Antikvárium - használt könyv vásárlás

"A címben szereplő "új" szót komolyan kell venni: ez a könyv olymódon közelít a magyar nyelvtanhoz, ahogyan az Magyarországon, a szélesebb közönség számára szánt munkákban eddig nem volt szokás. (...) Kincsesbánya ez a könyv, tele meglepő tényekkel, amelyekről nem tud az ember, hiába az anyanyelve a tárgyalt nyelv." (Nádasdy Ádám) Az utóbbi évtizedekben a nyelvleírás módszerei a kísérleti fizika módszereihez váltak hasonlóvá. Lényegük, hogy egy nyelvi j

A ​filozófia a bölcsesség szeretete a nemtudás tudásában. Feszültségterhes törekvése során annak a veszélynek van kitéve, hogy a gondolkodás köztes állomásai végcélként tűnnek fel előtte, holott a nemtudásban gyökerező bölcselet mindig az ismeretlen abszolútumra irányul. Mivel ez az ismeretlen abszolútum óhatatlanul előhívja az istengondolatot, az istenkérdés – akarva-akaratlan, pozitívan és negatívan – minden filozófiában felmerül. Ennek tudatában

"A kreatív város olyan hely, amely erős történelmi hagyományokkal rendelkezik, ahol virágzik a művészet és a kultúra, ahol a lakosoknak kreatív és változatos önkifejezési eszközeik vannak. Olyan város, mely nagy teret enged az egyéni képzeletnek, és a széles körű társadalmi befogadás/elfogadás által hatékony párbeszédet tesz lehetővé az identitás, a jogok, a különböző vallások és az általános társadalmi jólét tekintetében." Szemző Hanna, Tönkő And

Arcképvázlatok és tűnődések. Gyászőrségben

"A könyvet, amit most átnyújtunk neked, tekintsd jelképnek, mint ahogy hosszú évszázadok óta az ország jelképe az a különleges kincs, amelyről a könyv beszél....A széthullott magyarságnak nagy szüksége ma is, hogy az ősi és szent jelkép egymáshoz közel hozzon, összefogjon bennünket."

William Golding 1980-ban jelentette meg Beavatás című regényét, egy "tengeri trilógia" első kötetét. Az önmagában is kerek egészként megálló második kötet, a Szélcsend, 1987-ben látott napvilágot. Színtere megegyezik a Beavatás-éval: a kimustrált hadihajó, amely a napóleoni háborúk vége felé Ausztráliába tart, fedélzetén az ifjú nemesúrral, Edmund Talbottal, aki a gyarmati kormányzásban szeretne megindulni a ranglétrán. Mint ahogy a Beavatás-ban, Talbot e

A Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a minta értékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk. Beteget nem enyhített a szétszivárgott víz, szomjat nem oltott, vért se mostak vele, elcsorgott, mint Csándy Katalin könyvtárvezető élete, ez a gyűrű-élet, amelyben elválaszthatatlanul kitapinthatni a kezdettel azonos véget. Az én Danaidámnak az

May regényeinek hősei: Old Shatterhand, Winnetou ma már fogalommá lettek. Ezúttal a Medveölő fiának, az ifjú Martinnak kalandjairól olvashatunk e lapokon. A régtől keletkezett kölcsönös bosszúállások végül a Nagy Szakadék döbbenetesen szép sziklalabirintusában torkollanak egy páratlanul izgalmas indián csatába.

Bár Füst Milán művei folyamatosan hozzáférhetők, és drámáit is játsszák színházaink, mégis hosszú időnek kellett eltelni azóta, hogy a legutóbbi róla szóló monográfiát kezébe vehette az olvasó. Schein Gábor munkája - az életmű egészének összefüggésében vizsgálva - az 1909 és 1927 közötti első pályaszakasz azon poétikai kérdéseit tárja fel, amelyek Füst Milán líráját, prózáját és drámai műveit mai irodalmi gondolkodásunk mind fontosabb ré