Árkádia Antikvárium - használt könyvek

1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő". Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai

Sokak kedvence, örökzöld szerelmi történet ez a hatalmas mű, melyet szerzője tíz éven át írt, és a megjelenését követő évben Nobel-díjjal jutalmaztak. De a regény nemcsak egy rendkívüli szerelem krónikája, hanem igen gazdag társadalmi tabló is, Paszternak életművének megkoronázása. Munkájában az író felvázolta Oroszország történetét a XX. század első felében, méghozzá egy olyan nagy ívű mesterműben, melyben a színes sorsok, szerelmek, családi esem

Audrey Driscoll milliomos nagyapjával és elkényeztetett húgával él San Franciscóban a gazdasági világválság idején. Aztán egy csapásra mindenből elege lesz és világ körüli útra indul. Európában beleszeret egy híres világutazó íróba, s attól fogva vele tart – a világ s élete végéig. Vajon megtalálja-e Audrey a boldogságot, melyet annyira megérdemel?

Idő: a század első évtizede, a helszín: egy a többitől semmiben sem különböző, álmos svéd kisváros. A jeles tradíciókat őrző és tovább nemesítő színház igazgatója, Oscar Ekdahl hirtelen meghal, maga után hagyva feleségé, a gyönyörű, kitűnő színésznőt, Emilie-t, s három gyermekét, Amandát, Alexandert és Fannyt. Ekkor lép be életükbe a világról és erkölcsről vallott elveit merev kegyetlenséggel élő és alkalmazó Edvard Vergérus püspök, akihez

Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves egyetemi tanár telefont kap Washingtonból: az elnök érdeklődik iránta, sőt egy kormánykinevezés reményét is megcsillantják előtte. Ettől a pillanattól kezdve Gold körül megbolydul a világ: az ígéretes politikai karrier mindenkit mozgósít mellette vagy ellene. Ebben a regényben Heller ugyanolyan abszurd képet fest a Fehér Házról, mint A 22-es csapdájában az amerikai hadseregről.

Josef Süss Oppenheimer. Gazdag. Befolyásos. Zsidó. Minden döntés tőle függ. Minden fillér az ő kezén megy keresztül. És sok ott is marad. Gyűlölik. Félik. Irigylik. És imádják. A nők. Tucatjával, százával, ezrével. A hálószobák sötétjében. Lion Feuchtwanger könyve kegyetlen, őszinte és maradandó mű. Kulcs a 18. századhoz éppúgy, mint a 20.-hoz, vagy a mához. Egy felkavaró, igaz nagyregény.

A Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényé

A figyelmetlen ember "messzire néz, talán erős távcsövet használ, s nagyon jól látja a város romjait az előző éjszakai pusztító földrengés után. De nem veszi észre, hogy ugyanakkor az orra előtt meghasad a föld, és saját háza mindjárt összeomlik." Nagy összefüggésekben szemléli a világot, azt azonban nem látja meg, hogy saját tisztességesnek hitt felesége valójában kerítőnő, aki tulajdon lányát is kész kiközvetíteni. Még a vérfertőzés sem riasztja