Árkádia Antikvárium - használt könyvek

Thomas Keneally műve egy kivételes életpályát rajzol meg, a rendkívüliben megmutatva a példázatost, a kuriózumban az általános érvényűt, úgy szerkesztve össze alapos munkával összegyűjtött dokumentumanyagát a népszerű regényíró eszközeivel, hogy akár kalandregénynek is olvasható. A történet arról szól, hogy a század legnagyob gyalázata közepette hogyan válik egy hedonista életművész a humanitás kényszerű bajnokává, minden eszmei elkötelezettség n

"Egy német hajótársaság Vera nevű gőzöse 1931 augusztusában kifut a mexikói Veracruz kikötőből, s kezdetét veszi egy közel háromhetes utazás, melynek végállomása a németországi Bremerhaven. A fedélzeten félszáz utas: amerikaiak, mexikóiak, spanyolok, svájciak, németek. Akad közöttük gyártulajdonos és arisztokrata, kishivatalnok és tanár, festő és táncos – az utazás összezártságában egyedi arcú, mégis időtlenné vált embertípusok. Lent a fedélköz

Reine Larsson tizenegy éves stockholmi kisfiú elhatározza, hogy a nyári szünidőt nem az iskolai táborban a Gyermekek Szigetén tölti anyja kívánságának megfelelően, hanem szabadon és függetlenül, saját elképzelése szerint, elmélkedve Istenről és halálról, s az élet egyéb nagy kérdéseiről. Esze ágában sincs tehát felülni a Gyermekek Szigete felé tartó vonatra, inkább beveszi magát Stockholm sűrűjébe, a büfékbe, a parkokba, a könyvtárakba, az utca forgat

Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves egyetemi tanár telefont kap Washingtonból: az elnök érdeklődik iránta, sőt egy kormánykinevezés reményét is megcsillantják előtte. Ettől a pillanattól kezdve Gold körül megbolydul a világ: az ígéretes politikai karrier mindenkit mozgósít mellette vagy ellene. Ebben a regényben Heller ugyanolyan abszurd képet fest a Fehér Házról, mint A 22-es csapdájában az amerikai hadseregről.

Amikor ez a mű Angliában megjelent, némelyek a regényforma forradalmi megújulását köszöntötték benne. Felépítése csakugyan szokatlan: az első rész, a Justine, egy titokzatos mű történetét mondatja el egy íróval a második, a Balthazar, egy kabalista orvos szemszögéből tekinti át ugyanazt a harmadik, a Mountolive, a nő férjét állítja a középpontba, s csak a negyedik, a Clee viszi időben is tovább a cselekményt. De világsikerét Durrell valószínűleg nem e

Josef Süss Oppenheimer. Gazdag. Befolyásos. Zsidó. Minden döntés tőle függ. Minden fillér az ő kezén megy keresztül. És sok ott is marad. Gyűlölik. Félik. Irigylik. És imádják. A nők. Tucatjával, százával, ezrével. A hálószobák sötétjében. Lion Feuchtwanger könyve kegyetlen, őszinte és maradandó mű. Kulcs a 18. századhoz éppúgy, mint a 20.-hoz, vagy a mához. Egy felkavaró, igaz nagyregény.

Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves egyetemi tanár telefont kap Washingtonból: az elnök érdeklődik iránta, sőt egy kormánykinevezés reményét is megcsillantják előtte. Ettől a pillanattól kezdve Gold körül megbolydul a világ: az ígéretes politikai karrier mindenkit mozgósít mellette vagy ellene. Ebben a regényben Heller ugyanolyan abszurd képet fest a Fehér Házról, mint A 22-es csapdájában az amerikai hadseregről.

A Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellene tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényé

John Fowlesnak, a XX. századi angol regényírás kiemelkedő képviselőjének nevével legelőbb A lepkegyűjtő, majd A mágus és a Daniel Martin borítóján találkozhatott a magyar olvasó. Világsikert aratott s Harold Pinter és Karel Reisz filmjén is diadalutat bejárt műve, A francia hadnagy szeretője az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb és legsokrétűbb angol regénye. Romantikus elbeszélés a tizenkilencedik századból, egy viktoriánus jegyesség felbomlásának és e

Thomas Keneally műve egy kivételes életpályát rajzol meg, a rendkívüliben megmutatva a példázatost, a kuriózumban az általános érvényűt, úgy szerkesztve össze alapos munkával összegyűjtött dokumentumanyagát a népszerű regényíró eszközeivel, hogy akár kalandregénynek is olvasható. A történet arról szól, hogy a század legnagyob gyalázata közepette hogyan válik egy hedonista életművész a humanitás kényszerű bajnokává, minden eszmei elkötelezettség n

Alekszandr Szolzsenyicin Foltos!

1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő". Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai