Antikvárium - használt könyv vásárlás

Jillnek volt pénze bőven és fényes házasság várt rá, eljegyezte őt a régi arisztokrata családból származó, ígéretes politikai pálya előtt álló Sir Derek Hedgelaab. Amikor azonban a vagyona odalesz, csodák csodájára vőlegénye sincs többé. De ő nem adja fel, mosolyogva néz farkasszemet a világgal, és bátor a vakmerőségig. Gondol egyet, és New Yorkba megy, s ott beáll az "Amerika rózsája" operett tánckarába.

A Nyomorultak hőse Jean Valjean, egy becsületes fiatalember, aki kenyérlopás miatt sok évet tölt fegyházban, s mivel csupa gonosz ember van körülötte, ő is gonosz lesz. De amikor kiszabadul, egy püspök jósága a megbánás útjára viszi: ettől kezdve az emberek szeretete és megvetése irányítja minden lépését . Egy találmánya révén meggazdagszik, sok jót tesz, de a törvény üldözi, Párizsban kell rejtőzködnie kis védencével, Cosette-tel, egy prostituált árvá

Gorman atyát haldokló asszonyhoz hívatják, ám hogy Mrs. Davis mit gyónt a papnak, az csak a regény végén derül ki: Gorman atyát ugyanis még aznap meggyilkolják. A nyomozást vezető felügyelőnek önkéntes segítőtársa is akad: Mark Easterbrook, a fiatal történész, aki - akaratán kívül - olyan események tanúja lesz, hogy nem maradhat tétlen. Így kerül a Sárgaszínű Lóról elnevezett hajdani fogadóba. Ebbe a házba azonban nem az éjszakai nyugalom utáni vágy haj

A nagyszabású regényciklus második részében az ifjú elbeszélő normandiai nyaralásának mindennapjait követhetjük nyomon: új tájak, új figurák, a párizsi és vidéki arisztokrácia jellemző típusai bukkanank föl a tengerparti fürdőzés és a hotelélet megannyi örömével és egy csapat fiatal lánnyal, akik közül Albertine alakja emelkedik ki, és jut egyre nagyobb és tragikusabb szerephez. Az eseményeket, tájképeket és elmélkedéseket a szép idő, a tenger és a

"Ebben a könyvben a lehető legnagyobb objektivitással szeretnék beszámolni mozgalmas életemről, arról a hetven évről, amely alatt az egész világ is oly nagy változásokon ment át – írta emigrációban született emlékiratairól az első magyar köztársasági elnök. – Önmagunkról nehéz teljes őszinteséggel írni, és sokan követik el azt a hibát, hogy nem úgy írnak, ahogy az adott időben éreztek, hanem ahogy később, sok tapasztalat után látják magukat és a d

Bernstein Béla (1865-1944) rabbi és történetíró monográfiája elõ ször 1898-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg. Abban a korban, amikor a magyar zsidók már két-három nemzedék óta sikeresen asszimilálódtak az anyanemzethez. Legalábbis ebben a hiszemben éltek. Ezt a tudatállapotot tükrözte Bernstein művének elsõ kiadása, noha nem hallgatta el az emancipáció rögös útjának állomásait sem. A második kiad

"A címben szereplő "új" szót komolyan kell venni: ez a könyv olymódon közelít a magyar nyelvtanhoz, ahogyan az Magyarországon, a szélesebb közönség számára szánt munkákban eddig nem volt szokás. (...) Kincsesbánya ez a könyv, tele meglepő tényekkel, amelyekről nem tud az ember, hiába az anyanyelve a tárgyalt nyelv." (Nádasdy Ádám) Az utóbbi évtizedekben a nyelvleírás módszerei a kísérleti fizika módszereihez váltak hasonlóvá. Lényegük, hogy egy nyelvi j

A ​filozófia a bölcsesség szeretete a nemtudás tudásában. Feszültségterhes törekvése során annak a veszélynek van kitéve, hogy a gondolkodás köztes állomásai végcélként tűnnek fel előtte, holott a nemtudásban gyökerező bölcselet mindig az ismeretlen abszolútumra irányul. Mivel ez az ismeretlen abszolútum óhatatlanul előhívja az istengondolatot, az istenkérdés – akarva-akaratlan, pozitívan és negatívan – minden filozófiában felmerül. Ennek tudatában

"A kreatív város olyan hely, amely erős történelmi hagyományokkal rendelkezik, ahol virágzik a művészet és a kultúra, ahol a lakosoknak kreatív és változatos önkifejezési eszközeik vannak. Olyan város, mely nagy teret enged az egyéni képzeletnek, és a széles körű társadalmi befogadás/elfogadás által hatékony párbeszédet tesz lehetővé az identitás, a jogok, a különböző vallások és az általános társadalmi jólét tekintetében." Szemző Hanna, Tönkő And

Mindnyájan őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagy

Kosztolányi Dezső (1885-1936) A szegény kisgyermek panaszai című verskötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Az 1920-as években azonban műfajt váltott, s megírta a Nero, a véres költő (1922), Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925) és Édes Anna (1926) című regényeit, melyek ma már a magyar és egyetemes kultúrtörténet elidegeníthetetlen értékeit képezik. Kosztolányi ugyanis "magyar volt és európai - írja róla Márai Sándor - (...) Író volt, azzal a sajáto