormánypozícióról a börtöncelláig vezet. Minden halálosan komoly és minden röhögni valóan groteszk ebben az életben.

Ha valaki azzal töltötte zsenge ifjúságát, hogy összeszedte a bagót a Deux Magots-ban, poharat mosogatott egy sötét és mocskos üzlethelyiségben, telente régi újságokkal takarózott, hogy meg ne vegye az Isten hidege a dermesztő padon, mely hálószobája, hajléka s nyoszolyája volt, ha két zsandár kísérte be az őrsre, mert kenyeret lopott a péknél (még nem jött rá, hogy sokkal alkalmasabb a piacról hazatérő asszonyság szatyrából elragadni azt a kenyeret), ha egy

A Franco tábornok halála utáni Spanyolországban vagyunk. Él El Tobosóban - hol is élhetne másutt? - egy szelíd-szerény falusi pap, aki nem más, mint Cervantes lovaghősének leszármazottja, és úgy hívják, hogy Quijote atya. S ugyan ki lehetne a legjobb barátja, ha nem a falu polgármestere, aki viszont Sancho Panzát tudhatja távoli ősének. Quijote atyára haragszik a püspöke, mert tudtán kívül emberbaráti kapcsolatban állt egy kommunista szervezettel. S inkvizítori

A lammermoori nász (1819) főhősei: Edgar Ravenswood úrfi, a tönkrement ifjú nemes, és menyasszonya – egyben halálos ellenségének leánya –, a dúsgazdag Lucy Ashton kisasszony. Egy ősi átokkal sújtott csodaforrás mellett találkoznak, itt pecsételődik meg végzetes szerelmük. Történetük omladozó vártoronyba és fényes palotaterembe, csapszékbe és temetőbe egyaránt elvezeti az olvasót, hogy a filmszerű gyorsasággal és változatossággal pergő helyzetekben hol c

Kétezer-ötszáz ​elítélt izzad a Green River Állami Büntetőintézet hatalmas üvegkupolája alatt, az iszonyú gránit-, üveg- és acéllabirintusban – kétezer-ötszáz fegyenc lelkében tombol az ember ősi erőszakvágya.Dr. Ray Klein, a „ sotokan harcos” három kemény évet húzott le az intézetben s annak AIDS-fertőzöttekkel teli gyengélkedőjében – itt sajátította el a túlélés egyedül hatékony filozófiáját: KURVÁRA SEMMI KÖZÖM HOZZÁ.Juliette Devlin, a

Közhelynek számít, hogy a legendás Maigret alakjában Simenon magát mintázta meg: elég ránézni a fényképére, hogy felismerjük benne a bölcs, megértő felügyelőt, s az elmaradhatatlan pipa sem hiányzik soha a szájából. A Liberty bár című regényének külön érdekessége, hogy itt az áldozat figurájában is megjelenik William Brown - akárcsak a nagy nőfaló Simenon - gyakorlatilag bigámiában él két asszonnyal, s közben időről időre kiruccan a környék nyilv

A polgár-művész problematika legátfogóbb és legrendszeresebb kifejtése A Buddenbrook-ház. A fejlődés bilológiai törvényszerűsége, hogy minden születik, fejlődik, eléri a csúcspontját, hanyatlik és meghal. A német naturalizmusnak ezt a társadalmi jelenségekre vonatkoztatott tételét alkalmazza Thomas Mann a 19. századi német polgárságra, s érvényességét egy konkrét család, a Buddenbrookok történetén igazolja.Az első rész a családot a cégalapító családf

„A párduc” maga Salina hercege, akinek élete és halála, a hercegi sarjak ötven esztendőt felölelő krónikája talán az olasz arisztokrácia hanyatlásának legszebb leírása. Salina herceg ifjú unokaöccse szenvedélyesen beleszeret egy vagyonos polgár leányába. Az öreg herceg beletörődik sorsába, és maga is az új rend mellett szavaz. Mély emberismeret és kellő öngúny kell ahhoz, hogy a herceg belássa: „…mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi ne változ